Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-54

370 Az országgyűlés felsőházának 54. ülésQ 1941. évi december hő 17-én, szerdán. mának kiterjesztésében, mert akkor félő, hogy gyöngíteni fogja az egyének kötelességérzetét, kötelességtudását, kezdeményező képességét és készségét. Az előttünk fekvő költségvetést a pénzügyminiszter úr, illetve a m. kir. kormány pénzügyi szempontból nagyon jól alapozta meg, A kiindulási pont az, hogy az adóviselőképességet messzemenő határokig igénybe kell venni. A tétel rendes viszonyok között úgy hangzik, hogy a polgárok teherviselési képességét csak addig a határig kell igénybe venni, amelyen belül az igénybevétel a polgárok vagyoni érdekeit és gazdasági erejét nem érinti. Ma azonban, amikor maga az állani is kényszerhelyzetben van, nem szabad és nem lehet csodálkozni azon, ha a jövedelemnek a megélhetést biztosító részén túleső felesleghői tetemes részt kell közcélokra beszolgáltatni, anynyival is inkább, mert a közcélok sohasem voltak oly nemesek és oly nagyok, mint ma, amikor a visszacsatolt területek beolvasztásáról van szó és amikor állandóan szemünk előtt kell, hogy lebegjen az az igazság, hogy a történelmi Magyarországnak még igen sok olyan területrésze van, amely de jura Szent István birodalmához tartozik, de facto azonban ezidőszerint nem. Hallottam azt az ellenvetést is, hogy e nagyarányú költségvetés mellett az a veszély fenyeget bennünket, hogy ismét infláció érhetné az országot. Ebben a tekintetben a pénzügyminiszter úr a képviselőházban megnyugtatta a közönséget és megnyugtatott bennünket is, amikor nagyon helyesen rámutatott arra, hogy egészen mások a mai viszonyok, mint amilyenek az 1914/18. évi háború végén voltak. Akkor az összes háborús költségeket belső kölcsönökből fedezték, ma a honvédelmi kiadásoknak körülbelül 50 százalékát adókból fedezik. De e mellett van egy nagyon fontos erkölcsi szempont is. Akkor az egész országban forradalmi velleitások, lázongások és felforgatási törekvések voltak. Ma — hála Istennek — nyugalom van az országban, ma egységről beszélhetünk, ma mindenki örül an nak, hogy az ország erősbödik, gyarapszik to rületben, vagyoni erőben és népességében, ma tehát nem kell tartanunk azoktól az okoktól, amelyek inflációt idéztek elő. Sokszor került szóba^ itt a közigazgatás reformja és a kormány részéről ígéret is hangzott el, hogy ez a reform be fog következni. Eddigelé nem történt meg, de ha igazságosak akarunk lenni, akkor el kell ismernünk, hogy valóban fennállanak azok a gátló körülmények, amelyekre a belügyininiszter úr rámutatott, mondván, hogy nem ő az oka a késedelemnek. Hiszen az okok közül csak egyet hozott fel és ez az. egy is elég nekünk, azt, hogy Csonka-Magyarország testére egészen más közigazgatást kell szabni, mint a megnagyobbodott Magyarország testére. Most tehát várnunk kell türelemmel és teljes bizalommal, hogy ez a nagyobb Magyarország számára készült közigazgatási törvényjavaslat minél előbb beterjesztessék. A közigazgatási reform irányeszméit azon ban nem közölte velünk a kormány. Én bátor vagyok a nagyméltóságú belügyminiszter úr figyelmét három pontra felhívni, amely nézetem szerint elengedhetetlen. Az egyik az, hogy az önkormányzatra továbbra is nagy súlyt kell helyezni, a másik, hogy decentralizálni kell az egész igazgatást, a harmadik pedig, hogy a közigazgatási jogszolgáltatást ki kell építeni az úgynevezett alsófokú közigazgatási híróságok megteremtésével, Ne féljünk, mélyen t. Ház, az önkormány zattól. Az önkormányzatot sohasem lehet és sohasem szabad szembeállítani az állami kor mányzattal és igazgatással, csak a hivatalnok igazgatással, az önkormányzat, akár a saját hatáskörén belül helyiérdekű dolgokat intéz el, akár pedig átvitt körben működik, abban a hatáskörben, amelyet a kormány ad, mindig állami igazgatást végez. Magyarországon nagy múltja és nagy politikai jelentősége van az önkormányzatnak. Magyarországon az önkormányzat mindig élénken ébrentartotta az em berek lelkében a közügyek iránti fogékonyságot és mintegy előiskola volt a közügyekkel való foglalkozáshoz. Ami pedig azt illeti, hogy az önkormányzat partikularizmusra vezethet, az teljesen ki van zárva, hiszen a kormány gyakorolja a legfőbb felügyeleti hatalmat, a <*; legfőbb inspekciót. A. decentralizációt úgy értem mélyen t. Felsőház, hogy ma a minisztériumok túlságosan el vannak foglalva apró-cseprő dolgokkal. amelyek valóban nem is tartoznak miniszté rium hatáskörébe. A középfokú és az alsófokú közigazgatási hatóságokat kell megibízni ezek ;iek az ügyeknek az intézésével. és akkor el fogjuk érni azt, hogy az alsófokú közigazgatási tisztviselő felelősségérzete nőni fog, meri. ő lesz felelős az intézkedéséért. Ma nem felelős. mert azt mondja, hogy tessék appellálni a minisztériumhoz. Az alsóbbfokií közigazgatási bíróságok felállítása régi óhaj. Hogy a mai közigazgatási bíróság, amely 1896 ban létesült, nem bírja el a dolgokat, azt mindnyájan tudjuk. De van még egy másik ok is arra, hogy az alsó fokú bíróságok megvalósíttassanak. Az új közigazgatási reform szeirint meg lesz nyirbálva, meg !esz szűkítve a jogkereső közönség fellebbezési és fellebbviteli joga közigazgatási ügyekben. Ezért kell nekik kvázi egy ekvivalenst adni, hogy ha a közigazgatási hatóság részéről jogsérelem történt, az orvosoltassék. Ha fel fogják állítani az alsó fokú közigazgatási bíróságokat, akkor már most vagyok bátor azt a tiszteletteljes indítványt előterjeszteni, hogy a hatáskört növelni kell, ki kell terjeszteni a gyámügyekre, a gondnokságra, az ipari, betegsegélyezési, jövedéki, honossági stb. ügyekre és kiváltképpen a tisztviselők fegyelmi ügyére. Miért nem történt meg ez 1896-ban? Legnagyobbrészt azért, mert Ausztriával és Horvátországgal való közjogi kapcsolatunk következtében ezeknek a dolgoknak a kodifikációja nagy nehézségbe ütközött volna. Az alsófokú közigazgatási bíróságnak azonban teljesen függetlennek kell lennie a közigazgatási szervezettől, mert csak akkor tudja feladatát teljesen megoldani. Az igazságügyi tárca a mostani költségvetésben erősebben van dotálva, mint ahogyan ez eddigelé történt. Ezt nemcsak mi jogászok, hanem a nagyközönség minden egyes tagja is kell hogy Örömmel, megnyugvással és megelégedéssel vegye tudomásul, mert azok & fillérek, amelyek az igazságügyi tárca keretén belül ki lesznek adva, igen fontos erkölcsi érdekeket és fontos erkölcsi értékeket biztosítanak. Minden halálomnak alapját az erkölcs, a jög és a törvény képezi. Az igazságügyi költségvetés emelésének egyik főcélja az volt, hogy a területek visszacsatolása folytán igen sok bíróságot kellett szervezni. Szívem egész melegével üdvözlöm az erdélyi három új, rosszal mondom, hogy áj, újonnan visszaállított királyi ítélőtáblát és királyi főügyészséget, Felállítottak ezenkívül