Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-54

Az országgyűlés felsőházának 5U. ülése .Mint orvos óhajtok most a belügyi tárca körébe tartozó közegészségügyi kérdésekhez hozzászólni. Meg kell állapítanunk, amiként azt már a múltban is kifejezésre juttattam, hogy a magyar közegészségügy vezetésének élén olyan ember áll *dr. Johann Béla személyében, aki a magyar közegészségügyet olyan magas fokra emelte, amilyen magas fokon az még soha nem állt. (Igaz! Ügy van!) A magyar közegészségügy ma már többé-kevésbbé minta külföldi vonatkozásban és a Német Birodalomnak ismételten idejövő szakemberei nyiltan kifejezésre juttatták, hogy a magyar közegészségügy fejlődése érdemleges és rohamos, olyan lépésekben folyik és olyan eredményeket juttat kifejezésre, amelyek minden tekintetben példátlanok. Meg kell emlékeznem itt a Johan Béla által alapított védőnőképzésről, a zöldkeresztes akcióról. (Helyeslés.) A zöldkeresztes akció immár 15 esztendős. ^ Tizenöt év multán most már közel ezer védőnő áll ma a falvakban, mint a magyar közegészségügy harcosa, mert hiszen a városokban természetesen ninos rájuk szükség. (Barthos Tivadar: Nagyon jól beváltak!) E több mint ezer védőnő közül körülbelül 480 került ki a védőnőképző intézetekből és közel 520-at a Stefánia Szövetségtől vettek át, amely megszűnt és Országos Közegészségügyi Egyesületté alakult át. Ezeket átképezték, illetőleg kiképzésüket olyan nívóra emelték, mint amilyen a zöldkeresztes védőnőké áll. A falu és a tanya közegészségügyét szolgálják ezek a védőnők. Ma már (fogalom a védőnő a faluban. A parasztok, a gazdák a legmesszebbmenő bizalommal viseltetnek a védőnőkkel szemben. A védőnők nem kuruzsolnak, hanem az orvosok mellett figyelik, meglátogatják a gazdát és a parasztok családjait jótanácsokkal látják el a csecsemő- és anyavédelem tekintetében s miután kellő kiképzésben részesültek, kiváló^ tanácsokkal látják el őket. Ez olyan intézmény, amelynek áldásos gyümölcseit és eredményeit minden vonatkozásban élvezzük. A Bácska visszakapcsolásával kapcsolatban, mint az egyik kamara szerény elnöke, meg kell emlékeznem arról is, hogy a belügyminiszter úr nagyon helyesen és bölcsen cselekedett aíkkor, amikor megszüntette az újvidéki kamara szervezését. Bátor vágyóik röviden pár szóval illusztrálni, hogy miért cselekedett helyesen, amikor ezt megtette. A felvétel nagyjában megtörtént a kirendelt bizottság által és akkor 106 magyar orvossal szemben állt 106 német, akiknek javarésze sajnos, szélsőséges Volksbund-elem és 170 zsidó és 190 montenegrói, szerb, horvát és orosz orvos. Méltóztassék elképzelni, hogy ilyen heterogén összeállítás mellett mi lett volna abból az orvosi (kamarából, ha kellő időben meg nem szüntetik, helyesebben meg sem alakítják. Nagyon helyesen, beolvasztották a szegedi kerületi orvosi kamara kötelékébe. A belügyminisztef úr nagybecsű figyelmét felhívom arra a körülményre is, hogy amilyen örvendetes az a tény. hogy Erdély visszatérésével Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad önálló kamarákat kaptak, sőt a Felvidékkel kapcsolatosan Érsekújvár és Kassa is. A törpe kamarák 250 taggal olyan óriási megterhelést jelentenek az orvosoknak, hogy azokat nem lesznek képesek fenntartani. Abban a tekintetben nem akarok javaslatot tenni, hogy melyik lenne az a kamara, amelyik talán megszüntethető volna, — talán FELSŐHÁZI NAPLÓ II. 1941. évi december hó 17-én, szerdán. 383 kettő^ is — ezt a belügyminiszter úr bölcs belátására bízom. Örömmel kell üdvözölnöm a belügyminiszter úrnak abbeli elhatározását is, hogy a községi és körorvosokat államosítani óhajtja Régi nagy bűnünk szűnik meg azáltal, hogy a községi és körorvosok helyesebb és biztosabb egzisztenciát kapnak, magasabb fizetési osztályba kerülnek, mint amilyenben jelenleg vannak. így meglesz, a lehetősége annak is, hogy a jelenleg fennálló 500 üresedésben lévő községi és körorvosi állást betöltsék. Mélyen t. Felsőház! Ötszáz betöltetlen községi és körorvosi állás van. Ez azonban nem 500 községet, hanem lényegesen többet jelent. Méltóztassék elképzelni, mit jelent ez a magyar falu, a magyar nép közegészségügye szempontjából. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy ennek kifejezetten csak az volna a magyarázata, hogy csőikként a magyar orvosok száma. Nincs csökkenés, nincs nagy orvoshiány. Orvoshiány csak annyiban van, hogy az elosztás helytelen: a városok, az emporiumok túl vannak tömve orvosokkal. (Ügy van! Ügy van!) Budapesten 5300, Szegeden 300, Nagyváradon 150, Kolozsvárott 160 orvos van és fel tudnék sorolni Isten tudja, hány várost, hasonló számokkal. Megvan azonban ennek a magyarázata is. A városokból az orvosok nem mennek ,ki falura éhbérért, nem mehetnek ki azokért a fizetésekért, amelyeket ma a belügyi kormányzat, illetőleg a vármegyék a községi és körorvosoknak juttatnak, nem mehetnek azért, mert hiszen az lígynevezett aurea praxis ma már nem létezik. A magyar közegészségügy, a magyar nép közegészségügyi védelme megkívánta a szociális biztosítást. Ez minden tekintetben helyes: gondoskodni kellett mindenkiről ebben az országban, hogy egészségét megvédhesse prevenció útján és ha beteg lesz, a gyógyítást is megkapja, azonban a szociális biztosításnak az a módja, amiként az ma történik, nem állhatja meg a helyét. A mezőgazdasági munkásság biztosítása nincsen megszervezve, aminek pedig már me«- kellett volna történnie. Mélyen t. Felsőház! A falun tapasztalható orvoshiány, miként említettem, elsősorban arra vezethető vissza, hogy nincs meg az orvosokról való kellő gondoskodás, nincs meg az anyagi megalapozás arra, hogy h-a az orvos kimegy a falura, nincs megfelelő lakása, mert hiszen, hogy úgy mondjam, a kultúra legminimálisabb előfeltételeit sem találja meg falun. Megfelelő lakásviszonyokat kell tehát teremteni, mondjuk, állami építkezéssel; van is valamliyen kezdetleges kísérlet orvoslakások építésére, de ezek az építkezések olyan lassan haladnak előre, hogy ez nem megnyugtató. Radikális és gyors intézkedésekre van szükség. Áttérek az orvosutánpótlás kérdésére. Meg kell állapítanunk, hogy kifejezett orvoshiány nincs, mert ha a városokból kimennének azok az orvosok, akik talán kaphatók is lennének megfelelő fizetés ellenében arra, hogy falura menjenek, akkor az, a nagy orvoshiány, amely a falun jelentkezik, kétségtelenül megszűnnék. Ennek ellenére azonban meg kell állapítanunk, hogy stagnál az orvosutánpótlás. Ma már öt egyetemünkön nincs betöltve az, első évfolyamban előírt létszám, mert nem jelentkeznek felvételre. Nem jelentkeznek pedi,?. azért, mert hat esztendő kell az orvosi diploma megszerzéséhez és ha az orvos 61