Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

nincsenek, az erre törvényileg megszabott egyéb qualifieatióval bírnak. A testi büntetés alól mentesitetteknek nejeik, özvegyeik és családjuk tagjaira ezen mentesség szintén kiterjed. 6.§. A kihágások eseteiben hozott ítélet ellen, az ítélet végrehajtása előtti fölebbvitel, egyedül a megyei törvényszékre, illetőleg városi tanácshoz, még azok részéről is, kik ily esetekben a testi büntetés alól kivéve nincsenek, megszorítás nélkül használható, s föltétlenül megengedendő nemcsak, hanem az is megkívántatik, hogy az eljáró egyes bírósági személy hozott ítéletét a vádlottnak két tanú előtt kihirdesse , őt a fölebbvitel jogáról felvilágosítsa, fölebbvitel nem használása esetében pedig az ítéletet két tanú előtt végrehajtassa. A testi büntetést mindég csak előleges orvosi vizsgálat után, és csupán testalkatuknál fogva arra alkalmas egyéneken lehet végrehajtani. 7. §. A semmisitési folyamodvány iránti eljárás, a fölebbviteli eljárással azonos. 8. §. A vallatásnál bár mi kinzás, vagy testi bántalmazás alkalmazását, már az 179% évi 42-ik törv. czikkely is eltiltván, ezen törvény tilalmának megszegésével netalán történendő visszaélések megbüntetése iránt,ujabb intézkedések szüksége fenn nem forog. 9.§. _ A magyar büntető törvények és törvényes gyakorlat, az osztrák büntető törvénynél szelídebbek levén, azok szerént lesznek a magyar törvények visszaállítása előtt elkövetett büntettek és kihágások is elítélendők. III. VÁLTÓTÖRVÉNY. Az 1840. XV. törvényczikkben foglalt váltótörvény, mind anyagi, mind alaki részére nézve, az 18á4. VI. tczk által rendelt módosításokkal együtt, visszaáliittatik; azonban az 1848-ik évi törvényhozás elvei a közbejött körülmények által szükségelt következő idomitásokkal. A v. t. k. I. Ií. 112. §. így módosul : „112. <§. A váltóbeli sommát a váltóban kitett pénz nemében kell kifizetni; ha eziránt a váltóban említés nincsen, osztrák érték értetik". 2.§A II. R. 100. §. az eskető parancsok megszűntével, így változik : ,,100. §. Midőn a felperes keresetlevelének kitételeit, vagy a sommás utón hozott végzés ellen' kifogást tevő alperes azon kifogásának állításait tanukkal kívánja bizonyítani, tanúinak nevét, lakását és czimét keresetlevelének vagy kifogásainak bemutatásakor az itélőszéknek bejelenteni, és a kérdő pontokat (puncta deutri,) melyekre stb. Ezek után az ítélőszék, ha szükségesnek látja a tanuknak törvényszék előtti kihallgatását, azokat végzés által maga elé rendeli, s arra rövid határidőt szab, vagy ezt megkeresvény által eszközli, Ezen határidő stb. stb.