Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-5. Februári nyiltparancs

• V. SZÁM. 15 1 • - . Minthogy azonban Dalmátországunknak Horvát- és Tótországamkhoz államjogi viszonya iránt végérvényesen még nem határoztunk, az ezen Dalmátországunkra nézve kibocsátott országszabályzat ezúttal még teljesen életbe nem léptethetik. IV. A végre, hogy az 1860. mindszenthó 20-kán kelt nyiltparancscsal, Stájerország, Karantán és Salzburg herczagségeinket, továbbá herczegitett Tyrol grófságunkat illető statútumok azon határozványokkal, melyek a mai napon Általunk helybenhagyott ország-szabályzatokba elvileg felvétettek, öszhangzásba hozassanak, s hogy a most emiitett országok képviseleteit azon kiterjedtebb jogokban részeltessük, melyeket Mi többi koronaországaink képviselőinek adandóknak találtunk, s végre hogy a választási jog iránt 1861. évi Boldogasszony hava 5-én kibocsátott intézkedéseink Stájerországban, Karantánban, Salzburg és Tyrolban'is egyenlőképen életbeléptethessenek, a már kibocsátott országstatutumok kiterjesztése^ átalakítása, mellett Stájerországra, Karantánra", Salzburg és Tyrolra nézve is, az idecsatolt országszabályzatokat találtuk jóváhagyandóknak. V. Midőn lombard-yelenczei királyságunkat illetőleg államminiszterünknek egyúttal meghagyjuk , hogy egy hasonló alapokra fektetett országalkotmányt alkalmas időpontban terjeszszen Élénkbe, egyelőre a mondott királyság congregatióit, mint annak ez időszerinti képviseletét, ruházzuk fel azon joggal, miszerint a részére meghatározott számú tagokat birodalmi tanácsunkba küldhesse. VI. Miután részint a már régebben kibocsátott, részint az ismét életbeléptetett, részint az uj alaptörvények által megalapított alkotmányok által birodalmunk államjogi viszonyainak alapja megvettetett, s különösen népeink képviselete tagozva s a törvényhozás és közigazgatásban részvetők szabályozva lön, Mi ezen alaptörvények egész foglalatját birodalmunk alkotmányának nyilvánítjuk, s a Mindenhatónak oltalma alatt az ezennel ünnepélyesen kihirdetett s Általunk fogadványózott szabályokat nem csak Mi Magunk akarjuk s fogjuk megszeghetlenül követni és megtartani, hanem uralkodásbeli Utódainkat is azok megszeghetlen követésére s megtartására kötelezzük, valamint arra is, hogy ezt trónraléptök alkalmával az ez iránt kiadandó kibocsátványukban fogadványozzák. Kinyilatkoztatjuk egyszersmind abbeli szilárd elhatározásunkat, miszerint azokat minden megtámadás ellen Császári egész hatalmunkkal A^édendjük, s felügyelendünk, hogy azok mindenki által követtessenek és megtartassanak. VII. Parancsoljuk, hogy ezen nyiltparancsunk, az ezzel együtt kihirdetett birodalmi s országképviseleti állam-alaptörvényekkel egyetemben, diploma-alakban kiadatván, házi, udvari s államlevéltárunkban, valamint annak idején a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény, az egyes országok számára kiadott külön alaptörvényekkel együtt, országaink s tartományaink levéltáraiba letétessék s megőriztessék. — Kelt birodalmi szék- és fővárosunkban Bécsben, ezernyolczszáz hatvanegyedik évi böjtelő hó 26-dik napján, Uralkodásunk tizenharmadik évében. FerenCZ József s. k. Bajner s. k. fó'herczeg. Rechberg s. k. Mecséry s. k. Degenfeld s. k. Sohmerling s. k. Lasser s. k. Wickenburg s. k. Szécsea s. k. Plener s. k. Pratobevera s. k. - Legfelsőbb rendeletre báró Bansonnet s. k. (P. H.) Alaptörvény - . . a birodalmi képviseletet illetőleg: 1. §. A birodalom kép viselésére a birodalmi tanács van hivatva. A birodalmi tanács az urakházából s a követekházából áll. 2. §. A császári ház nagykorú főherczegei az urakházának született tagjai. 3. §. Az urakházának örökös tagjai azon nagybirtok által kitűnő belföldi nemes nemzetségek nagykorú családfői, kiket a Császár örökös birodalmi tanácsosi méltósággal ruház fel. 4. §. Főegyházi méltóságuknál fogva, az urakházának tagja minden érsek s azon püspökök, kiket herczegi rang illet. i