Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-40. A horvátügyi országos küldöttség jelentése

XL. SZÁM. 97 gyarország közti viszonyt illeti, és a mely a magyar korona országainak és tartományainak viszonyait az összes monarchiához tárgyazza, oly szoros kapcsolatban állanak egymással, hogy egymástól külön­váltan teljesen nem oldhatók meg. Mert előbb mintsem a magyar korona országai- és tartományainak viszonyai a monarchiához rendeztetnek, a háromegy királyság és Magyarország közti szorosabb kap­csolat tárgya nem található meg, se meg nem állapítható. Épen ez okból azt tartjuk, hogy szükséges és czélszerü, hogy mindkét országos küldött­ség, miután a 42. czikk fölhozott két pontja iránt megegyeztek, a másik áliamjogi kérdésre menjenek át, melynek folytán föl fog kerestetni és megállapíttatni valamint formája, úgy tárgya is a háromegy királyság és Magyarország közötti kapcsolatnak. Az eddig mondottakból következik, hogy azon kérdésre: melyek azon közös ügyek, melyekben a háromegy királyságnak Magyarországgal közös törvényhozása és kormányzata lehetne ? ezúttal csakis tagadólag válaszolhatni, t. i. hogy azok nem politikai, igazság-, vallásügyi és közoktatási ügyek, ide értve az illető' költségvetést is, s igennel csakis annyiban, hogy minden egyéb közügyek a két királyság közti szorosabb államjogi kapcsolat tárgyai lehetnének. • S ez az, a mit a tisztelt magyar küldöttség előtt, azon álláspontunk megjelölése és földe­rítése végett, melyét az elénk kitűzött kérdések tárgyalása közben elfoglalni szándékunk, fölhozan­dónak véltünk. Aláírva a horvátn yelvü eredeti szerkezeten Perkoyac János, s. k. a háromegy királyság küldöttségének jegyzője. • ~ " • '• • - i '.".-•''--."• ".•-'•'• ­3. sz. a. Csatolmány a £•/. sz. a. Melléklethez. A magyar országos küldöttség nyilatkozata a horvát küldöttség válaszára. Első barátságos tanácskozmányunkban Dalmát-, Horvát- és Tótország tisztelt küldöttsége azt kívánta tőlünk, hogy értekezleteinkben az emiitett három országnak 1861-iki 42. czikkét vegyük mindenekelőtt tárgyalás alá. Minthogy 0 Fölsége az érintett czikkét, legmagasabb trónbeszéde alkal­mával, komoly megfontolás és tárgyalás végett, a magyar országgyűlésnek is átadta: mi az abban foglaltak fölött tanácskozván, megtettük észrevételeinket, s több lényeges pontra nézve fölvilágositáso­kat kértünk Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok tisztelt küldöttségétől. Észrevételeinkre s kérdéseinkre adott barátságos válaszukat legközelebb megkapván, fonto­lóra vettük azt s ime őszinte bizalommal közöljük, hasonlóan barátságos úton, nézeteinket annak tar­talmára nézve. Óhajtásunk a barátságos kiegyenlítést lehetőségig elősegíteni; nem fogjuk tehát részletesen czáfolgatni a küldöttségnek azon állításait, melyeket követeléseinek támogatására a múltból felhozott. Mert miután Horvátország a múlt időkben jogilag és tettleg fenállott viszonyokat lényegesen át akarja alakítani, s még azon törvényeket sem veszi többé tekintetbe, melyek e viszonyokat közös egyetértéssel fejlesztették s megállapították: alig hiszszük, hogy a múltból felhozott adatok, még ha történelmileg alaposak volnának is, mit azok nagy részére nézve kétségbe vonhatnánk, mostani követeléseiknek biz­tos alapúi szolgálhassanak. IROMÁNYOK 186 s / 6 . 13

Next

/
Thumbnails
Contents