Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-65

Az országgyűlés felsőházának 65. ülése ban javaslok. Én nem- hiszem, hogy ; a felsőházi tag úr azzal a kijelentésével, hogy^ időről-időre informálni kellene a két Házat az államháztar­tás helyzetéről, azt kívánta volna kifejezésre jntani, hogy ez a plénumban történjék meg. Vannak olyan kölségevetési tételek, melyekről a jelenlegi viszonyok között a nagy nyilvános­ság előtt beszámolni ,még nem lehet. így volt ez égy ideig a'múltban is, azután eljött egy pillanat, amikor be tudtam számolni az állani­háztartás helyzetéről. Méltóztatik emlékezni, hogy mind a képviselőházban, mind a felsőház­ban közöltem azokat az összegeket, amelyeket a hadi felszerelésre fordítottunk addig az; idő­pontig, amikor beszéltem. Később még egy al­kalommal informáltam a két Házat és^ leg­alább a 42-es országos bizottságban Ígéretet tetem arra nézve,, hogy majd a legközelebbi al; kg lommal — mivel előzőleg még a termelési kérdésekkel foglalkozunk — tájékoztatni ffc>­gom a 42-eg országos bizottságot az államház­tartás helyzetéről. Kernelem, hogy ez meg­nyugtatja a t. előttem szóló felsőházi tag urat. Ezzel tudniillik meg van védve az az elv, hogy az országgyűlés tudjon mindent az államház­tartás helyzetéről, viszont meg van védve az az elv is, hogy a nagy nyilvánosság elé bizo­nyos ideig ne kerüljön más, mint amennyi a nagy nyilvánosság elé való. Hozzá teszem, hogy nem valami nagy dologról van szó, nem valami óriási jelentőségű dolgok ', azok, me­lyekre céloztam, de a hadviselés érdeke nem engedi meg-, hogy már ma mindent közöljünk. Eljön majd az ideje anak is, amikor nyíltan lehet mindenről beszélni akkor, de ez már a múlté lesz. «, Az előttem szólt t. felsőházi tag úr volt szíves megemlékezni a nyomorban lévő hadi­köcsönjegyzőkről. Amikor a javaslatot szer­kesztettük és az államháztartás helyzetének figyelembevételével megállapítottam azt a kul : eset, amely mellett a valorizációt javasolni merem, akkor természetesen megvizsgáltam azt Is, hogy akik eddig mint kötvénytulajdo­nosok támogatásban részesültek, milyen össze­geket kaptak kézhez a múltban. E vizsgálódás folyamán megállapítottuk azt, hogy bizony voltak olyanok, akik magasabb összegeket kap­tak a támogatás évei alatt - kézhez, úgy ht>gy ha mereven kereisztülviftük volna a valorizá­ciót, akokr lettek volna olyanok, akik az ed­digi helyzettel szemben rosszabbul jártak vol­na. Habár ez néhány millós differenciát jelent, őszintén^ szólva úgy éreztem, hogy ez nem vol­na méltányos, mert hiszen, ha a rossz viszo­nyok között a rászorultakon segíteni kellett, akkor ma, midőn generálisan rendezzük a va­lorizáció kérdését, nem lehet rosszabb helyzet­be hozni azokat, akik. az, elmúlt években támo­gatásban részesültek, aminthogy ,a valorizáció merev keresztülvitel© mellett valóban rosz­szabb ' helyzetbe kerülnének, mint a múltban voltak, a kérdés generális rendezése előtti idő­bén. T. Felsőház! Őszintén örülök, hogy módom­ban .volt ezt a törvényjavaslatod beterjeszteni és ezzel ezt a rendkívül fájó kérdést, amely — valljuk be -- a r magyar közéletnek talán egyik legfájóbb kérdése volt, végre egyszer lezárhat­juk, s megnyugvást hozhatunk benne annyira, amennyire a viszonyok megengedik. Épp ezért kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot, úgy általánosságban, mint részleteiben, elfogadni. (Élénk helyeslés és taps) Elnök: A -tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. _./Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e »az 1H2. évi jímius hó 9-én, kedden. 31 1914—1918. évi hadikölcsönök rendezéséről« szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szívesked­jék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—17. §-Q>inak sorszámát, me­lyeket a felsőház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatyán, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfo­gadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) » " . Méltóztassanak azok, akik a törvényjavas­latot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog, A törvényjavaslat letárgyalásával egyúttal elintézést nyert az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet kérvénye is. Napirend szerint következik az igazságügyi bizottság jelentése alapján az »egyes közéleti viszaéléseket büntető rendelkezésekről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa az igaz­ságügyi bizottság jelentését). Elnök: Szólásra jelentkezett Kolossváry Mihály ő méltósága. Kolossváry Mihály: Nagyméltóságú Elnök Ür! Melyen t. Felsőház! Tisztelettel tekintek erré az előttünk fekvő törvényjavaslatra, mely­nek célja címében jut kifejezésre. A mögöttünk álló évtizedek letűnt kor­szaka szülte, lérielte, sőt provokálta azt, mely korszákban óriási léptekkel haladt az emberi társadalom anyagiakban, az intellektuális fejlődés tetőponton állt, de az államfenntartó etikai erők tekintetében az erkölcsök parla" gon hevertek, a családi élet kötelékei meg­lazultak és az önérzetétől megfosztott társa­dalom — mint Thierry Amadé írta — még ma­napság is a szolgalelkűség és elégedetlensiéig ­bélyegét viseli homlokán. Nélkülözés, elégedetlenség és — ami ezek­nek szülötte — lelki forradalom és emberi gonoszság nem pusztán a mai társadalom kísérői. Voltak ezek mindig és lesznek is. A különbség a múlt pa a jelen között az, hogy míg azelőtt az egyszerű életmód, a nyíltszívű becsületesség, a régi magyar erkölcsök és az egész életnek ezekre épített önzetlen felfo­gása ellensúlyozták a társadalmi bajokat, addig ma ezek a tényezők, míg egyrészről hiányoznak, másrészről a felköltött vágyak és felesigázott igények a nyomasztó háborús légkörben kieljélgíttetlenek maradván, a csa­lódottak a törvények kijátszásában keresik az orvoslást, ami a társadalmi rend felforga­tásához vezet. Ezért látom indokoltnak az igazságügyminiszter úr bölcs intézkedését, hogy a fenyegető bajokat, melyek e komoly időben sötét árnyékukat vetik előre, koercitiv rendelkezésekkel megelőzze a tÖrvényjavas­i; lat által.; V Ez a javaslat világos bizonyságot nyújt

Next

/
Thumbnails
Contents