Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-47. Fölirás

meg ezen törvények a nép javára, s a hűbéri viszonyok megszűnte^ tésével sok terhes kötelezettséget szüntettek meg. Megállapították az egyenjogúságot, kiterjesztették minden osztályra a polgári s politieai jogokat, s a népnek millióit a hon szabad polgáraivá tették ; és mindezen jótékony intézkedésekben egyenlően részesítettek minden nemzetiségeket. Nyelvre és nemzetiségre vonatkozólag pedig semmi ujabb rendelkezést nem foglalnak magukban az emiitett törvények. Megemlittetik ugyan az 5-dik törvényczikknek 3-dik szakaszában, miszerint a törvényhozás nyelve egyedül magyar ; — a 16-dik czikk 2-dik szakaszának e) pontja alatt pedig ugyan ez mondatik a megyei gyűlések tanácskozási nyelvére nézve. De mindezek nem valának uj rendeletek, hanem korábbi törvényeinknek, — névszerint az 1830 : 8-dik, 1840-dik : 6-dik, s 1841-dik évi 2-dik törvényczikkelyeknek folytonos gyakorlat által is szentesitett következései. De ha az 1848-diki törvények a nem magyar ajkú nemzetiségek jogait s érdekeit csakugyan annyira sértették ; mit tett az absolut rendszer azon sértett jogok visszaállítására, s a népek nemzetiségi érdekeinek oltalmára, midőn 1849-ben a magyar alkotmányt, s az ország minden törvényeit felfüggesztette? Kimondotta a nemzetiségek egyenjogúságát, és ezt az által valósította,hogy mindenütt, minden nemzetiségre nézve, törvénykezésben, közigazgatásban és iskolákban a német rendszert, és a német nyelvet hozta be. — Még a szerb vajdaság is, mely a szerb nemzet kedvéért állíttatott fel, egyedül csak nevére volt szerb. És még jelenleg is Csehországban, Gallicziában, és az örökös tartományok több részeiben minő politikai kedvezésekben részesülnek nyelvökre nézve a nem német ajkú lakosok, ámbár azon országok népességének túlnyomó számát képezik ? A közigazgatás és törvénykezés, sőt még a felsőbb oktatás is nem német nyelven vitetik-e mindazon országokban ? s vannak-e ott a németen kivül más nemzetiségek érdekei lénj^egben inkább méltányolva, s jobban biztosítva, mint hazánkban bár mikor voltak ? Egyébiránt alig van állam Európában, melynek népessége többféle nemzetiségekhez nem tartoznék, s vannak államok, melyekben tetemes a más nemzetiségűek száma. — És mi nyíltan merjük állítani, hogy azok legnagyobb részében a többféle nemzetiségek jogai s érdekei több méltánylást, s több biztosítást nem találnak, mint nálunk eddig is találtak. Bátran kérdezhetjük azt is, hogy a magyarországi románok és szlávok nemzetiségi jogaikra s érdekeikre nézve rosszabb állapotban vannak-e Magyarországban, mint azon számos románok, kik Görögországban és Oroszországban, s azon szlávok, kik Németországban laknak? De tudjuk mi azt, hogy a mind inkább fejlődő nemzetiségi érzet figyelmet érdemel, s nem lehet azt a múlt időknek és régibb törvényeknek mértékével mérni. Nem fogjuk felejteni, hogy Magyarország nem magyar ajkú lakosai, szintúgy Magyarország polgárai, s mi őszinte készséggel akarjuk mind azt, amit e részben az ö érdekeik, s a haza közérdeke megkíván, törvény által biztosítani.Ha Felséged kezdetben már meghivta volna jelen országgyűlésünkre mindazokat, kik a törvény szerint meghívandók valának, s a kiegészített országgyűlés azonnal törvények alkotásához foghatott volna, már eddig a nemzetiségi érdekek biztosítását illetőleg törvényjavaslataink Felséged elébe volnának terjesztve. — Sőt mi azon reményben, hogy az országgyűlés mielőbb ki fog egészíttetni, már bizottmányt is neveztünk ki, mely az e részben szükséges előmunkálatokat megtegye, s a teendők iránt javaslatot készitsen, és e bizottmány munkáját már be is fejezte. —[ De Felséged az országgyűlésének kiegészítését most is megtagadja; a ki nem egészített országgyűlés pedig miként bocsátkozhatok törvények végleges alkotásába különösen oly tárgyak fölött, melyek a meg nem hívottá-