Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-69

Az országgyűlés felsőházának 69. ülése 1942. évi július hó 29-én, szerdán, gróf Széchenyi Bertalan és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai: A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: vitéz Baskay Gyula, br. Fiáth Tibor, Schandl Károly, Ostífy Lajos, Jókay-Ihász Miklós, Hagyó Kovács Gyula, Czettler Jenő, gr. Jankovich-Bésán József, Mutschenba her Emil, Szilágyi Lajos, Harsányi Pál, farkasfalvi Farkas Géza, S. Bálint György, gr. Andrássy Mihály, Fischer Béla, gr. Khuen Héderváry Károly, br. Prónay György és br. Bánffy Dániel földm'ívelésügyi miniszter. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Antal István, br. Bánffy Dániel és vitéz KeresztesFischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés" jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Ernő, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik vitéz Baskay Gyula ő méltósága. vitéz Baskay Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A tegnapi vita valamennyi szónoka, de az egy héttel ezelőtt lezajlott bizottsági tárgyalás minden felszólalója is

; még azok is, akik nem értenek egyet a törvényjavaslat minden részével, hangoztatták ennek a törvényjavaslatnak rendkívüli fontosságát. Amikor ehhez a véleményhez magam is örömmel csatlakozom, azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a XX. század országgyűlése a magyar jövendő kialakulása tekintetében az előttünk fekvő, a magyar mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatnál nagyobb fontosságút még nem tárgyalt Ez a kijelentés az első hallásra talán kissé merészen hangzik, azonban mindjárt megértjük, ha figyelembe vesszük azt a szinte megdöbbentő valóságot, hogy az agrár Magyarország mezőgazdaságának fejlődése csaknem teljesen szünetelt éppen abban a XX. században, amely az egész világon és minden vonatkozásban, így a mezőgazdasági tudományokban és a technikában is, a gyors evolúció korszaka volt. Feltűnő, hogy ennek a gyors evolúciónak a korszakában éppen a magyar mezőgazdaság fejlődése szünetelt. Mert hogy szünetelt, azt az mutatja, hogy a termelés szintjét FELSŐHÁZI NAPLÓ III. kifejező termésátlagaink a múlt század végének termésátlagaival összehasonlítva úgyszólván semmi fejlődést sem mutatnak, míg ugyanekkor a tőlünk nyugatra fekvő és a legtöbb esetben sokkal silányabb talajú országok termésátlagai a magyarországi átlagokkal szemben sok esetbein 40—50%-os, sőt még ennél magasabb emelkedést is mutatnak. Ez a tünet éppenúgy, mint ahogyan a hőmérő higanyoszlopa a lázon keresztül a test betegségét jelzi, azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaságnak komoly baja van, amelyen okvetlenül segíteni kell, mert ha a termelés elveszíti versenyképességét, akkor a mezőgazdasági lakosság és azon keresztül maga az ország is napról-napra szegényedni fog. Nagy aggodalommal szemlélte ezt a betegségre valló tünetet a mezőgazdaság r minden érdekképviseleti szerve és a maga részéről minden tőle telhetőt meg is tett, hogy idejében figyelmeztesse a magyar mezőgazdaságot fenyegető veszedelemre az illetékeseket. Büszke vagyok arra, hogy az a kamara: a DunaTiszaközi Mezőgazdasági Kamara, — melynek tagja gyanánt szerencsém van itt most szólni —„volt az első, amely már tíz esztendővel ezelőtt sürgette a mezőgazdaságfejlesztő törvény megalkotását. (Ügy van!) De, hogy a történeti hűségnek megfelelően mindent elmondjak, megemlítem azt is,^ hogy a gondolat felvetője és így a jelen törvényjavaslat tulajdonképpeni keresztapja kamaránk kiváló igazgatója: Gresztelyi Nagy László volt. (Éljenzés.) Hosszú idő telt el addig, míg a gondolatból e törvényjavaslattal kifejezésre juttatott cselekedet lett. Az, hogy a kormány a világtörténelem legnagyobb háborúja közepette és a magyar történelemnek talán legsorsdöntőbb pillanatában állt elő ezzel a törvényjavaslattal, arra vall, hogy bölcsen előre lát és az ebben a törvényjavaslatban lefieiktetett intézke-