Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-20. Tisza Kálmán képviselő határozati javaslata

mozditója annak, hogy kiszabadulva ok is az önkény vasjárma alól, mely szellemileg eltörpíteni igyekszik s anyagilag tönkre jutatt, valóban — és nem csak színleg, mint most alkotmányosan kormányoztassanak, egy ilyen Magyarország lesz egyedül képes arra, hogy biztosítva érezvén magát a tudtán akaratán, beleegyezésén kivül rá rótt terhek megújulásai ellen, nem tekintve arra szorosan a mi jog és törvény, ezek rendelkezésein tul méltányos lehessen anyagi tekintetben, a vele századokon keresztül személyes unióban élt örökös tartományok érdekei irányában. De érdekében van a törvényesen független Magyarország létele az öszszes Európának a civilisatiohák is. Ez biztosithatja Európát az iránt, hogy az osztrák kormány nem fogja eddigi nép-ellenes, nemzetek jogaiba ütköző külpolitikáját követhetni, ez biztositja arról, hogy lehetetlenné lesz az 1851 dik évi drezdai congressusban a nagyhatalmak által meggátolt ama szándék, miszerint az összes osztrák birodalom a német-szövetségbe belépvén, egy 70 millió léiket számitó roppant birodalom alköttassék, mely Magyarországnak Austriába olvasztása által mellékes úton de bizonyosan elő fogna állani, s valamint magának Németországnak mint ilyennek érdekeire nézve vészes volna, mert hatalmas nem német elemeket olvasztva be Németországba, Németország érdekére gátlólag hatna, épen úgy vészes lenne az európai egyensúlyra ós a szabadságra nézve is egy az osztrák politika túlnyomó befolyása alatt álló roppant hatalmat képezvén Európa közepén. Csak egy ily Magyarország lehet biztositéka annak, hogy a mindinkább előtérbe lépő keleti kérdés megoldásánál Austria nem fogja a határainál lévő ma még a török birodalomhoz tartozó keresztény népek irányában az elnyomó szerepét játszhatni, hanem az eddig is alkotmányos szabadsága idejében a felvilágosodás és szabadelvüség zászlóját lobogtató magyar nemzet befolyása által a nagy eszmék terjesztőjévé lesz szomszédai között; Magyarországnak alkotmányos szabadsága s törvényes függetlensége visszaadása s biztosítása általi megnyugtatása, kibékítése, végre az egyedüli eszköz arra, hogy Austria ama kötelességeknek, melyeknek teljesítését az európai sályegyen és a civilisatio érdekében tőle helyzeténél fogva követelik, megfelelhessen; mert ha ez nem történik, ha szinte sikerül is Austriának fegyverhatalmával magához lánezolni Magyarországot, megmutatta a tizenkét évi tapasztalás , hogy az emiatti folytonos küzdelem erejét kimerité s a világeseményekbeni tevőleges részvétre képtelenné teszi, s előáll ismét ama gyenge Austria, mely saját alattvalóit rabokká tenni igen, de világtörténeti ezélokra működni nem képes, melynek fennállása senkinek érdekében nincs és nem lehet, mely nem hogy az európai béke biztosítására szolgálhatna, de ellenkezőleg a forradalom tűzhelyévé válnék. Az önmagának visszaadott a zsarnokság erőszakoskadásaitól megmenekült Magyarország leendő belpoliticájának jellemzésére előlegesen meg kell említenünk néhány legfontosabbat ama kérdések közöl, melyekben mihelyest meg lesznek szüntetve az akadályok, melyek hazánk már említett részeit képviselőik idektíldésében gátolják, tÖTvényhozásilag intézkedni akarunk. Első ezek között a hazánkban lakó különböző nemzetiségekkeli félreértések eloszlatása, melynek czéljából megadni szándékozunk minden nemzetiségnek a teljes jogegyenlőség alapján mindent, mi a közös haza integritásával nem ellenkezik; azt akarjuk, hogy valamint nincs hazánkban kiváltságos osztály, ugyne legyen kiváltságos nemzet, legyen mindenik egyenlő, hogy egyenlően szerethesse a hazát mindenik, a mi tehát törvnyeink közöl ezen egyenlőséggel ellenkeznék, azt eltörölni kívánjuk. Egyenlő fontosságú ezzel a hazánkban lévő minden hitfelekezet teljes politicai jogegyenlőségének biztosítása, eddig ezzel ellentétben álló törvényeink hatályon kivül tétele, s ezek folytán az izraeliták emancipatiójának törvényes életbeléptetése. Ilyen az örök időkre megszüntetett urbériséggel rokontermészetű bármily birtoklásoknak, valamint a királyi kisebb haszonvételeknek is, a mindkét fél iránti méltányosság, megváltás illetőleg kárpótlás alapjáni megszüntetése. Ilyen hazai iparunknak minden nyügtőli fölszabadítása, szabaddátétele. Ilyen a szabadkereskedés nagy európai érdekű elvének hazánkra nézve életbeléptetése, a melyekben lehet azonnal, a melyekben pedig nem lehetne; a lehetőség fokozatos előkészítése. Ilyen a közlekedési eszközöknek szaporítása és czélszerü rendezése például hazánk Királyhágón túli részének, a felföldnek és Fiúménak az ország közpo tjávali egyenes összekötése. Ilyen az országos hitelnek egy központi s több vidéki hitelintézetek felállítása által biztosítása. Ilyen végre a megyéknek, alkotmányunk eme védbástyáinak, melyeket a parlamentaris kormányzat legbiztosabb alapjai gyanánt tekintünk az 1848. XVI, t.czikk' l-sö §-ának értelmében népképviselet alapjáni rendezése.