Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-57

492 Az országgyűlés felsőházának 5?\ ülése méltóztatott Szőke Gyula felsőházi tag úrnak és Józan püspök úrnak is megemlíteni a diákjjóléii célokat. Erre a célra igazán nagy öszszeg, az állami költségvetésben körülbelül 4,210.000 pengő szerepel különböző címeken. Itt azt a kifogást, illetve azt az óhajt fejezte ki Szőke felsőházi tag úr, hogy ne részesüljenek különös kedvezésben egyes kategóriák, például a közszolgálati alkalmazottak és mások gyermekei, ha csak nincs megfelelő tanulmányi eredményük, hanem egyenlő mértékkel: a tanulmányi eredménnyel mérjünk. Nagon köszönöm, hogy ezt méltóztatott itt felhozni, de én ezt anár nyolc évvel ezelőtt megvalósítottam, úgyhogy itt tulajdonképpen úJabb intézkedésre nincs szükség, mert a közszolgálati alkalmazottak gyermekei csak kiváló tanulmányi eredmányek alapján kapják 1934 óta az ösztöndíjakat és a tandíjkedvezményeket. A nemzetiségi és a szórvány-ügyről már említést tettem. A tanerők továbbképzése és átképzése is egyik fontos feladatunk. Nem csupán a visszatért területek tanárságával kell megismertetni az itteni helyzetet és követelményeket, hanem általában a tanárokat és tanítókat tovább kell képezni és ezért különféle tanfolyamok rendezésére és vezérkönyvek kiadására közel egymillió pengőt vettem fel a jövőévi költségvetésbe. Ezidén 6100 tanár és tanító részesült ilyen átképzőtanfolyamon továbbképzésben. Az eredményt az összefoglalások alkalmával és az azóta szerzett információk szerint is igen jónak és kiválónak kell tartanom. Külön többletet okoznak az unifikációval kapcsolatos kiadások az egész vonalon s különösen a felszerelés, a tatarozás, s egyes intézmények újra való beállítása terén. Köszönöm itt Ilniczky és Meskó felsőházi tag urak elismerését kárpátaljai és erdélyi szervezőmunkánkkal szemben. Valóban igyekeztünk ott mindenit megtenni, ami lehetséges, de meg kell mondanom, hogy minden cselekvésnek vannak határai. Ma az állam legfőbb erejét egészen más, nagyobb, a jövendőt előkészítő célokra, honvédelmi célokra és esetleg azt kiegészítő célokra kell felhasználni és különös örömünkre kell szolgálnia annak, hogy ebben a háborús állapotban is lehetett lényeges emeléseket végrehajtanunk kulturális téren, szóval megcáfolva a régi közmondást, — az inter arma silent Musae közmondását — igyekezünk mind a nevelésügyi és oktatásügy, mind az iskolaegészségügyi — amit szintén méltóztatott szóvátenni — terén, mind a testnevelésügy, a gazdasági irányú oktatás és egyéb téren is a legjobbakat és a legtöbbet teljestíeni. Mélyen t. Felsőház! Egyetlen egy intézménnyel szeműben hangzott el itt éles kritika és ez az úgynevezett női leventeintézmény (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.), amelyrei szükségesnek tartom a részletes választ. (Halljuk! Halljuk!) Magát a leventeintézményt nem kívánom érinteni, m a honvédelmi miniszter vir hatáskörébe tartozik, azonban a szervezés előtt lévő leány-levcnteintézmény — miután^ hangsúlyoznom kell, bogy e tekintetben még semminő törvényes rendelkezés nem történt, csupán előkészületek történteik az intézménynek felállítására éppen az egyházi tényezőkkel való (megbeszélés alapján is — jobbára a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatásköre alatt fog megszerveztetni. Shvoy püspök úr Őnagyméltósága itt beszédében azt kívánja, — először beszédének a végével, javaslataival kezdem — hogy a megszervezést kizáróan nők végezhessék és ha 19:hl. évi december hó 20-án, szombaton. nincs alkalmas no, várjanak a szervezkedéssel. Ez pontosan megfelel annak a beszédnek és annak az utasításnak, amelyet, a testnevelés és a honvédelmi nevelés országos vezetője e kérdésben kiadott. De gyakorlati adatokkal is szolgálhatok. Itt van például egy már megszervezett, illetőleg előkészített _ járás női leventeszervezete. Ez a berettyóújfalusi járás területén megalakult női levente-szakosztályokról szól, mégpedig 13 községben, három községben azonban, mivel ott megfelelő helyiség" nem állt rendelkezésre, még nem alakult meg a szakosztály, tehát tíz községről van szó. Berettyóújfalu: — mindig megmondom a szakosztályvezető nevét — Jakó Edit, polgáriiskolai tanárnő, Berettyószentmárton: Mile Józsefné, községi óvónő, Bakonszeg: Szalontai Lászlóné, főjegyző neje, Csökmő: Juhász Éva, református tanítónő, Darvas: Papp Mihályné, állami tanítónő, Gáborján: Hajdú Klára, református tanítónő, Hencida: Zimre Margit, állami óvónő, Üjiráz: Hollós Ilona, római katolikus tanítónő, Váncsod: Nagy Irén, tanítónő, Zsáka: Tarr Lenke, állami tanítónőMint méltóztatnak látni, a vezetők sem nem őrmesterek, sem nem hadnagyok, hanem női tanerők és mindenütt ilyenek vannak kiszemelve. Megengedem, hogy azok az adatok, amelyeket Shvoy püspök úr ő nagyméltósága és Czettler felsőházi tag úr ő nagyméltósága idehozott (Halljuk! Halljuk!), valóban helyi tévedések és félreértések, esetleg túlkapások következményeképpen a való tényeknek megfelelnek azon az egy bizonyos helyen, én azonban kérem, hogy ha ilyen történik, méltóztassék azonnal jelenteni (Helyeslés.) az országos vezető hivatalában. Béldy altábornagy úrnak és az intézkedés éppen olyan gyorsasággal fog megtörténni, mint az itt nálam lévő akta esetében megtörtént, ahol kiderült, hogy a. nagymágocsi levente-egyesület női szakosztályának vezetői — okleveles tanítónők és mások — megkérték Keresztes Ferenc levente-parancsnokot, hogy jöjjön el és mutattasson be tornagyakorlatokat a leányoknak. (Derültség.) E miatt az eset miatt ugyanis az a panasz hangzott el, hogy a levente-parancsnok tornásztatja a leányokat. Ezért az országos vezető úr intenciója szerint az ezredes úr, aki ott kerületi parancsnok, kiadta már a. rendeletet, amellyel a női leventemunkában való együttműködést a férfi oktatószemélyzetnek megtiltja még arra az esetre is, ha a női veizetőség őket felkérné. (Élénk helyeslés.) Ezek az intézkedések mutatják, hogy ahol vannak ilyen félreértések és hibák, ott maga az országos intézmény vezetője és a kerületi vezetők is igyekeznek azonnal orvosolni a hibákat. (Helyeslés.) Azt is kérte a püspök űr Ő nagyméltósága, hogy a levente-mozgalom ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is legyen valláserkölcsös, hogy a vezetők kapjanak ilyen kiképzést, mert nem kaptak és hangsúlyozottan azt mondotta a püspök úr, hogy^ a megnyitó tanfolyamon szó sem volt valláserkölcsi nevelésről. T. Felsőház! A püspök úr ő nagyméltóságát egészen rosszul informálták, mert az előt,tem lévő tanterv szerint, de a most^ már kiadásra került kötet szerint is, amelyben kiadattak e vezetőképző-tanfolyam összes előadásai czo.ii a tanfolyamon, igenis, a valláserkölcsi nevelés szempontjairól nemcsak szó volt, hanem nagy és terjedelmes előadásokat