Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-12. Fölirási javaslat
hajtani nem lehet, egyenes ellentétben vannak az absolut rendszerrel. De miután Fölséged az absolut hatalomról ünnepélyesen lemondott, és az alkotmányosság ösvényére tért, az absolut hatalom által felfüggesztett törvényeknek tettleg ismét vissza kell állani teljes erejűkben. Szentesitett törvényeket csak azon hatalom függeszthet föl, mely azokat alkotta. Alkotmányos országban csak az összes törvényhozás alkothat törvényeket, azokat tehát egyoldalú hatalommal felfüggeszteni, vagy a mit az absolut hatalom mint rendszerével össze nem férőt hatályon kivül tett, azt az alkotmányosság mellett is egyoldalulag függőben tartani, ellenkezik az alkotmányosság fogalmával. A sanctio pragmaticának egyik világos föltétele az, hogy a király minden országgyűlésileg alkotott törvényeket megtartson. Törvényeink, miket az absolut rendszer fölfüggesztett, rendes törvényhozás utján lőnek alkotva és szentesitve, s mig azok megváltoztatásába a nemzet bele nem egyez, kötelező törvények maradnak, miket hatályon kivül tenni s függőben tartani, annyi, mint a sanctio pragmatica világos föltételét megszegni. Parlamentáris kormány, felelős minisztérium, esküdtszéki eljárással párosult sajtószabadság, és az adó meghatározásának joga az alkotmányos szabadságnak legerősebb biztosítékai. Nekünk ezen biztosítékokat megadták szentesitett törvényeink, s mi azoknak megszüntetésében vagy bármi korlátozásában soha meg nem egyezünk, és azoknak ideiglenes felfüggesztését is az alkotmány felfüggesztésének, sőt minden alkotmányosság megtagadásának tekintjük. Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani alkotmányos életünket, Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes élvezetére nézve sem vallás, sem nemzetiség a hon polgárai között különbséget ne tegyen, s törvényeink mindazon rendeleteit, mik a teljes jogegyenlőséget korlátozzák, még ezen országgyűlésen akarjuk az igazság, méltányosság kivánalmihoz alkalmazva módosítani. De ha felfüggesztett törvényeink teljes erejökben tettleg vissza nem állíttatnak, 8 a jogtalan felfüggesztésnek minden még fönálló jogtalan következményei azonnal el nem töröltetnek, a nemzet, mely most meg van fosztva alkotmányos szabadságának minden biztositékától, nem bocsátkozhatik semmi ujabb törvényalkotási értekezletekbe, semmi egyezkedésekbe, mert miként s mi czélból alkosson ujabb törvényeket, midőn azt látja, hogy egyoldalú hatalommal felfüggesztett alaptörvényeinek hatálya még akkor is függőben tartatik, midőn a fejedelem a nemzet képviselőit összehívta, hogy alkotmányos működésüket ismét megkezdjék. Kijelentjük tehát, hogy az absolut rendszer által hatályon kivül tett s még most is függőben tartott törvényeinknek tüsténti teljes visszaállítását, s az absolut rendszer által jogtalanul behozott s még tettleg fönálló minden törvényellenes intézkedéseknek, törvénytelenül kivetett terheknek s azok jogtalan behajtásának azonnali megszüntetését sürgetjük. Föl kell szólalnunk Fölséged előtt azon velünk közlött okiratokra nézve is, mik ö Fölségének V. Ferdinándnak a trónról még 1848-ban történt lemondását tárgyazzák. Midőn ö Fölsége V. Ferdinánd 1848. december 2-án a császári koronáról lemondott, nem adott ki külön okiratot aziránt, hogy a magyar koronáról is lemond; lemondásában Magyarországot külön meg sem emiitette, hanem azt mintegy a császári korona provincziájának tekintve, átalános lemondásába foglalta; s arról Magyarországot külön nem is értesítette. A lemondási okirat tehát magyar közjogi szempontból formájára nézve hiányos, mert Magyarország soha nem volt az osztrák császárságba beleolvadt provinczia, külön koronával, külön alkotmányos önállással bírt, s a magyar király csak a nemzet tudtával s hozzájárulásával mondhatott volna le a magyar trónról. Mi tehát ünnepélyesen tiltakozunk a dec. 2-diki lemondásnak átalánosságából vonható azon következtetés ellen, mintha Magyarország az ausztriai'császárikoronaprovincziájavolna; s ragaszkodván alkotmányos önállásunkhoz, tiltakozunk az ellen is, hogy azon lemondás a nemzet tudta s hozzájárulása nélkül törtónt. De miután az csakugyan tettleg, s változhatatlanul megtörtént, mi az ország jogainak jövendő biztosítása végett arra kérjük Fölségedet : Méltóztassék az emiitett formahiány utólagos pótlása tekintetéből V. Ferdinánd ö Fölségétől oly okiratot kieszközölni, mely egyenesen Magyarországhoz legyen intézve, s melyben ő Fölsége V. Ferdinánd az országgyűlést értesítse, hogy Ő már 1848-dik
