Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés felsőházának 90, ülése 194$. évi december hó 15-én, szerdán. 91 éreztetik a maguk hatását a vagyonadókive­tésnél épp úgy. mint újabbau a beszojgálta­tási kötelezettségnél is. ahol bizony egyik gazda jobban, a másik pedig- sokkal rosszabbul jár. ^ Tudjuk, hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztálya csupán könnyebbjééből tar­totta fenn a vagyonadónál j a földbirtok éti­tekének megállapítása alapjául a kataszteri tiszta jövedelmet, ami kétségkívül elég kényel­mesnek látszik. Ha most még az úi vagyon­dézsmánál is ezt a kataszteri t ; szta jövedel­mem alapuló, teljesen rossz számítási módot vennék alapul, aa igazságtalanságok és aránytalanságok mée csak naervobb mértékben fo^o^ódránnk mert hiszen előre'átható. ho^y az új beruházási hozzájárulás súlyosabb le^z. mi* 1 ^ másra R ve«»vonadóv;vetés A''* "k°V te>i~t kérnem a pénzügyminiszter úr őnagyméltó­ságá+ól, kegyeskedjék az új beruházási hozzá­járulás kivetésénél — amennyiben erre tény­leg, «or kerülne — a vagyonadón ál követeit módszert mellőzni és a kataszteri tiszta jö­vedelmet kikapcsolni. A tervbevett újabb beruházási hozzájáru­lással kapcsolatban tisztelettel kifogásolni va­gyok bátor még azt. is, hogy ez isimét a fun­dált vagyont szándékozik sújtani, elsősorban az ingatlant és tartozékait, tehát a földbirto­kot és a házat, a nem fu'ndállt nagy jövedel­mek azonban ez alól ismét megmenekülnek, már pedig ezek soklkal iujklább el tudnának viselni bámrr'féle megterhel tetést. mrnt a föld­es házbirtok. Itt hangsúlyozom ( a házbirtokot is. amely nia rengeteg teherrel Van sújtva és ameJlynek jövedelmezősége a legnagyobb mér­teikben korlátol 1 ! Annál is jobban el tudnák viselni a nagy jövedelmek a terhet, mert hi­szen éppen a mai háborús v : szonyok között ezeik növekedtek meg a legnagyobb mértékben. Sajnos azonban ezek mindig nehezebben fog­hatók meg, mint az ingatlanok. Az igazság tehát mégis c*ak az lenno, hogy mielőtt az in­gatlanra újabb súlyos terheket ralkuank. plőbb a nagy jövedelmek legyenek megfelelőképpen kfV'özve. akár nagyipar: vállalatok akár ve­eléri^azgiatólk, akár igazgatósági tagok^ skáf az úi hadigazdagok, a könnyen kereső jogosí­tott kereskedők zsebébe folynak is be azotk. Azzal a tiszteletteljes kéréssel vágyókba«­tor tehát a pénzügyminiszter úr őnagyméltó­ságához fordulni, legyen kegyes mégegyszer alapos megfontolás tároryává tenni a kérdést és a naerriövédelmek e 1 ső c orban a háborús Vonjunk tiWbói szármwzó. iFetőleg annak f°ly _ tán •megnevekedett jövedelmek meptterhelé«é­vel megoldani azt. en^ek révén megkísérelni a szükséges öszes*ek előteremtését és wak pzek n f án. végső esetben nyúljon hoz7á az incrat­1 an vagyon, a földbirtok és ház újabb megter­heléséhez. Miután a kormány által folytatott jobbol­dali építőpolitika iránt a legtebesebb b zalotm­mal vagyok, a költségvetést elfogadom. (fjen : zés é\ taps. — A szónokot tibbmi tídvozHk.). Elnök: Szólásra következik Wunscher Fri­gyes felsőházi tag úr. Wflnscher Frigyes: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőházi A most tárgyalt költségve­tésben található magy számokhoz hasonlókat már régen nem láttunk a magyar a'llamitiaztar­tásban. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a költségvetésnek ez a megduaizadása nagy­részt rajtunk kívülálló viszonyokra vezethető vissza és így elsősorban azeknek a rendkívüli viszonyoknak a szemszögéből kell a költségve­tést bírálni. Nagyon jól tudom azt is, hogy az állam kiadásai között vanna'k olyanok, ame­lyeket ezek a rendkívüli viszonyok kényszerí­tenek reánk és amelyeket ennélfogva saját elhatározásunkból nem csökkenthetünk. Tudom és elismeréssel állapítom meg azt, hogy a pénzügyminiszter úr minldent elköve­tett, hogy a ránk kényszerített helyzetből fo'yó rendkívüli kiadásokat lehetőleg olyan bevéte­lekből fedezhessük, amelyek a lehetőség szerint megakadályozzák az állami pénzszerzés legbor­zasztóbb eszközét, az inflációt. Bámulattal kell megállapítanunk azt, hogy ae adófizető közön­ségnek túlnyomóan nagy része micsoda pon­tossággal és lelkiismeretességgel — nyugodtan mondhatjuk — zúgolódás nélkül tesz eleget a reá háruló kötelezettségeknek és micsoda ön­megtagadással hozza meg azt az áldozatot, amje'y tulajdonképpen jövedelme legnagyobb réseiének feláldozását jelenti. Aki azonban, t. Felsőház, a tanult közgazda szemüvegén át nézi ezt a költség vetést, annak meg kell álla­pítania azt, hogy az e költségvetés szerint az államháztartásra háruló terhek rendkívül ma­gasaik, sőt azt mondhatnám, tovább nem fokoz­hatok. Meg kell állapítanom azt is, hogy a leg­súlyosabb helyzetben 's vámnak eszközök és módok, amelyek igénybevételével kiadásainkat csökkenthetjük. Szerény vél>eiményem szerint a magyar tár­sadalomnak salját érdekében kéli mindent elkö­vetnie és e tekintetben a pénzügyminiszter úr segítségére sietn : e. Az utóbbi időben, sajnos, ártalmas divattá vált az, hogy ná'Iunk az éle­tet megpróbáljuk a kényelmes oldaláról nézni és hogy nagyon sokan mindent az államtól kérnek és mindent az államtól várniak. Éu el­hiszem azt, hogy könnyen népszerűségre lehet szert tenni azáltal ha valaki széles népréte­gek előtt a helyzetük javítását az államté 1 kí­vánja. De meg vagyok győződve arról is, hogy az illető követe 1 ] őzŐk sokkal kevésbbé sz' m pati­kus színben tűnnének fel a széles néprétegek előtt abban az esetben, ha ugyanakkor, amikor" követeléseiket előadják, egyben azt is meg kellene mondaniok, hogy a követelések teljesí­tése az államháztartás és főleg a köztehervi­selés szempontjábó 11 mit jelent. (Ügy van! a baloldalon.) A közönség sajnos, el "elejti azt, hogy amikor az államtól kíváu mindent, am'­kor a saját kénye'mét keresi, amikor keveseb­bet akar dolgozni, többet akar fogyasztani, többet akar szórakozni, alkkor ennek a költsé­geit is elő kell teremteni A közönségnek köz­gazdasági képzettsége nálunk, sajnos, aránylag csekély és sokan nem látják a maga teljessé­gében annak a ténynek a horderejét, hogy a közgazdasági életben minden energiafeesérlés menthetetlenül a jólét csökkenését vonja maga után. Az emberek r*m érzik át azt, hogy ami­kor valaminek az elvégzésére vagy valaminek 1 az ellenőrzésére új hivatalt kívánnak, akkor végeredményben, ha ez megvalósul, a hivatal fenntartásának a költségeit nek ; k kell fizet­niük. Az emberek nem gondolnak arra, hogy amikor egy újabban elterjedt furcsa divattal ünnepnappá nyilvánítanak olyan napokat, amelyek azelőtt munkanapok voltak és így 4—5 napos mnnkaszüneteket teremtenek, (Ügy vom! Ügy van! a balold Ion.) akkor a kieső munka a termelés osökJkaatéaét és ezért kétség 12*

Next

/
Thumbnails
Contents