Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-20. Tisza Kálmán képviselő határozati javaslata

•/#?' . 5 Ha tehát most Horvátország mint ország akar részt venni törvényhozásunkban, ha előbb tisztába akar jőni velünk, azon föltételekre nézve, mik mellett közjogi állását Magyarországgal kész összekötni, ha erre nézve ugy akar velünk érintkezni, mint nemzet nemzettel, nem fogjuk azt visszautasitani, csak azt kivarrjuk, hogy Horvátország ne gátoltassék, miszerint küldöttjeit országgyűlésünkhöz küldhesse, s ez által nekünk is,nekik is módunk és alkalmunk legyen az értekezést közjogi alapon megkezdhetni, nyilvánítjuk egyszersmind azt is, hogy a határőrvidék viszonyainak saját kivánatuk és érdekük szerinti átidomitásába is beleegyezni készek vagyunk. Legfontosabb alaptörvényeink, különösen 1848. évi lényeges közjogi törvények hatályon kivül tétettek. Parlamentaris kormányunk, felelős ministeriumunk most sincs. Esküdszéki eljárással párosult sajtó törvényünk vissza nem állítatott. Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kivül absolut-hatalommal állapitatott megtörvényeinkben ismeretlen s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók hozattak be, s mind a törvény ellen megállapított direct adó, mind a jogtalanul behozott indirect adók még most is követeltetnek, sőt hogy az absolut rendszernek ígért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyészszék, s remény ós bizalom keblünkben újra föl se éledhessenek, keserű gúny gyanánt most legújabban oly rendeletet adott ki az alkotmány ellenes abszolút hatalom, miszerint a törvénytelen adó fegyveres erőszakkal is behajtatik. És ez azon pillanatban történik, midőn a nemzeti képviselők együtt vannak s a nemzettől azt követeltetik, hogy teljesítse a sanctio pragmatica szerinti kötelezettségét, holott más részről az ezen kötelezettséggel viszonos föltételek teljesítésére nézve még csak komoly szándék sem mutatkozik. Nem csodáljuk ; hogy az absolut hatalom, midőn alkotmányunkat félretette, fel függesztette egyszersmind ezen törvényeket is, mert parlamentáris kormány esküdt széki eljárással párosult sajtó szabadság és a nemzetnek azon sarkalatos, joga miszerint országgyűlésen kivül semmi féle közadót kivetni s behajtani nem lehet, egyenes ellentétben vannak az absolut rendszerrel, de ha azt akarják, hogy bízzunk abban, miszerint a tényleges hatalom őszintén az alkotmányos útra akar térni, meg kell szűnni azonnal a törvénytelen adó fegyveres erőveli behajtásának, az ezzel kapcsolatban álló vérlázító erőszakoskodásoknak, azok pedig, kik ezen zsarolás nál segéd kezeket nyújtanak ne feledjék a súlyos feleletterhet, mely reájok az 1504-ik évi. t. czikk értelmében nehezedik s legyenek készek haza és alkotmány ellenes cseleke, deteik minden következéseire. Szentesitett törvényeket csak azon hatalom függeszthet föl, mely azokat alkotta Alkotmányos országban csak az összes törvényhozás alkothat törvényeket azokat tehát egy oldalú hatalommal felfüggeszteni, vagy a mit az absolut hatalom, mint rendszerével össze nem férőt hatályon kivül tett, azt az alkotmányosság mellett is egy oldalulag függőben tartani, ellenkezik az alkotmányosság fogalmával. Az 1723-dik évi sarkalatos törvényeknek egyik világos föltétele az, hogy a király minden országgülésileg alkotott törvényeket megtartson, törvényeink, miket az absolut rendszer felfüggesztett rendes törvényhozás utján lőnek alkotva és szentesítve s míg azok megváltoztatásába a nemzet bele nem egyez kötelező törvények maradnak, miket hatályon kivül tenni s függőben tartani annyi mint a sanctio pragmatica világos föltélelét megszegni. Kötelesség-szerüleg kívánjuk tehát, hogy mielőbb egy lépéssel is tovább mehetnénk, minden rendes utón alkotott s koronás fejedelem által szentesitett törvényeink, jelesen ezeknek utolsó az idők kívánalmaihoz a kor igényeihez alkalmazott kinyomata az 1848-ki törvények elismertessenek, és mert megtanított a szomorú tapasztalás, hogy az elismerés maga csak képzelt eredmény a nemzetre nézve, mert annyiszor elismert törvényei mind annyiszor ismét megszegettek a hatalom részéről, kivarrjuk eme törvényeknek saját biztosításuk tekintetéből azonnali teljes életbeléptetését, csak ha az megtörtént, lehetünk hajlandók azoknak, melyek netán, megváltoztatandók lennének módositása felől tanácskozásokba bocsátkozni. Kívánnunk kell hasonlag mind azon törvénytelen eljárással hozott magokban semmis ítéletek minden még fenállő következéseinek azonnali megszűntetését, melyek hazánk annyi jelesseit hazájukhozi hűségükért még ma is jószágvesztéssel, számkivetéssel, és börtönnel sújtják, mert még az absolut rendszer emez ijesztő maradványai fenállanak, lehetlen addig az önkény uralom megszűnésében hinnünk s bíznunk, eme hit eme bizalom nélkül pedig minden tanácskozás sikertelen. Tisztán törvényes és jogi alapokon kívánjuk mi ezek szerint hazánk alkotmányos szabadságát és törvényes függetlenségét helyreállitatni, nincs abban semmi uj, mit követelünk, mind ez elévülhetetlen ős jogainknak tiszta kifolyása, s hogy ebben czélt érjünk, hogy hazánk azzá legyen, mivé ezek szerint lennie kell, az érdekében van Európának és a civilisatiónak. Érdekében van először az osztrák örökös tartományoknak, mert az alkotmányos független Magyarország lesz — saját biztossága érdekénél fogva is — legnagyobb elő-