Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-57

Az országgyűlés felsőházának 57. ülése között a honvédelmi miniszter igyekezett arra, hogy ezeket a kiadásokat, ezeket a katonai szempontból talán nem egészen produktív kiadásokat csökkentse, ezt azt hiszem, senki nem veheti rossznéven, annál inkább, mert a hon védelmi miniszter az adófillérekből veszi azt a sok pénzt, amit kénytelen kiadni és legalább az én lelkiismeretem ugazán alapos megfontolást parancsol nekem ebben a tekintetben. (Helyeslés.) Mivel én ezzel a kérdéssel kötelességszerűen már 1932 óta komolyan foglalkoztam, méltóztassanak megengedni, hogy kijelentsem, bizonyos hozzáértéssel rendelkezem, és méltóztassanak azt, amit mondandó vagyok, legalábbis ugyanolyan súllyal latbavetni, mint az elhangzott felszólalást. A gyapjú ára 1938-ban 1 pengő 71 fillérben volt megállapítva, ez azután 1941-ben 4 pengő 30 fillérre emelkedett. A mai ár még nincs megállapítva, de hallom, hogy körülbelül 6 és fél pengő körül beszélnek az érdekeltségek, tehát mindenesetre még emelkedni fog. Méltóztassanak megengedni, hogy kifejezést adjak annak, nem tudtam egészen megérteni, hogy akkor, amikor az általános drágulás az egész vonalon a mai viszonyok között — mondjuk, talán mezőgazdasági vonalon — 30%-ot tesz ki és ipari vonalon körülbelül ugyanannyit, miért éppen a gyapjú volna az, amelynek nem 100 százalékos, hanem 300 százalékos emelését kellene végrehajtani? Ha ebben a tekintetben bizonyos bizalmatlanság állott fenn, ezt ne méltóztassanak rossz néven venni. Az eredmény tudniillik a következő. Az a szövet, amelynek méterjét én 1 pengő 71 filléres gyajúból még 14 pengő 18 fillérért tudtam elkészíttetni, — hiszen itt millió méterekről van ,szó — a mai gyajúárak mellett már tavaly 27 pengő 45 fillérbe került, de már csak azért aránylag ilyen olcsó áron, mert már nem teljes mértékben gyapjúból állíttatik elő, hanem bizonyos mértékig pótanyagok szerepelnek benne, azonkívül részint gyapjúmaradékokból stb. feldolgozott anyagok. így tehát a kvalitást kellett bizonyos mértékig csökkenteni azért, hogy az árat ne emeljük túl magasra. Tény az, hogy a jelenlegi árak mellett az a szövet, amely 14 pengő volt, tiszta gyapjúból körülbelül 50 pengőbe kerülne. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, a m. kir. honvédelmi miniszter nincs abban a helyzetben, hogy a honvédséget 50 pengős szövettel ruházza fel. Én tehát úgy, mint eddig is, kötelességemnek fogom a jövőben is tartani, mindent megtegyek abban a tekintetben, hogy ne legyünk kénytelenek éhben a katonailag igazán improduktív irányban olyan pénzt befektetni, amely esetleg azután a felszerelésünk fegyverkezési részénei hiányozni fog. Ami pedig a pótanyagokat illeti, méltóztassanak megengedni, hogy arra is rámutassak, hogy ez a pótanyag ma német vonatkozásban 4 pengő 50 fillérrel, olasz vonatkozásban 5 pengő 70 fillérrel vásároltatik. Ha ezzel Összehasonlítjuk a mosott gyapjú árát, — mert a mosott tiszta gyapjúval kell összehasonlítani — mely a mai ár (mellett 19 pengő 30 fillért tesz ki, akkor igazán nem lehet mondani, hogy külföldről behozott drága anyagokkal leszünk kénytelenek pótolni a magyar gyapjút. Lehet, hogy egy divathölgy, akinek pénzforrásai talián korlátlanok, 50 pengős szövetet meg tud engedni magának, de nem

t tud megengedni a honvédelmi miniszter, aki mint említettem, FELSŐHÁZI NAPLÓ U. "...., 1941- évi december hó 20-án

} szombaton. 497 adófillérekből köteles a szükségleteit fedezniMég egy kérdésre akarok rámutatni.^ A fölszólaló úr volt olyan szíves megemlíteni, hogy a nyolcmillió kilogramm honvédségi és húszmillió kilogramm polgári gyapjúszükségletet a mai hatmillió kilogrammot valamivel meghaladó termelés csak nagyon kismértékben fedezi. Egyre akarom a mélyen t. felsőházi tag úr figyelmét felhívni, és ez az, hogy a magyar királyi honvédség szükséglete nem nyolcmillió kilogramm, hanem, ha tiszta gyapjúval is dolgozom, csak évi kétmillió kilogramm és a mai szükséglete körülbelül 1,600.000 kilogramm- Ezt azért említem, nehogy a gazdák igen magas fogyasztási számokra rendezkedjenek be, mert kérdés, hogy a háború után a fogyasztás mekkora lesz és milyen lesz az értékesítési lehetőség, azok az értékesítési lehetőségek, amikre talán a gazdák jogosan számíthatnának. Ezeket voltam bátor ebben a kérdésben előadni. Kérem ezekután, mélyen t. Felsőház, hogy a honvédelmi tárca költségvetését megszavazni méltóztassék. (Élénk helyeslés és taps a felsőház minden oldalán.) Elnök: Kérem a jegyző urat, hogy a^ következő fejezetek sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a XIX—XXVII. fejesetek sorszámát). Elnök: A tanácskozást befejezettneik nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az együtt tárgyalt 1. és 2. §-ok felett különkülön fogunk baftározni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Méltóztatnak-e a 2. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Kérem a jegyző urat, hogy a következő §-ok sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a 3—7. §-ok sorszámát, amelyet a felsőház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a felsőház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás Során elfogadott végszerkezetben elfogadni, igen, vagy nem? _ Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot új szerkezetben elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) - , Kimondom a határozatot, hogy a lelsohaz az 1942. évi állami költségvetésről az 1941. evi április hó 10-e előtti államterületre szóló törvényjavaslatot a képviselőház által elfogadott szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Határoznunk kell még a törvényjavaslat indokoláshoz csatolt és az állami ingatlanok elidegenítéséről szóló kimutatás tudomásulvétele tárgyában. Kérdem, méltóztatnak-e az 1942. évi állami költségvetésről azl941. évi április hó 10-e előtti államterületre szóló törvényjavaslat indokolásához csatolt és az állami ingatlanok elidegenítéséről szóló kimutatást tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A felsőháznak ez a határozata a képviselőházzal közöltetni fog. A törvényjavaslat letárgyalásával elintézést nyert egyúttal a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségiéinek Biró Zoltán felső76