Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-89
Az országgyűlés felsőházának 89. ülése 1943. évi december hó 14-én, kedden. 43 génül állunk. Kiegyenlítődés fog következni, amely az úgynevezett túlzott nacionalizmust a Jövőben el akarja tüntetni, vagy el akarja si mítani. Ügyelnünk kell arra. hogy ugyanakkor » rai sajátos nemzeti tulajdonságaink csorbát ne szenvedjenek. (Ügy van! Ügy van!) Azok mellé a nagy és örök gondolatok mellé, amelyek épp az Atlantic Chartában azt cé 1 ózzák, hogy a béke az emberek közt minél tovább fennmaradjon és amelynek mi annyi ból vesszük hasznát, hogy nem a gyűlölet, hanenii az emberiesség diktálja őket, hogy a jövő rendezésénél nem a gyűlölet, de az emberiesség fogalmának kell felülmar adnia, azok mellé a ttagy gondolatok mellé aß egyetemes emberi ondolatok kimunkálásához való hozzájárulási észségünkkel együtt oda kell kapcsolni a rai nagy nemzeti gondolatainkat. (Ügy vnn! 'Ügy van!) Az emberiesség és a kereszténység újonnan fogalmazott nagy ideáljai mellé o'da kell állítani a mi szentistváni gondolatunkat fl másra egészében. Egy világban, amely végleges megoldáso kat keres, SE amúgy is átmenetinek elgondolt kirólynélküli királyság intézményét fenn tar tani nem lesz lehetséges. Hogy pedig utat ne veszítsünk, ne tévesszünk azokban az óriási problémákban, amelyeket egy múlt vilásr romjainak eltakarítása, a háború okozta sebek of voslása és egy új világhoz való hozzásimulás. vagy annak megértése követel: alkotmányunk teljességének megfelelően helyre kell állítani a törvényes magyar királyságot a maga égéséében. Mit jelent a királyság helyreállítása? .Te lenti az alkotmányosságnak, » nemzeti gondo latnak és a magyar tra'dícióknak teljes, a. legkiap'bb hiány nélküli megvalósítását, jelenti magáiban véve a békét, mert a királysághoz és a király személyéhez ennek a vértengernek özönéből, amely az eeész vi'ágot elönti, egy osepp sem tapad, jelenti a nemzetiségek kö zötti megbékélést, (Mozgás.) ami nélkül a # Dunaimedence kérdéseit rendezni egyáltalán nem lesz lehetséges, jelenti egy konszoHdáció kialakulását, amely szükséges azért, hogy Európának ez a része nyuerodt fejlő'désnek induljon és jelenti ugyanakkor ennek n konszo lidneiónak kihatását valamennyi Ba'kán-ál lamra és még ai baráti Törökországra is, am^lv éopen «i distaneiák köteleidébe folytáP nuéer jobban érdekelve van a tekintetben, hogy Európának ezen a részén hogyan alakul a helyet. Nem tarthatom hivatásomnak, hogy a matrvnr orsTáfff'vűIés íVsöbáza előtt »z ör^ÖM királyság intézménye mellett küíföldi példáké t hozzak M. de azért néhány idétzetteí szolgálok S?r Charles Potrie egy könyvet írt, amelv 1933-baw jelent meg, a monarchiáról és •k a könyv ezzel az olasz-jelmondiattal kezdő dik: »Il rè simholo de'Ua patria, simbolo 'della perpetuità della patria«, a király jelképezi ma gát nz országot én jelképezi az ország örökkévalóságát. Sir Charles Pétrie az ő hosszú, tanulmányokat felölelő könyvében azt a kiie lentést teszi és arra a konklúzior^ jut, hogy mindenhol, ahol nz örökös királysírok elve é« maguk az örökös királyságok eltűntek, ezt a káosz és felfordulás nyomon követte Kimutatja az angol és a francia történelemből egyaránt, hogy akkor voltak eizekben az országok ban a legnagyobb zavarok és akkor volt a helyzet a legrosszabb, amikor megingott a trón és kimutatja, hogy 1918 után, amikor a trónok sorozatosan összedőltek, Európában a legna gyobb forrongás és zűrzavar uralko'dott, amelyek legalább részben, diktatúrákban vezetőd tek le. Oswald Spengler pedig, a legnagyobb né; met író, aki pedig miaga nem tud szabadulni írótársai legtöbbjének ^elgondolásától, attól, hogy ai kraft-ideálnak legyen legnagyobb szóI vivője, a királyság intézményének mégis hódol, mondván: wo ein König ist dort ist der Amdruek des Staatswillens, ahol nemzeti akarat van- ott van egy király, ahol nines király, ott nincs nemzeti akarat. Majd íery folytatja: Eine Tradition schaffen heisst den Zufall auszuschalten. Egy tradíciót teremteni annyit jelent, mint a véletlent kiV/mesolni és íerv foVtatja: eery ; tradíció egy kitűnő átlagot termel ki, amelyre j a jövő biztosan számíthat. Nem egy Caesart, hanem egy kiváló szenátust, nem egy Napóleont, hanem egy minden tekintetben, kiváló »unvergleichlich« tisztikart. Eine Tradition schaffen? Ez nasyon jó. becses, kiváló azokra né/ve, akiknek állami léte 20 vaery esetleg- 200 esztendős, nekünk azonban nines s^üksé^ünk arra, hogy èerv tradíciót teremtsünk, nekünk m^írvanníik n salai réci mee-szentelt tradícióink (Ügy vcen! Ü011 v n!). nekünk megvan a maea nemében eervedülálló Szent Korona-elméletünk ! és a Szent Korona-állameszméie. ame'y másában foglalja a királyt, az uralkodót és az egész ; nem'/elet. (Ilelyeslrs.) Meg vagyok győződve arról, hogv ha a ma gyár nemzet a háború elrou'tával^ abba a helyzetbe kerül, ho'ory maga intézheti jövőjét é s sorsát, emellett fog dönteni és egyesülni foe- uralkodóiával a Szent Koroun állaim^szméiében, annak mittooszában. A háború elmuHával? Mindnváinn arra ntondolunk. minden oldalról m Pincért ék. eeryelőre azonban olyan, mint az Inferno őrzőié: Che mai non emuié la bramosa v^or 1 !;! p rloT»o íl uaqto ha T>i*i fame e 1 )" oHa, »obaisem e^aríti kí mohó étvágyát és minél többet eszik, annál éhesebb. A háború a-titánoki apotheozisa és talán alkonya, nem fog elmúlni Isten segítsége nélkül azért, mert túlhaladja az emberi hatalmasságok lehetőségeit. Mindig élénken előttem lebeg és sohasem fog elmúlni szemeim elől az a magasztos jelenet, hogy XTT. Pin« rá.T>o Fóma bombázása után a San Lorenzo fuori le mura bazilikája előtt térdTe borulva imádkozik az Űr Istenhez és kiált hozzá egy De profundis't, kérve, szün; tesse meg ezt az öldölki ést és adia vissza a nemzeteknek, az egész világnak a tisztességesi, becs ületes. emberies - békéi Szálljunk magunkba! Hebegjük el a magunk De profundis-át, mi is kérjük az Istent, segítse meg ezt a szerencsétlen orszáirot, hogy minden erejének' és képességének latba vetésével és minden erkölcsi tulajdonságának kihasználásával elérhesse azt, amit valamennyien kívánunk magyar nemzetünk számára: a jogos nemzeti igényeinket kielégítő tisztességes, igazságos békét (Éltfnk éljenzés és taps. A szónokot sokfrn üdvözlik.) E'nök: Szólásra következik vitéz Somogyi Béla felsőházi tag úr. vitéz Somogyi Béla: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn ismét alkalmaim nyiilik, hogy törvényhozói kötél ességemnek eleget téve, ki
