Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-73

184 Az országgyűlés felsőházának 73. üli számú, továbbá a 8830/1941. M. E. számú rendeletekről szóló pénzügyminiszteri jelentések, továbbá a magyar államnak az 1939—1940. számadási időszakra szóló zárszámadása, a Legfőbb Állami Számvevőszék errevonatkozó jelentése és a Legfőbb Állami Számvevőszéknek a törvényhozás által az 1939—1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben az 1939/1940. I., II. és III. félév végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentései, végül a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról és^ Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogra városokká alakításáról szóló törvényjavaslatok. A pénzügyminiszter jelentései, az állami zárszámadás mellékleteivel és a törvényjavaslatok — előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — kiadattak az illetékes bizottságiknak. Jelentem, hogy benyújtotta jelentését a mentelmi bizottság Borhy György felsőházi tag mentelmi ügyében. A mentelmi bizottság jelentése kinyomatott, szétosztatott s a házszabályok" szerinti 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendiéire tárgyalásra kitűzetett. Jelentem tovább, hogy 'benyújtotta jelentését a közjogi bizottság is »az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, valamint " a yiszszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükségűs átmeneti rendelkezésekről« szóló törvényjavaslat tárgyában. A közjogi bizottság jelentése kinyomatott és szétosztatott Ennek a jelentésnek szétosztása óta azonban a házszabályokban előírt háromnapi közbeeső idő még nem telt el, ezért a törvényjavaslat csak a sürgősség kimondása esetén lesz a mai ülésen tárgyalható. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat tárgyalására nézve a bizottság a sürgősség kimondását kéri és annak mielőbb törvényerőre való emelkedése az év végén esedékes felsőházi választásokkal kapcsolatban szükségessé váló intézkedések idejében való megtétele érdekében felette kívánatos, a sürgősségi javaslatot szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmadrészének hozzájárulása szükséges. ' Kérdem tehát, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat a sürgősség kimondása mellett mai ülésünk keretében tárgyaltassék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a kétharmad többséget is megállapítva kimondom, hogy a felsőház a sürgősségi javaslatot a házszabályok

1 rendelkezéseinek megfelelően elfogadta. Napirend szerint következik először a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Borhy György felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérean a jegyző urat, hogy a bizottsági jelentést felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely ez esetben a e 1942. évi október hó 27-én, kedden. mentelmi jog felfüggesztésének mellőzéséről szól, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház Borhy György felsőházi tag mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel, amiről a budapesti kir. főügyészség értesíttetni fog. Az ülés elején hozott határozat értelmében napirend szerint következik a közjogi bizottság jelentése alapján »az országgyűlés felsőházáról póló 1926 : XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy a közjogi bizottság a törvényjavaslatnak a felsőházban való előadásával báró Kaas Albert felsőházi tagot bízta meg. Báró Kaas Albert ő méltóságát illeti a szó. K Báró Kaas Albert: Nagyméltóságú Elnök) Ur! Melyen t. Felsőház! Amidőn az ország közállapotának összeomlása, a Károlyi forradalom, a proletárdiktatúra, az ellenséges megszállás után 1920-ban . az első nemzetgyűlés összeült, a viharos légkörben, a bizonytalanság kínzó kétségei között egy-egy pillanatra úgy látszott, hogy a lelki egyensúlyát elvesztett nemzet félreteszi ősi alkotmányát és új életformát klezd. Voltak, akik ilyenről képzelőditek, de hála a nemzet józanságának, nem lépett rá erre az útra. A nemzetgyűlés rögtön az első pillanatban az első alkotásával elhárította magától annak a gondolatát is, hogy valamelyes constituante-féle szerepet játsszék. Az első törvényben kijelölte az egyedül helyes utat, azzal, hogy mivel az állami főhatalom gyakorlása akkor az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált, feladatának az alkotmány helyreállítását tekinti s az alkotmány helyreállítását célzó intézkedések sorozatát indította meg. A két nemzetgyűlés hű maradt ehhez az alapelvhez és visszaállította, életre hívta az alkíotmányos, régi, bevált történelmi szerveket, helyreállította a kétkamarás rendszert, megalkotta a választói jogot és megalkotta a főrendiház helyébe lépő felsőházról szóló törvényt. Azt hiszem, ehelyütt nem kell indokíolnom, csak rámutathatok arra, amit minden komoly magyar ember elismer, hogy a felsőház hivatásának megfelelt. De ez a felsőház, amelyikben a foglalkozások, az országos különböző érdekek, a hivatások, a szakértelem legkülönbözőbb kategóriái vannak Összegyűjtve, természetesen lépést kell, hogy tartson az élettel, hogy mindazok az értékek, amelyeknek érdemük szerint helyet kell foglaljanak a felsőházban, valóban képviselethez jussanak. Ezért — mint tegnap is kifejeztem a bizottságban — a felsőház összealkotása mintegy függvénye az ország társadalmi tagozódásának. Ez az oka annak, hogy a felsőház összealkotásan ríiáris több novelláris törvény változtatott. A ma előttünk fekvő törvényjavaslat azonban mindezeknéí sokkal nagyobb horderejű, mert nem részlet-módosítást, hanem az egész konstrukció kiegészítését jelenti. A törvényjavaslatot két körülmény tette szükségessé. Az egyik az ország területének megnagyobbodása. A visszacsatolt területek intézményes felsőházi képviseletéről gondoskodni keílett addig is, amíg ezek a területek a maguk autonóm életét a törvényhatóságokban újra csorbítatlanul fel nem vehetik és a válasz-