Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-12. Fölirási javaslat

tartandó. De az integritás nem csupán abból áll, hogy az ország terüle­téből semmi el ue szakittassék, hanem az, a politikai integritást is magá­ban foglalja. Midőn tehát a végrehajtó hatalom lehetetlenné teszi, hogy az országnak valamely része vagy a magyar koronához tartozó valamely ország alkotmányszerüleg részt vehessen az ország legfontosabb politi­kai működésében, s együtt gyakorolhassa a törvényhozás jogát, az ország politikai integritása van megsértve. A múlt idők szomorú eseményei káros félreértéseket idéztek elő közöttünk és nem magyar nemzetiségű polgártársaink között. Ezen pol­gártársainknak nemzetiségök érdekében és Horvátországnak közjogi ál­lása érdekében is követeléseik vágynak, miket ignorálnunk nem lehet, de nem is akarunk. El vagyunk határozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elháríttassanak s teszünk mit az ország szétdarabolása s ön­állóságának föláldozása nélkül tehetünk, hogy a honnak minden nemze­tiségű polgárai érdekben s érzelemben összeforrjanak. Óhajtjuk törvé­nyeink azon rendeleteit, mik e részben akadályul szolgálhatnak, közös érdekeink szerint méltányosság alapján módositani, s hogy ezt eszközöl­hessük, múlhatatlanul szükége* az országgyűlésnek mielőbbi kiegé­:___£zitése. Erdélynek haladék nélküli meghivását s megjelenhetését semmi sem gátolja. Erdélynek egyesülése Magyarországgal 1848-ban törvénye­sen létre jött, és pedig a két országnak közös óhajtása folytán, melyet mind a magyar, mind az erdélyi országgyűlés ünnepélyesen s egyhangúlag kijelentett. Hiszszük, hogy Erdélynek nem magyar nemzetiségű polgárai sem fogják koczkáztatva látni az egyesülés által nemzeti érdekeiket, mert megnyugvást és teljes biztosítást fognak találni azokban, miket mi más | nemzetiségű polgártársaink irányában határozni s tenni fogunk. A mi Horvátországot illeti, nem követeljük, hogy az ő kisebb számú képviselőik ellenében a mi nagyobb számunk határozzon az álta­lok netán előadandó követelések s föltételek fölött. Horvátország saját territóriummal bir, külön állása van, s nem volt soha bekebelezve Ma­gyarországba, hanem kapcsolatban állott velünk, és társunk volt, ki jo­gainkban s kötelességeinkben, szerencsénkben, bajainkban osztozott. Ha tehát mostHorvátország mint ország akar részt venni törvényhozásunkban, ha előbb tisztába akar jöni velünk azon föltételekre nézve, mik mellett közjogi állását Magyarországgal kész összekötni, ha erre nézve úgy akar velünk érintkezni, mint nemzet nemzettel, nem fogjuk azt visszautasí­tani, csak azt kivánjuk, hogy Horvátország ne gátoltassék, miszerint küldöttjeit országgyülésünkhez küldhesse, s ez által nekünk is, nekiek is mód ós alkaloiü nyujtassék az értekezést közjogi alapon megkezdhetni. Mindaddig tehát, míg azok, kik törvény szerint az országgyűlésre meghívandók, meghíva nem lesznek, mi az országgyűlést kiegészítettnek nem tekinthetjük, s törvények alkotásába s koronázási egyezkedésekbe nem bocsátkozhatunk. Legfontosabb alaptörvényeink, különösen az 1848-ik évi lényeges közjogi törvények hatályon kivül tétettek. Parlamentáris kormányunk, felelős minisztériumunk most sincs. Esküdtszéki eljárással párosult sajtó­törvényünk vissza nem állíttatott. Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kivül absolut hatalommal állapíttatott meg, törvényeink­ben ismeretlen s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók ho­zattak be, s mind a törvény ellen megállapított direct adó, mind a jogta­lanul behozott indirect adók még most is követeltetnek; sőt hogy az absolut rendszernek igért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyész ­szék, s remény és bizalom keblünkben újra föl se éledhessenek, keserű gúny gyanánt most legújabban oly rendeletet adott ki az alkotmányel­lenes absolut hatalom, miszerint a törvénytelen adó fegyveres erőszakkal is behajtatik, Es ez azon pillanatban történik, midőn a Fölséged által összehívott országgyűlés együtt van, s a nemzettől az követeltetik, hogy teljesítse a sanctio pragmatica szerinti kötelezettségét ós koronázzon, ho­lott más részről az ezen kötelezettséggel viszonos föltételek teljesíté­sére nézve még csak komoly szándék sem mutatkozik. Nem csodáljuk, hogy az absolut hatalom, midőn alkotmányunkat félretette, felfüggesz­tette egyszersmind ezen törvényeket is, mert parlamentaris kormány, es­küdtszéki eljárással párosult sajtószabadság és a nemzetnek azon sarká­ig latos joga, miszerint országgyűlésen kivül semiféle közadót kivetni s be-

Next

/
Thumbnails
Contents