Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-6. 1861-diki horvát országgyűlési határozat
18 VI. SZÁM. seleti alaptörvény eredeti szövegével tökéletesen megegyezik, ezennel bizonyítom. Kelt Bécsben, Ausztriában , karácsonhó 9-dik napján, ezer nyolczszáz hatvanötödik évben. Majláth György, s. k. Ő cs. királyi apostoli Felsége valóságos belső titkos tanácsosa, Magyarországon a királyi udvar, egyszersmind a Szent-István apostoli királyi rend kanczellárja. (P. H.) 6. szám. (V. ÜLÉS, 30. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Országgyűlési határozat Dalmát-, Horvát- s Tótország ós a magyar korona s Magyarország közötti viszonyról. Dalmát-, Horvát- és Tótország jelenlegi területi kiterjedésében, melyhez számitandó : Fiume megye Fiume városával, kerületével és a többi tengerparttal együtt, nemkülönben Zágráb-, Várasd-, Kőrös-, Pozsega-, Verőcze- és Szerem-megyék, továbbá a határőrvidékek, t. i. nyolcz horvát és három tót ezred, jelesül a likai, otocani, ogulini, sluini, az első és második báni, a körösi és szentgyörgyi, valamint a gra•diskai, bródi és péterváradi ezredek, ide értetvén ezen országnak a Muraköz szigetére vonatkozó, valamint egyéb reménybeli területi jogai is, Zágráb fővárosában egybegyűlt országgyűlése által, kijelenti és nyilvánítja, hogy az 1848-dik évi események által Dalmát-, Horvát- s Tótország és Magyarország között valamint a törvényhozásra, ugy a közigazgatásra s törvénykezésre vonatkozólag, mindennemű viszonylat törvényszerűen s teljesen megszűnt légyen, kivéve, hogy 0 Felsége az érintett országok közös királya, az 1848-dik évig szintén közös törvények értelmében Dalmát-, Horvát- s Tótország, valamint a Magyarországra nézve külön szerkesztett koronázási oklevelek szerint, egy és ugyanazon koronával, s egy és ugyanazon fölavatással, szintúgy Magyar-, mint Dalmát-, Horvát- és Tótország királyává is, és pedig a nemzet szabad akaratából koronázandó, s hogy ezen országot saját különös közjogi és alkotmányos alapjogain kivül, még ezeken tul mindazon közjogok is illetik, melyek Magyarországot 1847-dik év végéig megillették, a mennyiben ezek fennérintett önkormányzatának és függetlenségének sem közvetve, sem közvetlenül ártalmára nincsenek. 2. §. Tekintve mindazáltal a Magyarországgal közösen túlélt viszontagságokat, valamint a hajdani alkotmányos együttlétet s az alkotmányos szabadság megőrzésére és megszilárdítására irányzott közös törekvéseket, Dalmát-, Horvát- s Tótország tárgyalás alá vévén az 1861 -ik évi február 26-án kelt kegyelmes kir. leiratot, melyben fel lőn hiva, hogy Magyarországgal való kapcsolatára nézve kivánatait és véleményétkifejezze,ezenországgyülésihatározattalkinyilatkoztatja,hogyakölcsönös előny és szükségesség tekintetbe vételével Magyarországgal még szorosb közjogi összeköttetésbe hajlandó lépni, mihelyt Magyarország részéről ezen országnak függetlensége és önkormányzata, valamint fönnebb érintett tényleges s reménybeli területe is törvényesen el fog ismertetni. 3. §. A Dalmát-, Horvát- s Tótország és Magyarország közötti ezen sérthetlen ősi alkotmányunkon s ezen ország fennérintett függetlenségén és közjogi egyenjogosultságán alapuló kapcsolatnak kölcsönös egyezmény által bővebben meghatározandó bizonyos közügyek iránti közös törvényhozásra, s ennek megfelelő legfőbb kormányzatra kellene szorítkoznia.
