Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés felsőházának 90, ülése 194$. évi december hó 15-én, szerdán. 91 éreztetik a maguk hatását a vagyonadókivetésnél épp úgy. mint újabbau a beszojgáltatási kötelezettségnél is. ahol bizony egyik gazda jobban, a másik pedig- sokkal rosszabbul jár. ^ Tudjuk, hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztálya csupán könnyebbjééből tartotta fenn a vagyonadónál j a földbirtok étitekének megállapítása alapjául a kataszteri tiszta jövedelmet, ami kétségkívül elég kényelmesnek látszik. Ha most még az úi vagyondézsmánál is ezt a kataszteri t

;

szta jövedelmem alapuló, teljesen rossz számítási módot vennék alapul, aa igazságtalanságok és aránytalanságok mée csak naervobb mértékben fo^o^ódránnk mert hiszen előre'átható. ho^y az új beruházási hozzájárulás súlyosabb le^z. mi*

1

^ másra R ve«»vonadóv;vetés A''* "k°V te>i~t kérnem a pénzügyminiszter úr őnagyméltóságá+ól, kegyeskedjék az új beruházási hozzájárulás kivetésénél — amennyiben erre tényleg, «or kerülne — a vagyonadón ál követeit módszert mellőzni és a kataszteri tiszta jövedelmet kikapcsolni. A tervbevett újabb beruházási hozzájárulással kapcsolatban tisztelettel kifogásolni vagyok bátor még azt. is, hogy ez isimét a fundált vagyont szándékozik sújtani, elsősorban az ingatlant és tartozékait, tehát a földbirtokot és a házat, a nem fu'ndállt nagy jövedelmek azonban ez alól ismét megmenekülnek, már pedig ezek soklkal iujklább el tudnának viselni bámrr'féle megterhel tetést. mrnt a földes házbirtok. Itt hangsúlyozom (

a házbirtokot is. amely nia rengeteg teherrel Van sújtva és ameJlynek jövedelmezősége a legnagyobb mérteikben korlátol

1

! Annál is jobban el tudnák viselni a nagy jövedelmek a terhet, mert hiszen éppen a mai háborús v

:

szonyok között ezeik növekedtek meg a legnagyobb mértékben. Sajnos azonban ezek mindig nehezebben foghatók meg, mint az ingatlanok. Az igazság tehát mégis c*ak az lenno, hogy mielőtt az ingatlanra újabb súlyos terheket ralkuank. plőbb a nagy jövedelmek legyenek megfelelőképpen kfV'özve. akár nagyipar: vállalatok akár veeléri^azgiatólk, akár igazgatósági tagok^ skáf az úi hadigazdagok, a könnyen kereső jogosított kereskedők zsebébe folynak is be azotk. Azzal a tiszteletteljes kéréssel vágyókba«tor tehát a pénzügyminiszter úr őnagyméltóságához fordulni, legyen kegyes mégegyszer alapos megfontolás tároryává tenni a kérdést és a naerriövédelmek e

1

ső

c

orban a háborús Vonjunk tiWbói szármwzó. iFetőleg annak f°ly

_ tán •megnevekedett jövedelmek meptterhelé«ével megoldani azt. en^ek révén megkísérelni a szükséges öszes*ek előteremtését és wak pzek n

f

án. végső esetben nyúljon hoz7á az incrat1 an vagyon, a földbirtok és ház újabb megterheléséhez. Miután a kormány által folytatott jobboldali építőpolitika iránt a legtebesebb b zalotmmal vagyok, a költségvetést elfogadom. (fjen

: zés é\ taps. — A szónokot tibbmi tídvozHk.). Elnök: Szólásra következik Wunscher Frigyes felsőházi tag úr. Wflnscher Frigyes: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőházi A most tárgyalt költségvetésben található magy számokhoz hasonlókat már régen nem láttunk a magyar a'llamitiaztartásban. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a költségvetésnek ez a megduaizadása nagyrészt rajtunk kívülálló viszonyokra vezethető vissza és így elsősorban azeknek a rendkívüli viszonyoknak a szemszögéből kell a költségvetést bírálni. Nagyon jól tudom azt is, hogy az állam kiadásai között vanna'k olyanok, amelyeket ezek a rendkívüli viszonyok kényszerítenek reánk és amelyeket ennélfogva saját elhatározásunkból nem csökkenthetünk. Tudom és elismeréssel állapítom meg azt, hogy a pénzügyminiszter úr minldent elkövetett, hogy a ránk kényszerített helyzetből fo'yó rendkívüli kiadásokat lehetőleg olyan bevételekből fedezhessük, amelyek a lehetőség szerint megakadályozzák az állami pénzszerzés legborzasztóbb eszközét, az inflációt. Bámulattal kell megállapítanunk azt, hogy ae adófizető közönségnek túlnyomóan nagy része micsoda pontossággal és lelkiismeretességgel — nyugodtan mondhatjuk — zúgolódás nélkül tesz eleget a reá háruló kötelezettségeknek és micsoda önmegtagadással hozza meg azt az áldozatot, amje'y tulajdonképpen jövedelme legnagyobb réseiének feláldozását jelenti. Aki azonban, t. Felsőház, a tanult közgazda szemüvegén át nézi ezt a költség vetést, annak meg kell állapítania azt, hogy az e költségvetés szerint az államháztartásra háruló terhek rendkívül magasaik, sőt azt mondhatnám, tovább nem fokozhatok. Meg kell állapítanom azt is, hogy a legsúlyosabb helyzetben 's vámnak eszközök és módok, amelyek igénybevételével kiadásainkat csökkenthetjük. Szerény vél>eiményem szerint a magyar társadalomnak salját érdekében kéli mindent elkövetnie és e tekintetben a pénzügyminiszter úr segítségére sietn

:

e. Az utóbbi időben, sajnos, ártalmas divattá vált az, hogy ná'Iunk az életet megpróbáljuk a kényelmes oldaláról nézni és hogy nagyon sokan mindent az államtól kérnek és mindent az államtól várniak. Éu elhiszem azt, hogy könnyen népszerűségre lehet szert tenni azáltal ha valaki széles néprétegek előtt a helyzetük javítását az államté

1 kívánja. De meg vagyok győződve arról is, hogy az illető követe

1

] őzŐk sokkal kevésbbé sz'

m patikus színben tűnnének fel a széles néprétegek előtt abban az esetben, ha ugyanakkor, amikor" követeléseiket előadják, egyben azt is meg kellene mondaniok, hogy a követelések teljesítése az államháztartás és főleg a közteherviselés szempontjábó

11 mit jelent. (Ügy van! a baloldalon.) A közönség sajnos, el "elejti azt, hogy amikor az államtól kíváu mindent, am'kor a saját kénye'mét keresi, amikor kevesebbet akar dolgozni, többet akar fogyasztani, többet akar szórakozni, alkkor ennek a költségeit is elő kell teremteni A közönségnek közgazdasági képzettsége nálunk, sajnos, aránylag csekély és sokan nem látják a maga teljességében annak a ténynek a horderejét, hogy a közgazdasági életben minden energiafeesérlés menthetetlenül a jólét csökkenését vonja maga után. Az emberek r*m érzik át azt, hogy amikor valaminek az elvégzésére vagy valaminek

1 az ellenőrzésére új hivatalt kívánnak, akkor végeredményben, ha ez megvalósul, a hivatal fenntartásának a költségeit nek

;

k kell fizetniük. Az emberek nem gondolnak arra, hogy amikor egy újabban elterjedt furcsa divattal ünnepnappá nyilvánítanak olyan napokat, amelyek azelőtt munkanapok voltak és így 4—5 napos mnnkaszüneteket teremtenek, (Ügy vom! Ügy van! a balold Ion.) akkor a kieső munka a termelés osökJkaatéaét és ezért kétség 12*