Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

76 Az országgyűlés felsőházának 90. ülése 194S. évi december hó 15-én, szerdán. hogy a közellátási státusban, hány közigazgatási vizsgával rendelkező jogvégzeiti van és a •mostani előléptetések! alkalmával hányat fognak újra a központi státusba a. mérnökök közül átvenni. A

1 tfölidímivielésügyi :inftn)iszitériumban az eardő- és vízügyi mérnökök státusa vegyes státus. Ha ai központi igazgatásban szolgálatot teljesíitifílket a külszolgálatból levonjuk, a küfozoftgálla't .státusa míegdöbfbejntően rosszá válik* A vegyes státus nem azt szolgálhatja nézetem szerint, hogy a külső státus ezzel teljesen el legyen nyomva. A leg&zomoritóbb azonban a siáuslielyzet a. közületeknél, a városoknál, az autonómiáknál. A városi én községii mérnökök igen najry csoportja a VIII.. a vaegyei

# városok vezető mérnökei pedig 35 évi szolgálat után a VII. fizetési oszitálvba emelkedik. Névszerint fel tudnak sorolni 20 mérnököt 20 városból, aki 15. illotiöles* 20 éve nom leülhetett elö. A székesfőváros mű«zakr statu s-n ban az als(%th kategóriák területén ez évben kétségtelenül lényesres javítást veMe-V tervb«. azonban 111"": ez «ern DAVPzhető kielésrítőnek. a maga'

abb kaWóriákhatn pedig m ioeászságaral széfemben egyórásén hátrányos helyzetben vannakMin'd'pzpk a visszásságok kéovszerítették f

» rnémökiséc"t. a mémöM önkormányzati szervet, v Mérnöki Kamarát »rra. hoi*-v a korirtánvtól p mérnöln «státusok általános rend** »psét kívánja, a mérnöki nótdíi rendwzw fásét kérj*» é« minrlepieiV^lőtt első' lépésiként rendelje el osak azt ami ma mfo'den tai •nnV M«rtwf*vo v*-<n bofv ?5 évi áManii V«

w

v közületi szolerálat után automatikusan a VT. fiz^té'ai o

ar/

^lvt érié, el. Mint általános és nemcsak közvetlenül a mérnökséget érintő panaszt és sérelmet, szóvá kell tennem a napidíj megalapításának kérdését. Ma a legtöbb kiszállást a mérnökök kénytelenek végezni, — csak gondoljunk az üzemeik mérnökeire — viszont a napidíjak olvam alacsonyan vannak mesrállapítva, hogy azokból a Wszüksége&eJb'b kiadásokat sem tudják fedezni, nem beszélve a nagymértékű ruhakoptatásról, amilyenek ilyenkor kiszállásokkor előfordulnak. Éppen ezért legtöbbször a kiszállásokat úgy o'dják meg, hogy kora reggel mennyik el és késő este térnek vissza. Viszont ebben az esetben a napidíjnak csak a felét kapják meg. mert az egész napidíj csak 18 óra távollét után

1 esedékes.. A napidíjaknak az utóbbi 20 évben való megállapítását végignézve, kitűnik, hogy ma a VII. fizetési osztálytó

1 fölfelé körülbelül azonosak a napidíjak az 1927-ben, megállapított napidíjakkal, csak. az alsó kategóriákban törtéint számottevő emelkedés, azonban lőtt l* naoi 10—12, illetőleg 18 pengős össze g olyan miniimáliifi összegként szerepel, hoarv abból lakásról és teljes ellátásról a mai viszonyok között gondoskodni lehetetlen. Kérésem oda irányul, hogy a kiszállási díjaik

1 leg*alább 50 százalékkal felemeltessenek. T. Feledhez! Egészen vázlatosan ezekben voltam) kénytelen rámutatni a mérnökségnek az állam és a közületek területén nem kiel^írítő hatáskörrel: rendelkező voltára, továbbá azokra a hiányokra., amelyek az oktatás, a kutatás, a mérnöki szalktudás érvényesülése terén jelentkeznek. Természetesen pzaroop. az. *gé«z mérnöki kart érdeklő kí\ ságunk ^ megvalósításáért a mérnöki önkormányzati szervek küzdenek. Ezek „közül csak a kötelező kamarát, a városrendezési törvény végrehajtását, az új minősítési t törvény megalkotását, a mérnöki nyugdíjintézet létesítését, az új építőipari kódex kiadását, a tervpályázati szabályzat rendezését, a mélyépítő ipar képesítéshez kötését» a mérnöki munkáik díjazását és a vállalkozói haszon kérdésének rendezését legyen szabad felemlítenem. T. Felsőház! Termelésünk Lármennyire is teljesen a háborúra beállított, az észszerjííség megkívánja, hogy az átmenet- éis békegazdálkodás kérdéseivel is foglalkozzunk s ebbe a szakemberek belle szólását; iránvííását racgfplelően biztosítsuk. Célszerűnek látnám ai mérnöki oldalról már annyiszor felvetett tervgazdálkodási és átmenetgazdálkodási tanácsnak mielőbbi felállítását, hogy aiz átmenetgazdálkodás prograuiimját már most össze lehessen állítani, a szükséges tervezési munkálatokat már most el lehessen végezni, nehogy akkor kelljen e tervezéssel- fog ••alkozni és ezt kapkodásszerüen elvégezni, ami kor már a, kivitelezés szükségessége érkezett el Éppen ezért, elfogadva azt az iparügyi minisz terünk álltai hangoztatott elvet, hogy az át menetgazdálkodási időben a háborús gazdálko dás megkötöttségeit kell fenntartani, már most, kellett volna a költségvetésbe egy nagyobb öszszeget beállítaini ezeknek az előkészítő munkáknak az elvégzésére. Ha az átmenetgazdálkodási programmot kétmilliárd pengőnek vennénk fel, akkor ennek előkészítő munkálata a részlettervek kidolgozásáig körülbelül 100 i^illió pengőt tenne ki és ha ezt a munkát két évre előre óhajtjuk elvégezni, akkor már a jövő évi költségvetésben is 50 millió pengőt kellett volna o célra felvenni. , örömmel állapítom meg, hogy egyes minisztériumok. így a földimíyejésügvi, a kereskedelmi, az iparügyi minisztérium ilyet, irányban már bizonyos előmunkálatokat végez nek, azonban kérem, hogy ezekbe a magánméinöki kar is vouaissék be. Egy az átmenetgazdálkodássail! ugyancsak szorosan összefüggő kérdéssel, a munkaerőgazdiállkodásnak és a felszabaduló munkaerők nnegfele'ő csoportosításának kérdésével valaiho gyan intenzivebben kell foglalkoznnnk. Az iparügyi minisztérium keretében felállított munka> erőgazdáikod á«i osztályt éppen ezért nézetem •int sokkal szélesebb alapra kellene helyezni. T. Felsőház! Az a, felelősség, amely a ma gyár mérnökségen nyugszik, tette kötelességemtmé. hogy felhívjam a figyelmet mindezekre a visszásságokra és arra kérjem a kormányzatot, hogy sokkal hiatározotabban -lépjen arra aiz útra. amelyet a XX. század technikai fejlődése megkíván. Amint az előzőkben már ki fej tettem, belső megerősödésünk, nemzeti erőnk Összegyűlés kihasználása csak a szakszerűség sok kai eresebb érvényesítése útján érhető el. Meg rázó példáiként álljon mindnyájunk előtt az orosz nép Jelenlegi tudatos műszaki nevelése, amelyben a vallás helyett a, technikai tudomá nyok fanatizáló hatását adták és ez által e népben olyan erős biztonsági érzetet és önbizalmat volt.ak képesek felébreszteni, amelynek hatását a harcterek eseményei is mutatják. Mert hogy böchuikaií tudoimányolknak fanatizáló ereje van, azt talán legjobban bizonyítja, ha vissza gondolunk gyermekkorunkra, vagy a középiskolai éveink felső osztályaiban foganatosított