Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-89

Àz országgyűlés felsőházának 89. ülése 1943. évi december hó 14-én, kedden. 49 kitűnő hírnevét és harci szellemét. Majd meglátják, miként fognak verekedni a románok ollen, és milyen példáját fogják adni az önfelál aozásnak és ősi magyar vitézségnek. (Taps.) Ennek az előkészítésnek, azonban az egész vonalon haladéktalanul meg kell kezdődni. Fel »oll fedni a nép előtt a való helyzetet és annak lehetőségét is, hogy esetleg egy napon nemcsak a román, hanem az orosz vagy más hatalom is megjelenhetik határainknál. Tudni kell J népnek már moat, hogy ez esetben sincs oka ieg vesztés re és kishitűségre .egyrészt, mert ebben az önvédelmi harcunkban előnyös helyzetet biztosít számunkra a Kárpátok, amelyet meg tudumkl és meg fogunk védeni, másrészt, mert a kormány minden tekintetben felkészült minden •eshetőségre. Tudiok kell, hogy bármi legyen a harc ki menetele, akkor sem pusztul el a nemzet, inert annak élete nem egy győztes vagy egy vesztes csatától, hanem a munkának», áldozatnak és harcnak sorozatától függ. (Taps.) Járt már tatár, török, orosz a magyar föl dön és mi mégis itt vagyunk. Voltak és jöhet nek nehéz idők, voltak és jöhetnek átmenetek, de ez a föld mégis a magyaroki hazája volt és lesz öröklké. (Taps,) Erre az öntudatra és harcos szellemre nevelje rá a népet a kormány sajtón, iskolán, katonaságon és egyesületeken keresztül. Ez a szükséges propaganda eszköze, nem pedig a •hetenként elmondott képletes beszédek sorozata. Iránvt mutatni» — ez a kormánv feladata! Kiirtani a hazaárulókat, elnémítani a kishitüeket, megtizedelni a gyávákat és megakadályozni a kilengéseket, amelyeik lépten-nyomon jelentkeznek. Amilyen helytelen volt, hogy az elmúlt években kiorlátlanul tobzódott az áljobb oldali politika, ugyanolyan hiba a már jelentkező másik szélsőség, a baloldalinak nevezett és minden áron békét hirdető poliiika. Olyan ember mines a világon«, aki ne vágyna a béke után. De nelkünk nem min'degy, hogy milyen lesz ez a béke. Békét akadtunk és akarunk, de csak tisztességes és igazságos mar «yar békét. Már egyszer nem akartak katonát látni, jól tudjuk, mi veit ennek szomorú követ kozménye. Ezért a politikai helyezkedők nagy tömegének figyelmét felhívom arra, hogy ne kíván-. janak minden divatos pártban alapítók lenni. Amikor a német ment előre, rohantak sorszámért a nyilasokhoz. Most, hogy az orosz ié>ittiwli — futnak a szocialistákhoz. Biztosítják magukat királyság és köztársaság esetére, közben élvezik a jelen rezsim rnin'den, előnyét. Mindenre gondolnak,- csak arra nem, hogy becsületes magyarok legyenek. (Űow vám! Ügy vont — Taps.) Tisztelem mindenkinek a meggyőződését. Vallom a politikai jogok szabad gyakorlása nak elvét. Ezzel azonban senki sem élhet vissza, mert az; ideges kapkodás ragadós betegség, zavarja a köz nyugalmát es könnyen, fel billentheti a mérleget. Ezért figyelmeztetem az illetékeseket, hogy vagyunk egypáran, akik nem fogjuk tétlenül nézni a közrend megbon tását. Minél nagyobb és minél közelebb van, azon ban a veszedelem, annál könnyebben vezethetők az emberek és annál halkabbak a felelőtlenek. Ezt a lélektani pillanatot kell megragadnia a kormánynak, « kormányt keményen FELSŐHÁZI NAPLÓ TV. kézbevenni, a karhatalmat mielőbb megbízható polgárokkal megerősíteni és ha mindez kellő időben megtörténik, aikkor garantálom, hogy sohasem fog meginogni a belső rend. Ez pedig a legfontosabb. Mélyen t. Felsőházi Eizek voltak azok a kérdések, amelyekhez bátor voltam hozzászólni. Nem akartam egyebet, mint törvényhozói kötelességemhez hívem, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint bírálni, a hibákra rámu tatni és ezzel is segíteni. Huszonöt éve harcolok az emelkedett szellemű, puritán fajvédelemórt. Erős, öntudatos, elégedett magyarságot akarok. Ezért haladjunk, fejlődjünk, építsünk, — de ne romboljunk. Kövessük a jövő parancsait, — de n© ejtsük el, ne tagiadjuk meg a múlt értékeit, mert csak így lehetünk erősek, ellenállók és felkészültek a várható nehéz időkre. Ezért beszéltem csupáin; azokról a dolgokról, melyeknek helyes megoldását még lehetőnek tartom. Nem szóltam olyanokról, amelyeken, már az idő rövidsége miatt úgy sem segíthetünk. Mert az idő rohan és rohannak velő együtt az események, amelyek magukkal ra gadnak mindent, — vele minket is. Kis nemzet vagyunk, parány a hatalma« erők küzdelmében. A-nagy harcot és annak ki menetelét nem tudjuk befolyásolni. Akaratunkat nem tudjuk érvényesíteni. Ki vagyunk téve a hatalmasok önkényének, akiknek a parancsát tel?esítenünik kell mindaddig, amíg az nem multunk megtaigadását, jövőnk fela'dásat ég a biztos pusztulást jelenti. Ezen túl nem mehetünk! Mert felelősséggel tartozunk ezért a fajért, ezért a földért, a vér tanúk é« az utódok millióinak. Lelkiismere tünk nyugodt, mert mástól semmit el nem vet tünk, más gyengeségét ki nem használtuk és a legyőzött ellenséggel tradíciónkhoz híveu emberségesen bántunk. Nem kerestük a harcot, nem akarunk egye bet, mint ősi földünket megtartani, magyarok maradni é9 bókén élni. Szerényebb kíváasá gunk már nem lehet. De ha ezt sem méltányol ják és át akarnak gázolni rajtunk, akkor vére k*dini fogunk. Meg fog mozdulni ez a .föld, meg fog mozdulni 15 millió ember és védeni fogja jogait az isteni igazságba vetett hittel, magyar vitézséggel és minden eszközzel. De hiszem, hogy a jó Isten továbbra is megvéd minket, hiszem akkor, ha mindenki megteszi kötelességét és engedelmesen végzi dolgát a niemzet nagy együttesében. Ne pártoskiodjumlB, ne veszekedjünk, ne nézzünk egyéni szempon tokát, har.em fogjunk össze, támogassuk a kormányt, amely ma nem egy pártot, hanem a nemzet egyetemét jelenti. Támogassuk, mert emberfeletti munkát végez és mert becsülettel teljesíti kötelességét. Én bízom Istenben, bízom Kormányzónk böloseségébem (Élénik éljenzés és taps.h népünk józanságában és ji magyar eröbean. A költségvetést elfogadom. (Helyeslés és taps. — A szónokai számosam üdvözlikj Elnök: Szóláare következik Páif fy Géza gróf őméltósága. „ „,. . , _, „, Gróf Pálffy Géza: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőházi Méltóztassék megengedni (Zaj. —Habjuk! Halljuk!), hogy az előttem elhangzott két szónoklat után egy kissé szárazabb hangot üssek meg. Politikai téren csatlakozva gróf Sigray Antal tagtársunk által elmondottakhoz, magnm is kénytelen vn-