Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-48. Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottmánynak
J Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottmánynak. A nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottmány mindenekelőtt azon fő elvek megállapítását tartá szükségesnek, melyek feladatának megoldásánál irányadókul szolgáljanak. Eljárásának alapjául két út kínálkozott: a honban létező egyes nemzetiségek formulázott kívánalmai, a mint azok a túrócz-szentmártoni gyűlésnek e bizottmányhoz által tett emlékiratában, és köztudomás szerint a szerb eongressuson, ugy az erdélyi románok részéről is fogalmazva lőnek; avagy kijeié lése azon határoknak, a melyeken belül az egyes nemzetiségek saját e részbeli igényeiket szabadon érvényesíthetik. A bizottmány e második kiinduló pontot választá; mert a jogegyenlőségnek 1848-ban kimondott elvével összeférhetönek nem tartá, hogy bármely kéi'dés, mely az egyéni szabadsággal oly szoros egybeköttetesben áll, mint a nemzetiségi igények kielégítése, engedmények útján oldassék meg; Mert azon körülménynél fogva, hogy az egyes nemzetiségek e hazában elszórva, összevegyülve találtatnak, azok eonerét kívánalmainak kielégítése, vagy oly területi változásokat, kikerekitéseket tételezne feli melyek az ország politikai egységét veszélyeztetnék, vagy pedig a nagyobb nemzetiségek területén lakó kisebb nemzetiségi töredékek végelnyomására vezetne. Mert végül, az engedmények útja legbiztosb eszközül szolgálna arra, hogy az egyes nemzetiségek közti súrlódások fentartassanak, s az egyenlő jogkör határain belül egyesek úgy, mint testületek részéről kifejthető, és üdvös eredményekre vezető szabad versenyt az elnyerendő jogok körüli meddő vetélkedés háttérbe szorítsa. Magyarország sajátságos ethnographiai viszonyainál fogva épen utalva látszik odatörekedni, hogy a nemzetiségi kérdést oly törvényes intézkedések által fejtse meg egyszer mindenkorra, melyeknek paizsa alatt az egyes polgárnak erészbeni jogos követelményei a haza területének bármely részén szintoly mértékben védve, mint az eg yes nemzetisé geknek mint testületeknek szabad egyesülés útjáni kifejlödhetése biztosítva legyen. Ily törvényes intézkedések elemeit nyújtják nálunk a századokon keresztül fenállott községi önkormányzás, az egyes vallásfelekezeteknek nem csak egyházi ügyeikre, hanem tanodáik belrendezésére és kezelésére 1 48-ik szám.
