Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-67
Az országgyűlés felsőházának 67. ülése 1942. évi július hó 15-én, szerdán, gróf Széchenyi Bertalan, báró Perényi Zsigmond és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Ghyczy Elemér napirend előtti felszólalása a kommunista törekvések leküzdése tárgyában. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válasza. — A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Szluha Aladár, Albrecht királyi herceg, Jókay-Ihász Miklós, Berczelly Jenő, vitéz Meskó Zoltán, Örffy Imre, gr. Khuen-Héderváry Károly, vitéz Purgly Emil és br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter. — A 42 tagú gazdasági országos bizottságba a felsőház részéről kiküldendő 14 tag megválasztása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : báró Bánffy Dániel, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Szinyei Merse Jenő. (Az ülés délelőtt 10 óra 7 perckor kezdődik.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Páchy Manó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László jegyző! urakat kérem fel. Jelentem» hogy Ghyczy Elemér ő méltósága a kommunista törekvések leküzdése tárgyában napirend előítlti felszólalásra kért és kapott engedélyttL Ghyczy Elemér őméltóságát illeti a szó. Ghyczy Elemér: Nagyméltóságú Elnök Űri Igen t. Felsőház! A múlt században igen sok teoretikus vitatkozás folyt a felett a kérdés felett, hogy! mi a kommunizmus ég mik a kommunizmus uralmának eredményei. Voltak lelkes rajongóik, akik! ennek az eszmének dia; dalától egy jobbí és igazságosabb társadalmi rend bekövetkezéséit várták. Ez, az esizme századunk elején diadalmaskodott, uralomra jutott, mégpedig a nagy és végtelen lehetőségeket nyújtó Oroszországban. Körülbelül 25 év óit a korlátlanul uralkodik ott és így nem teóriában, hanem a praxisban mutatta be és mutatja be, mit jelent a kommunista uralom- Jeleníti az Istentelenek uralmát, jelenti a vallás és a hit üldözését, jelenti az, ősidők óta a társadalom egyik legbiztosabb alapját képező családi éleltnek^ teljes tönkretételét, jelenti az erkölcstelenség diadalát» jelenti a kegyetlen, gyilkos, erőszakos' terrort, jelenti a szeles társadalmi rétegeik' végtelen nyomorúságát és az emberhez méltó életmód FELSŐHÁZI NAPLÓ III. 1 leheltetlenítését. A kommunizmus, amint uralomra jutott, az orosz birodalom anyagi erejére éis a cári kor elrabolt vagyonára támasizr kodva, egész Európát behálózta agitátoraival, szétküldötte őket Európába azzal a céllal, hogy a háborús nyomorúság által okozott elégedetlenségeit felhasználva, ott híveket toborozzanak a kommunista eszmék terjesztésére és kommunista sejtek szervezésére!. Ezekéit a kommunista vezéreket, agitátorokat és szervezőkeit nagy általánosságban három csoportra lehet osztani. Az első csoport, amely a legkisebb, a monopolisiztikus és teoretikus bolondok csoportja. A második csoport» amely már nagyobb, beteglelkű, romlott idegzetű emberekből rekrutálódilk. A harmadik, a legnar gyobb csoport, lelketlen gazembefrekből áll, akik embertársaik nyomorára és szenvedésére támaszkodva; akarnak hatalomra jutni és jól élni. * T. Felsőház! Ezek az agitátorok és sizervezők olyan nagy veszedelmet jelenítenek _ a nagy egységre, az államra nézve, mint amilyen veszedelmet jelent a, kis egységre, a falu népére a határában kószáló veszett kutya. Igazság szerint úgy isi kellene velük elbánni, mint ahogy a veszett kutyával elbánnak. Kellene egy törvéjny, amely ezeket a . vezetőiket, agitátorokat és szervezőket, ha kézre kerülnek, kivétel nélkül halálbüntetéssel sújtja, a beszervezett sejttagokat pedig minimálisan 5 esztendei szigorított dologházzal bünteti. Látjuk, hogy micsoda rombolást vitt véghez nálunk is úgy anyagiakban, mint lelkiekben a kommunizmus rémuralma. Láttuk, mit szenvedett tőlük a szerenc&ét12
