Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-25. Szerémmegye levele a képviselőházhoz

XXV. SZÁM. 59 Ugyanazért, tekintve, hogy hasonló fontosságú ügyekben törvényjavaslati bizottmányok alakítása az úgynevezett közös viszonyokra nézve megválasztott bizottmánynyal már kezdetét vette

r indítványozom, miszerint a nemzetiségi kérdés igazságos és testvéries megoldását tárgyazó törvényjavaslat mielőbbi kidolgozására — méltányos tekintettel a különféle nemzetiségű képviselőkre — haladéktalanul egy 30 tagú bizottmány választassák, mert ezen ügy az ország nem-magyar nemzetiségű népeire nézve halasztást nem szenvedhető valódi élet- és önfentartási kérdést képez, és mert ezen ügy fontossága s hordereje — hazánk belnyugalmát s erejét, valamint több millió polgárai legfőb*b életkérdését s leghőbb s legigazságosabb kivánalmát tekintve — véleményem szerint semmi más kérdésnek alá nem rendelhető. Kelt Pesten marcz. 10-dikén 1866. Popovics Desseanu János s. k. aradmegyei radnakerületi országgyűlési képviselő. 25. szám. (XLI. ÜLÉS, 2C>2. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Szerémmegye levele a képviselőházhoz. Tisztelt képviselőház! 110. sz. Alázatos feliratunk által, melyet másolatban ide hajlítunk, 0 Felségét a királyt hódoló tisztelettel megkértük,hogy az 1861. évben Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartott szerb congressusnak határozatait, a magyar, úgyszintén a horvát és tót országgyűléseknek mint királyi előterjesztvényeket leküldeni, és egy alkalommal' a szerb nemzeti congressust, a mely, mint a szerb nemzetnek illetékes közege, kellő felvilágosításokat adhatna, sőt a mennyiben a szükség kívánná, a határozatokat is megmásíthatná, az 1861. évi választási rend alapján összehívni kegyeskedjék. Ezen kérelmünk által a szerb nemzet átalános kívánságának akartunk kifejezést adni, mely nem más egyéb, mint, hogy a szerb nemzetnek kérdés alá nem eshető, és századokon keresztül figyelemre nem méltatott kiváltságos jogai, a nemzeti létnek érdekében, törvény által biztosittassanak, és ez által a megígért, de nem teljesített és koronás királynak szerződésével kikötött kiváltságos jogai a szerb nemzetnek, tettleg és törvényileg életbeléptessenek, és egyúttal kimutattassék, hogy a kérdésben álló kiváltságok sem a szent korona területi épségét, sem az ország politikai egységét nem veszélyeztetik , és a mennyiben netalán az országlás főkellékével közkormányzati szempontból ellentétben állanának, hogy ezen kellékekkel öszhangzásba hozassanak. A tisztelt képviselőháznak tagjai hazafiságukkal és szabadelvűségökkel olyannyira kitűnő álláspontra emelkedtek fel, hogy fölöslegesnek véljük a szerb nemzet történelmi jogosultságát behatólag taglalni, és kimutatni, hogy nemzeti önlétünk biztosítására és nemzeti kifejlődésre irányzott törekvése e nemzetnek, szerződésileg megállapított jogán alapszik, melyet méltányolni és figyelembe venni nem csak az igazság parancsolja, hanem a politikai okszerűség és a józan ész is követeli, és pedig 8*