Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

A kitűzött határnapon a fél tanúit az Ítélőszék, a kérdéspontok és ellenkérdések szerint kihallgatja stb. Hogy pedig a tanuk kihallgatása váltóügyekben haladék nélkül megtörténhessék, ezennel kijelentetik, hogy a váltó törvényszékeknek a tanuk általi bizonyítást rendelő végzése, vagy azoknak hiteles kihallgatása végett más hatósághoz intézett megkeresményei az ezekben megnevezettekre nézve mindenben kötelező erővel birand. Ha valamelyik tanú e részbeni felhívás folytán a bíróság, vagy megkeresett hatóság előtt megjelenni, s vallomást törvényes alakban letenni vonakodik, arra pénz, vagy nemfizethetés esetében fogság büntetés alatt szorittathatik". s.§. A II. R. 167. §. miután a földesúri hatóság megszűnt, így fog szólni : „egyebütt pedig az első alispánhoz történik az átküldés". 4.§. A 170. §. pedig igy szóland : „A megkeresett alispán hasonlóul köteles a megkereső levélnek vételétől számítandó 24 óra alatt a megyei szolgabirák egyikét szintén a fölebbi módon a kívánt végrehajtás teljesítésével megbizni s arról a végrehajtást kívánónak a váltótörvényszéki végzésben megnevezett meg- bízottját, haladék nélkül tudósítani. — Ezek után stb. 5.§. A telekkönyvi bejegyzés — praenotatio — eszméjéhez képest az 1844. VI. t. ez. igy módosul : „A betáblázott vagy telekkönyvileg az uj rendszer szerint bekebelezett vagy előjegyzett váltó, váltói minómüségét elveszti s közönséges kötelezvénynek tekintendő". 6. §. A díjszabásokra nézve kijelentetik, hogy : ,,a) Ezen váltótörvényben felsorolt és conventios pénzben számított minden dijak, valamint azok is, melyek az 1844-ki VI. törvényczikk 25. s 26. §§-ban felsoroltatnak, ugyanazon összegben, de osztrák értékre átszámítva lesznek fizetendők. b) Azon munkálatok s eljárások után, melyek ezen fejezetben és az 1844-ki VI. törvényczikk 25. s 26. §§-ban a kincstár részére már megdijazvák, eme dijakon kívül más dijak vagy bélyegilletmények -fizettetni nem fognak". IV. CSŐDTÖRVÉNY. Az 1840. XXII. törvényezikkben foglalt csődtörvény, saz ezzel kapcsolatban álló 1844. VII. tcz. ismét hatályba lépnek; de a nemesi és nem-nemesi személy-és vagyonbeli különségnek a törvény előtti egyenlőség elvéből folyó megszüntetésénél fogva, továbbá azon körülménynek, hogy a polg. perrendtartásban a bírói illetőségre nézve az érdeklett személynek lakhelye vétetett sinórmértékül, elvégre a kereskedési szabadság nagyobb kiterjedésének s a telekkönyvi intézvónynek mellőzhetlen szempontjából szükségessé vált következő módositásokkal : l.§. Az 1840. XXII. törvényczikk 1. §. ekkép változik : „1. §. A csődület feletti bíráskodás : a) Kereskedőkre, gyárosokra s közkereseti társasá7