Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-91
Az országgyűlés felsőházának 91. ülése 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön, báró Perényl Zsigmond, báró Radvánszky Albert és Wekerle Sándor elnöklete alatt. Eln"ki rlőt^rj s t'?ek. — A" 19'4. állítni költs^gv ti ról rfffi tSrvfayj-'v-i lat. Ho^asV»'tak : Harsinyi ál, Sshandl Károly, Kram- Gynl>, Knpi B 1\ vit" Pargly Emil, !á ó Ki.-s Abort, K lav T.más, V kis ') s'f, vite'. Bogi Alij»s v , Csiky AlVrt é; M dvigy Ferenc. — A e^kö ele >bi ülés idej n k »'s n pi ndj nek Tárgyal: Eln"ki rlőt-rj s t'?ek. — A' 19'4. áll Pál Jó megállapítása. — Az ÍU's je^y őkünyvt'nek hi:el aítésa. A kormány részéről jelen vannak: Ká'laif Miklós, Antal István, Ghyczy Jenő, Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.) Az elnöki széket báró Perényi Zsigmond f Off la Íja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Agorasztó Tivadar, a fe szólaló'k jegyzéséro pedig báró Kaas Albert jegyző uraikat'k;erem fel. Jelentem, hogy gróf Esterházy János felsőházi tag úr katonai szolga ata idejére szabadságot kért. Méltóztatnak a kért szabadságot megadniî (Igei!) Ha igen, ilyen értelemben mondom kii a határozatot. Napirend szerint következik az 1944. évi állami kö tségvetésről szóló törvényjavaslat áfHa'ános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Harsányi Pál felsőházi tag úr. Harsányi Pál: Nagyméltóságú Elnök Ürl Mélyen t. Felsőház! Sokáig fognak még nemcsak fülünkbe csengeni, hanem még sokkail inkább lelkünkben visszhangzani azok a nagy nemzetpolitikai, prófétai, apostoli kije entések és üzenetek, amelyeket tegnap délután hallottunk itt a Házban dr. Ravasz László püspök úr ajkairól, aime yek voltaik csakugyan prófétai kemény pőrö ycsapások és vo tak apostoli bársonyos símogatások, de mindenekfölött eszünkbe juttatták azt, hogy vannak idők, amelyek felettébb igen komolyak és amelyek a felelősségnek és kötelességteljesítésnek súlyát a legmagasabb mértékben helyezik vállainkra. Vannak idők, amelyekben össze kell kovácsolódniok éppen a hitnek csodás erejével a győzelem! kivívásáért a különb-különbféle embereknek, a kicsinek a naggyal, a szegénynek a gazdaggá, a küönböző vallásfeleke etü és társadalmi é etü embeiekneik a más valásfe - kezetü és társada'mi életű emberekkel és lehetetten nem éreznünk^ rá kell döbbennie egyszer <"z e^ész mn^var P^TTZ 0 * 11 ^ h""v o 7 oiç a t történelmileg felelős, mégpedig súlyosan felelős idők éppem napjainkban sunanna« ái feI-ettünk. Kétségtelen, mélyen t. Felsőház, hogy ennek a magas törvényhozó háznak minden egyes tagja elsősorban érzi ezt át. akik között nem csak ma, hianem soklkai nvugodtabb. békVbb időben is leomlottak a válaszfalak, ahol mind* nyájan egy voltunk és egy vagyunk abban, hogy ami erőt. tudást, akaratot Isten adott mindegyikünknek, azt a nemzet javára fordítani igyekszünk, és vészedé, mek idején sugározzuk az országba azon a helyen, amelyre Isten és a magyiar nemzet bennünket állított, a győzedelmes hitnek az erejét és amikor reánk törnek ellenségeink, vagy amikor meg» torpan közöttünk csak egyetl»?negv lélek is, mindenkinek eszébe juttatjuk azt. hogy p magyar honvéd a maga hősi vitézségével akár a Kárpátok gerincén, akár messze tú azon, nirra hatalmi érdékekért áll őrt és nem hatalmi^ érdekekért küzd hősiesen, hanem, őrt áll csa-.ádi tűzhelyéért, otthonáért, fe'eségé^rt. gyermekeiért, szülőiért, mindazért, ami előtte szent és drága. Az egész háború oé ját csakugyan — különösen így karácsony ünnepe táján — azzal tudnánk a legszebben összefoglalni, hogy a magyar katona, azért az angyali himnuszért ál'
