Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-32. Az 1861-ik évben szerémi Karloviczon tartott nemzeti congressus határozatainak hiteles másolata szerb nyelvből magyarra forditva
78 XXXII. SZÁM. ugyanazon képviseleti jellemmel és mindazon jogokkal birnak, melyek a törvényhozó testület többi tagjait illetik. Szerémmegyének, mint a Szerb Vajdaság kiegészítő részének , a háromegy királyság országgyűlésén leendő képviseltetését ugyanez országgyűlés törvény utján határozandja meg. VI. A Szerb Vajdaság ügykezelési nyelve, ugy a közigazgatásban és törvénykezésben, mint a gyűlésekben s a felsőbb hatóságokkal való érintkezésben, a cyrill helyesirásu szerb nyelv lesz. A területen kivüli hasonállásu hatóságokkal való érintkezésben a viszonyosság elve alkalmazandó. A községekhez közvetlenül intézett rendeleteiket a hatóságok azon nyelven tartoznak kiadni, mely az illető község ügykezelési nyelve. A községi ügyekre vonatkozólag az ügykezelési nyelv meghatározása minden község szabad akaratára bizatik. Kérvények és panaszok az illető területen divatozó bármely nyelven beadhatók; a gyűlésekben pedig e nyelveken kivül még azon vidék nyelve is használható, melyből a gyűlés összehivatott. VII. A Szerb Vajdaságban az eddigi megyék számára külön főispánok nem fognak kineveztetni, az összes közigazgatás élén a szerb vajda állván, ki a Vajdaság egyes részeiben mindazon jogokat gyakorlandja, melyek a főispánokat megilletik. A Szerb Vajdaság területi gyűlésének jogában áll a Vajdaság alsóbb közigazgatási és bírósági belszervezetét 0 cs. k. Felségének jóváhagyásával meghatározni és a szükséghez képest átalakítani. VIII. A Vajdaság számára egy külön feltörvényszék fog felállíttatni mint másodfokú bíróság az összes Vajdaság törvénykezési ügyeiben. A Szerb Vajdaságban mind a feltörvényszék, mind pedig az elsőfokú bíróságok kiválólag gör. keleti hitű szerbekkel, a terület többi népességéhez aránylag azonban más nemzetiségűekkel is, töltendők be. IX. A harmadfokú bíróságot a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve a magyar hétszemélyes tábla, Szeremet illetőleg pedig a háromegy királyság legfelsőbb törvényszéke képezendi. X. Az illetékes legfelsőbb, úgy közigazgatási, mint törvénykezési hatóságoknál a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve két-két, Szeremre nézve pedig egy-egy előadó ülnök legyen állandóan alkalmazva, döntő szavazattal és megkivántató mellékszemélyzettel a keleti hitvallású szerbek sorából; és pedig a közigazgatási állomásokat illetőleg a szerb vajda kijelölése folytán. XI. A szerb patriarcha méltósága a karloviczi érsekséggel válhatlanul össze van kötve és többé meg nem szüntethető. A szerb patriarchának a magyar országgyűlés felsőházában közvetlenül a prímás után, a háromegy királyság" országgyűlésén pedig a zágrábi érsek előtt van ülése és szavazata. A görög keleti egyház püspökei a magyar és háromegy királyság országgyűlésein a római katholikus dioecesalis püspökök között a felszentelés rendje szerint ülnek és szavaznak. XII. A vajdasági szerbek politikai-nemzeti létének külső jeleit képezik: a szerb czimer és a zászló. A vajdasági czimer fehér kereszt vörös mezőn négy kék kova-aczéllalA vörös-kék-fehér szinü szerb zászló hivatalos ünnepélyek alkalmával a császári, a Vajdasághoz tartozó Bács és Bánság vidékein pedig a magyar zászló mellett kötelezőleg használandó. XIII. A Vajdaság védszentje Sz. Sebők (Sabbas). Eme szerb ünnep alkalmával a Vajdaság különvallásu lakosainak tartózkodniok kell mindazon munkáktól, melyektől a görög keleti szerbek Sz. István napján tartózkodni kötelesek. XIV. Ha a határőrvidék katonai rendszere eltöröltetnék — a mi azonban csak az átalános szerb congressus beleegyezésével történhetik — vagy ha e rendszer eltörlése nélkül is az alkotmányos, intézmények a határőrvidéken is behozatnának, akkor a jelen határozatok a Vajdaság kiegészítő részét képező pétervári, német-bánsági és szerb-bánsági ezredekre, a titeli zászlóaljra és az illető katonai szabad községekre is ki fognak terjedni; a mihez képest a Vajdaság képviselőinek száma Magyar-, Hor• • • *
