Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

gokra nézve azon biróságot illeti, melynek körében a csődület alá kerültnek kereskedési telepje — établissement — van. Ugyanazért még akkor is, midőn az ilyen kereskedő a megyében ingatlan javakkal bir, de kereskedési telepje királyi, vagy e. b. hatósággal ellátott mezővárosban van helyheztetve, azon városnak tanácsa, illetőleg törvényszéke gyakorolja a csödiileti biróságot; ha pedig a kereskedési telep megyei hatóság alatt van, akkor a csödiileti biróság minden kivétel nélkül mindig a megyei törvényszéket fogja illetni; midőn végre a kereskedőnek több telepjei vannak, melyek nem ugyanazon egj törvényhatóság alatt feküsznek, ezek közöl az fog a csődületben biráskodni, mely a csődület megrendelése végett legelsöbben megkerestetett. b) Azokra nézve, kik nem kereskedők vagy gyárosok, de szabad királyi városokban vagy e. b. hatósággal felruházott mezővárosokban laknak, minden tekintet nélkül arra, hogy ingatlan vagyonnal birnak-e vagy sem — mindig azon város vagy mezőváros törvényszéke, melyben rendes lakásukat tartják; azokra nézve, kik városi területen kivül a megyében laknak, ugyanezen megyének törvényszéke; ha pedig rendes lakásuk változtatva, hol egyik hol másik megyében vagy városban volna, vagy épen az országon kivül tartózkodnának, azon megye vagy város hatósága, melynek területén utoljára laktak; végre ha az utolsó rendes lakásukat kipuhatolni nem lehetne, azon törvényhatóság, melynek területében ingatlan javaik fekszenek, és ha az ingatlanok több törvényhatóság, de azon egy kerületi tábla területében vannak, azon kerületi tábla; végre azon esetben, ha javaik több kerületi táblák területében feküdnének : azon kerületi tábla, mely a csőd elrendelése végett hamarébb megkerestetett. c) Azokra nézve, kik bányabirtokon kivül más vagyonnal nem birnak, a esődületi per egyedül a bányaszék előtt fog lefolyni, különben a esődületi per birája mindig az illető polgári hatóság leend. Ha a bukottnak bányavagyona egy járásban fekszik, mindig az illető, ellenben pedig azon járásbeli bányaszék leend a esődületi per birája, mely előtt legelőször a csődület bejelentetett. A Jász-és Kunkerületekben az első biróságot tekintve az eddig divatozó szokás fog megtartatni, melytől a fölebbvitel a kerületek törvényszékéhez, és onnan a hétszemélyes táblához történik. A hajdú városok stb. 2.§. A 25. §. végéhez hozzá jő : „Ha a csődtömeghez telek- és betáblázási könyvekbe bejegyzett ingatlan javak tartoznak, a csődbiróság köteles intézkedni aziránt, hogy a csődmegnyitás napja a telekkönyvekben följegyeztessék. Perügy elő pedig köteles mindjárt megbízatásának vétele után azon hitelezők jegyzékét, kiknek követeléseik a telekkönyvekbe bejegyezvék, tartózkodásuk s lakásuk előadása mellett a biróság elé terjeszteni, s ezen jelzálogos hitelezők a csőd megnyitásáról és a bejelentési határidőről hivatalból értesitendők. Ha lakásuk vagy tartózkodásuk ki nem tudathatik, a csődbiróság az ismeretlen tartózkodásu jelzálogos hitelezők részére gondnokot rendelend, és ezen intézkedésről, valamint a csödmegnyitásról is az illetőket hirlapilag különösen értesitendi". 3. §. Az 58. §. következőleg módosul : „Azon ingó javak azonban, melyek a tömeghez tar-