Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-48. Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottmánynak

is kiterjedő autonómiája, és mindenek felett azon helyhatósági rendszer, melynek észjogi alapját épen az individuális szabadságnak az állam-hatalom túlterjeszkedése ellenébeni megóvása, s úgy a physikai, mint morális egyediségeknek az államegység legszükségesebb korlátain belüli szabad mozoghatása képezik. E nézetből kiindulva, s azon törvényes határok mentenhagyásával, melyeket Horvátországnak régi municipális jogai, nem különben Erdélyt illetőleg az 1847/8-iki VH-dik t. czikk. 5-dik §-sa élőnkbe szabnak, a következő két fő elvet véltük mindenekelőtt megállapitandóknak: a) Hogy Magyarországnak minden ajkú polgárai politikai tekintetben csak is egy nemzetet, a magyar állam históriai fogalmának megfelelő egységes és oszthatlan magyar nemzetet képezik; és b) hogy az országban lakó minden népek, névszerint: a magyar, szláv, román, német, szerb, orosz sat. — egyenjogú nemzetiségéknek tekintendők, melyek külön nemzetiségi igényeiket az ország politikai egységének korlátain belül az egyéni és egyesülési szabadság alapján, minden további megszorítás nélkül szabadon érvényesíthetik. Mely vezérelvek nyomán, és biztos feltevésével annak, hogy az 1847/8 : XVI. t.cz. 1-sö §-sa folytán a megyei hatóságok is népképviselet alapján fognak szerveztetni, — a következő törvény-javaslati pontozatokat vagyunk bátrak a t. képviselőháznak előleges jóváhagyás végett ajánlani addig is, mig az országgyűlés kiegészítését gátló akadályok elhárítása következtében a tisztelt ház által helyeselt irányban kidolgozandó törvényjavaslatunk eldöntő tárgyalás alá bocsáttathatik. A. Az egyesek és testületek nemzetiségi jogairól. 1-szÖr. Minden honpolgárnak jogában áll saját községi, avagy törvényhatóságához, úgy az államhatóságokhoz intézett beadványaiban anyanyelvét használni. 2-szor. Más községek, avagy törvényhatóságok azonban csak oly beadványokat tartoznak elfogadni, melyek az illető községben, avagy területen divatozó nyelvek egyikén írvák. 3-szor. A községi gyűlésekben mindenki anyanyelvén szólhat. 4-szer. A községek ügykezelési nyelvét a községi gyűlés határozza meg; úgy azonban, hogy a kisebbség kivánatára annak nyelve is alkalmaztassák az ügykezelés körül. 5-ször. A községi elöljárók az egyes lakosokkal való hivatalos érintkezésükben azoknak nyelvét használni kötelesek. 6-szor. Az egyházközségek szabadon intézkednek saját ügyeik kezelésénél átaljában, és különösen az anyakönyvek vezetésénél, úgy az elemi iskolákban használandó oktatási nyelv iránt is. 0S