Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok
23 §•2. ^ A nemesek és nemnemesek által elkövetett büntettek büntetés módjának, nemének és mértékének meghatározása tekintetében, a nemes és nemnemes között többé különbség nem lehet, és e szerént a nemnemes a nemeshez emeltetvén, a királyi Curia által az 1848-ik évtől fogva követett gyakorlatnál fogva is, a testi büntetés alkalmazásának helye bűntetteknél egyátalában nem leend. §.3. A nemesek vagy nemnemesek által elkövetett büntettek iránti eljárás tekintetében, a régi magyar törvények szerint fennállott különbség jövőre hasonlóul megszüntetik, még pedig nem a nemes joga csonkításával, de a nemnemesnek a nemeshez emelésével. Minélfogva az elözö vizsgálat, vagy enélküli befogatás, letartóztatás, vagy szabad láboni hagyatás, kezességrebocsátás, védelem és perorvoslatok használhatása tekintetében a régi magyar büntető törvényeknek és gyakorlatnak azon szabályai, melyek előbb csak a nemesek által elkövetett bűntettekre valának alkalmazhatók, jövőben a nemnemesek által elkövetett bűntettekre is egyiránt alkalmazandók. §•4. Nehogy azonban azáltal, ha minden bár csekélyebb büntetést maga után vonható büntettek, mindannyiszor irott perbeli tárgyalásra utasíttatnának, valamint a büntető törvényszolgáltatás hátráltassák, ugy kivált kisebb vagyonú akár nemesek, akár nemnemesek nagyobb perköltségekkel terheltessenek, — a nemesek iránt is fennállott gyakorlat alapján, a sommás utoni elitélés, csupán azon bűnvádi keresetek kivételével, hol főbenjáró büntetésre van az intézve, vagy ha ez kisebb büntetésre intéztetett is, ott a hol ez több büntettek, és többeknek bünrészessége által bonyolítva vau, különben szabály szer üleg minden egyéb bűnvádi keresetekre alkalmazandó, ele a fölebbvitel ily sommás elit élések eseteiben is, mind a vádló mind a vádlott részéről megszorítás nélkül használható^ és a bíróság által az ítélet foganatbavétele előtt föltétlenül megengedendő. A rövid utoni elitélés ezen szabálya alól kivételnek csak akkor leend helye, ha a vádlott az írott perbeli tárgyalást kivánandja, és az eljáró bíróság e kivánatát alaposnak találandja; a bíróság ezen elhatározásától fölebbvitelnek helye nem levén. §.5. A mezei rendőri kihágások tekintetéből az 1840-ik évi 9-ik törv. czikk által a testi büntetés fenntartva levén és az 1848-ik évi törvények által sem töröltetvén az el egészben, de a testi büntetésnek fenntartása, míg más czélszerüvel a törvényhozás által nem pótoltatik, a közfegyelem fenntartása tekintetéből, a kihágások minden egyéb nemeinél is nélkülözhetlennek mutatkozván, a testi büntetés óvatos használata kihágásoknál fennhagyatik ugyan; a mennyiben azonban az 1848-ik évi XXII. törv, czikk a testi büntetést bizonyos qualificatiok létezése esetében megszüntette : ennélfogva az 1848-ik évi törvényhozás szelleméből indulva ki, a testi büntetés alóli teljes mentesség, a kihágás eseteiben is, a nemeseken és gyakorlatilag azok sorába fölemelt honoratiorokon fölül mindazokra is kiterjesztetik, kik az 1848-ik évi V. törv. czikkely szerint politikai jogok gyakorlatára képesitvék. Ezen mentesség mind azon izraelitákra is kíterjesztetvén, kik bár politikai jogok gyakorlatával felruházva 6*
