Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-56

Az országgyűlés felsőházának 56. ülése elsősorban a közalkalmazottak igényeit kell kielégíteni. Itt mindenki egyfomma állampolgár, itt mindenkinek egyformán van igénye cipőre, itt társadalmi osztályok között osztályozni nem szabad és nem lehet. Mélyen t. Felsőház! Én itt még egy dologra szeretném a mélyen t. közellátási miniszter úr figyelmét felhívni és ez a következő. Itt nem egy rendelet^ jelent meg, de tudomásom szerint egy utasítás és ennek az utasításnak az volt a lényege, hogy bizalmasan értesítik az illetékes közegeket, akik hivatottak ezt az utasítást végrehajtani, hogy göbölyökre és hízómarhákra a gazdaságokban tengerit tartalékolni, illetve visszahagyni nem szabad. Ezt az intézkedést bizonyos korlátok között helyesnek tudom elismerni, ez is egy olyan intézkedés azonban, amely incidentaliter történt, mert ha attól a gazdaságtól, amely erre berendezkedett és már három hónap óta beállította a göbölyöket, egyszerre elvonják azt a kukoricamennyiséget, ez megint a termelés visszaesésére fog vezetni, mert ott trágyakiesés lesz és ebből az illető gazdaság tiagy gazdasági károsodást szenvedhet. (Ügy van! Ügy van!) Elismerem, hogy ilyen intézkedésre szükség lehet, de akkor méltóztassanak ennek az intézkedésnek azt a sokkal helyesebb módozatát választani, hogy méltóztassék azt mondani, hogy december hó 1-től vagy január hó 1-től nem lehet a göbölyt beállítani, mert akkor az a gazdaság be tud erre rendezkedni, de egy folyamatba tett hizlalást nem lehet a hizlalás közepén kettétörni. (Ügy van! Ügy van!) Gazdasági szempontból tudatlanságot árul el, aki azt hiszi, hogy ezzel jó dolgot cshinál. Mélyen t. Felsőház! Még csak az árlefélezés kérdéséről szeretnék röviden beszélni és kérem a mélyen t. közellátási miniszter úr támogatását, hogy az árak lefelezése ne legyen mértéktelen. Mert, hogy feleznek az állampénztár részére, vagy bizonyos akciók részére, azzal én teljesen tisztában vagyok, de hogy a lefelezés csaknem száz százalékig menjen, ez a gazdaközönségnek olyan megadóztatása, amely a pénzügyminiszter úr költségvetésében kifejezésre nem jut. Azt mondják, hogy a gazdaközönség nincsen megadóztatva és kisül, hogy a lefelezés révén és az ártörlések révén nagyon is erősen meg van adóztatva. Azt én értem, hogy egy bizonyos lefelezést csinálnak esetleg bizonyos mezőgazdasági akciók alátámasztására, de ennek a lefelezésnek nem szabad mértéktelennek lennie. (Győrffy-Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter: Nemén csinálom.) Bocsánatot kérek, de mindenesetre meg vagyok győződive róla, hogy a közellátási miniszter úrnak is szava van e téren és kell is, hogy szava legyen, mert nem lelhet indifferens a közellátási miniszter úrra nézve, hogyan alakul az árnívó és mit kap az a gazda, miért ha ezt el méltóztatnék hanyagolni, akkor szépen néznénk ki jövő esztendőre a termelés és közélelmezés terén. Mélyen t. Felsőház! Az idő már előrehaladt, az időm már lejárt, (Halljuk! Halljuk!) nem akarom a t. Felsőház figyelmét tovább igényibe venni (Halljuk! Halljuk!) és ezért beszédemet bezárom. Tudom, hogy beszédem rapszodikus volt, tudom, hogy beszédem hiányos volt, tudom azt, hogy sok mindent el lehetett volna még mondani e téren, de azt hiszem, nem lehet az a feladatunk, hogy az összes részleteket 19 Ul. évi december hó 19-én, pénteken. 445 elmondjuk, elég a főbb szempontokra rámutatnunk. Engem, mélyen t. Felsőház, 1922-ben kértek fel arra, hogy a közélelmezési minisztériumban vállaljam a közélelmezési államtit kárságot. Őszintén bevallom, hogy midőn ezt a megtisztelő felszólátást megkaptam, bizonyos mértékig haboztam, ihogy elvállaljam-e ezt az államtitkárságot, miért az volt a meggyőződésem, hogy egy országban, amely a mezőgazda sági teïmelvények terén nagy feleslegekkel és minden téren feleslegekkel rendelkezik, amenynyiben ott egy közélelmezési hivatal vagy köz élelmezési minisztérium 'vian, ott valami hiba van. Ez rendkívüli körülmények folytán talán indokolt lehet átmenetileg, de állandóan feltétlenül felesleges intézmény. Akkor érintkezésbe léptem a közélelmezési miniszter úr ő excelleneiájával, tárgyaltam vele ebben az ügyben és megállapodtunk abban, hogy igyekezni fogunk a legrövidebb időn belül ezt a kötöttséget leépíteni és a köz élelmezés terén megint visszaállítani a teljes szabad forgalmat. Ez sikerült is, mert megfelelő intézkedések révén egy év alatt helyre állítottuk a közélelmezés terén a teljes szabadforgalmat. Pedig mondhatom, hogy akkor, amikor közélelmezési államtitkár lettem, a lisztellátás, a zsírellátás és egyéb közélelmezési cikkek tekintetében talán éppen olyan nehéz volt a helyzet, mint most. Ha a közellátási miniszter úr azzal a programmal jön, hogy ő átmenetileg szükségesnek tartja a közellátási minisztérium fenntartását, mert máról holnapra csodákat csinálni nem lehet, ezt mindenki el fogja ismerni, de ha a közellátási miniszter úrnak távolabbi programja az, hogy ezt a hivatalt, amely nagyon sokat közigazgat és manapság majdnem semmi szabadságot nem ad a gazdasági életben, a lehető legrövidebb időn belül le fogja likvidálni, akkor azt hiszem, az egézs felsőház a közellátási miniszter urat ebben a tevékenységében enyhangulag támogatni fogja. (Ügy van! Úgy van!) Nagy érdelődéssed hallgattam a közellátási miniszter úr beszédét és láttam abból, hogy vannak intézkedések, amelyek a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükségesek. Én csak egyre kérem a közellátásügyi miniszter urat, legyen szíves olyan rendszert életbeléptetni, amely rendszerben kevesebbet közigazgatnak és több szabadságot adnak az embernek, mert meg vagyok győződve, hogy ebben a rendszerben az emberek is többet fognak enni. Bízom benne, hogy a közellátási miniszter úr ezt az utat fogja követni, ezért a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és tans.) Elnök: Szólásra jelentkezett Esterházy János gróf. Esterházy János gróf: Igen t. Felsőház! A felsőház szíves figyelmét csak egy-két percig szeretném igénybevenni. Meg kell állapítanom a közellátásügyi miniszter úr szavaiból, hogy hosszú időn át táplált aggodolmainkat és sokszor hangoztatott kifogásainkat látjuk megerősítve a miniszter úr két újabb rendelkezése által. A miniszter úr tudnillik bejelentette, hogy a gabona kiőrlési százalékát újból megállapította és a t birkahús fogyasztását csökkentette. Az a két rendelkezés, amely a gabona kiőrlési százalékát oly magasra szabta és a birkahús fogyasztását az országban erősen propagálta, kétségkívül erősen káros hatással volt gazdasági életünkre.