Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.
Irományszámok - 1865-5. Februári nyiltparancs
!.."'•;:•' • • • ;..•' ; / [ : :~ •';_ 16 V. SZÁM. 5. §. A Császár fentartja magának kitűnő férfiakat, kik magoknak az állam- vagy az egyház, a tudomány vagy a művészet mezején érdemeket szerzettek, élethossziglani tagok minőségében az urakházába meghívni. 6. §. A követekházába választás utján háromszáz negyvenhárom tag küldendő, még pedig az egyes országok és tartományokra nézve a következőleg megállapított számban: Magyarország részéről nyolczvanöt, Csehországból ötvennégy, a Lombard-velenczei királyságból húsz, Dalmátországból öt, Horvát- és Tótországból kilencz, Halics- és Ladomérországból, Osvieczin- és Zátor herezegségekkel s Krakkó nagyherczegséggel egyetemben harmincznyolcz, Alsó-Ausztria főherczegségéből tizennyolcz, Felső-Ausztriából tíz, Salzburg herczegségből három, Stájerországból tizenhárom, Karantán herczegségből öt, Krajna herczegségből hat, Bukovina herczegségéből öt, Erdély nagyfejedelemségéből huszonhat, a Morvaországi határgrófságból huszonkettő, Felső- és Alsó-Slézia herczegségéből hat, Tyrol- és Vorarlberg herczegitett grófságokból tizenkettő, az Istriai határgrófságból Görcz és Gradiska herczegitett grófsággal, Triest városával, s annak területével együtt hat. 7. §. Az egyes országokra nézve meghatározott számú tagokat az illető országgyűlés közvetlen választás utján küldi a birodalmi tanácsba. A választásnak átalános szótöbbséggel akként kell történnie, hogy a követház tagjainak, az országszabályzatokhoz képest bizonyos meghatározott területekre, városokra s testületekre eső száma, ugyanazon területek, városok s testületek által az országgyűlésre küldött követei kebeléből választassák. A Császár fentartja magának, miszerint azon esetben, ha oly kivételes körülmények forognának fenn, melyek folytán az illető országbeli követeknek a követházba küldetése valamely országgyűlés által nem volna eszközölhető, a követeknek az illető területek, városok ésvtestületek által közvetlenül leendő választását elrendelhesse. 8. §. Az elnököket s alelnököket az illető házak tagjainak kebeléből a Császár nevezi ki. Többi tisztviselőit mindenik ház maga választja. 9. §. A birodalmi tanács a Császár által minden évben egybehivatik. 10. §. Az összes birodalmi tanács hatásköre az 1860. mindszenthó 20-kán kelt oklevél II. czikke értelmében, a törvényhozás mindazon tárgyaira terjed ki, melyek valamennyi királyság s ország közös jogaira, kötelmeire s érdekeire vonatkoznak. Ilyenek jelesen: a) a hadkötelezettség módját s annak rendezését tárgyazó ügyek, b) mindéi} ügyek, melyek a pénz, hitel, pénzverési és jegybankügy szabályozására, a vámok s kereskedelmi ügyekre, a posta-, vaspálya s távirdaügy alapelveire vonatkoznak, c) a birodalmi pénzügy átalában; jelesen az államháztartás előleges költségvetéseinek, az állami zárszámadások, s a pénzügy-kezelés eredményeinek megbirálása, uj államkölcsönök kötése, a létező államadósságok átváltoztatása, az állam ingatlan vagyonának elidegenitése, átalakítása s megterhelése, a létező adók felemelése, s uj adók, adózások s jövedékek behozatala. Az adók, adózások s jö"
