Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés felsőházának 96. ülése 1943. évi december hó 22-én, szerdán, báró Perényi Zsigmond, báró Radvánszky Albert és Wekerle Sándor elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Hozzászóltak : a XVIII. fejezethez (vallás- és közoktatásügyi minisztérium) Ferenczy Gábor, vitéz Bíró István, bzinyei Merse Jenő vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ; a XIX. fejezethez (igazságügyi minisztérium) Krüger Aladár, Balogh Jenő, Kolümbán József, Rado­csay László igazságügyminiszter. — Az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Buda­pesten 1942 október 5-ón kelt magyar-svájci egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A családjogi határozatok és holtnaknyilvánítások kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben 1942 október 2 án aláírt magyar­német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — Az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat. — A tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászól­tak : 5. Bálint György és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az állam­háztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1981 : XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Boér Klek előadó és Radocsay László igazságügyminiszter, br. Fróiiay György, Balogh Jenő, — A 42 tagú gazdasági országos bizottság jelentése tárgyalási szabályainak átvizsgálása során elfogadott javaslatai tárgyában. — Az ülés jegyző­könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Szinyei Merse Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 12 perehőr.) (Az elnöki széket báró Perényi Zsigmond foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülé« jegyzőkouyvenek vezetéseié Agorasztó Tivaüar, a te^szóJalók jegyzésére i>eüig gróf Bethien Pál jegyző urakat kérem, fel. Napirend szerint következik az. 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A XVIII. fojezetnél szólásra következik Ferenczy Gábor felsőházi tag úr. Ferenczy Gábor: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyeoi t. Felsőház! Jól tudom, hogy a tár­gyalás mai előrehaladott állapotában csak igen indokolt eset ad jogot arra, hogy gzót emeljek, de az a körülmény, hogy magam vagyok a felső­ház egyedüli és tudomásom szerint első tanító­tagja, kötelességemmé teszi, hogy pár szóval elmondjam elgondolásaimat. Az előző felszólalások ési az egész költség­vetési vita során hallottuk azt, hogy egy had­sereg átütőképessége a legjobb felszereléssel és a legmodernebb fegyverekkel is ^csak akkor vezet sikerre és biztosíthatja a győzőimet, ha az egyesül a lelki felkészültséggel és a lelki fegyverekkel is. íme, így kerül egymás mellé a non védőiem és a népoktatás. Nagyon jól tudjuk, hogy ma, a háborús 1 időben a honvédségé, a hauserege minden áldo­zatunk és így a Lágy közoktatásügyi reformok megvalósítására nem állanak oiyan anyagi eszközök rendelkezésünkre, mint a bekében, do mégis v van néhány olyan kérdés, amelyeknek megoldása nem lehetetlen, amelyeknek útját nern állja leküzdhetetlen akadály. Ma népoktatásügyünk legégetőbb és leg­fájóbb sebe tagadhatatlanul a tanítóhiány. Ennek termésetesen nemcsak az az oka, hugy nem mennek erre a pályára, hanem az, hogy az ország örvendelek meggyarapodásával egy idő­ben lépett életbe valóban a nyolcosztályú nép­iskola ég ez körülbelül 20^-kai emelte a tan­kötelesek számát. Ebből következik, hogy a tantermek és a tanítók számának is ugyanilyen arányban kellett növekedőié. Jött azután az, hogy a tanítók egy része katonai szolgálatot teljesít s tagadhatatlan, hogy jórészük má» pályákon igyekezett elhelyezkedni. Ha ezt a kérdést erdélyi szemmel nézem, igen szomorú tünetet kell látnom. Például Maros-Torda vármegye legutóbbi alispáni jelentéséből olvastuk azt, hogy a felekezeti .iskoláknál — Erdélyben felekezeti iskolák csak magyar iskolák — majdnem 00 tanítói állá*

Next

/
Thumbnails
Contents