Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-54

358 Az országgyűlés felsőházának 5U. ülése a termelés minőségi és mennyiségi Tokozására, a növénynemesítésre felvett többletkiadásokat éppúgy, mint azokat az összegeket, amelyek az állattenyésztés fejlesztését kívánják szolgálni. Meg kell azonban állapítanom, hogy ezek a többi tárcában foglalt hasonló irányú, iparfejlesztési és más hasonló költségvetési tételekkel egy olyan agrárországban, mint a miénk, még mindig nem állanak kellő arányban. Nagy jelentőségűek a vízrendezésre előirányzott tételek, amelyek a termelés biztosítását és lehetővé tételét szolgálják az eddig veszélyeztetett és nagymértékben károsult területeken. Két évvel ezelőtt a költségvetés tárgyalása alkalmával szóltam a magyar királyi gazdasági felügyelői karról és annak helyzetéről. Örömmel kell megállapítanom, hogy az új költségvetés a gazdasági felügyelői kar létszámát 315-ről 665-re, tehát több mint a kétszeresére emeli fel és hogy ez az emelkedés nem csupán a legalsóbb fizetésű osztályokra esik, mint a múltban, hanem jórészben éppen a magasabbakra, így tehát a gazdasági felügyelői karnál az eddigi nagyon is mostoha helyzethez viszonyítva, kétségkívül nagyon örvendetes javulás történt. A helyzet javulását mutatja, hogy a két évvel ezelőtt 272 tagból álló felügyelői karban 77 volt a gyakornokok száma, ezenkívül volt még 50 kisegítő munkaerő státuson kívül. Most pedig a 665 főnyi létszámból 106 a gyakornok. E mellett az örvendetes haladás mellett azonban még mindig meg kell állapítanom azt, hogy a gazdasági felügyelői kar helyzete még az új rendezés szerint is relatíve most is jóval hátrányosabb, mint a többi tisztviselői státusé. A 665-ös létszámból ugyanis az V., VI. és VII. fizetési osztályokra, vagyis a legfelső fizetési osztályokra 116 esik, tehát csak egyhatod rész. A VIII., IX., X. fizetési osztályokra esik 443, a gyakornokok száma pedig 106, tehát 16%. Ezzel szemben az ugyancsak a földmívelésügyi minisztérium alá tartozó államerdészetnél 344 tisztviselőből 135 van a IV., V., VI. és VII. fizetési osztályokban, mert ott IV. fizetési osztályú tisztviselő is van, tehát több mint egyharmadrész, 187 tisztviselő van a VIII., IX. és X. fizetési osztályokban és mindössze 22 a gyakornokok száma, tehát 6%. A vízügyi szolgálatban 211 tisztviselőből 72. tehát egyharmadrész esik a IV—

VIT. fizetési osztályokra és 139 a VTII—

X. fizetési osztályokra, gyakornok pedig egv sincs- A pénzügvi szolgálatban 1703 tisztviselőből 394 esik a IV—VII. fizetési osztályokra, tehát jóval több, mint egyharmadrész és mindössze 10 a gyakornokok, tehát még 1%-a sem az egész státusnak és egytizedrésze sem a gazda «áen felügyelőségeknél működő gyakornokoknak. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés ügyét szolgáló gazdasági felügyelői karnál a jelenlegi örvendetes haladás után is további intézkedésre van szükség, hogy annak helyzete arányba hozassék a többi tisztviselőkével. A földmívelésügyi kormányzat működése iránt, mint amely az ország agrárlakosságánalk érdekeit van hivatva szolgálni és amely azt a legteljesebb mértékben igyekszik is szolgálni, a gazdatársadalom teljes bizalommal viseltetik. Csak őszinte sajnálattal^ kell megállapítanom azt, hogy a földmívelésügyi kormányzat hatásköréből nagyon fontos mezőgazdasági érdekű, éspedig a termelést na19hl. évi december hó 17-én, szerdán. gyón is közelről érintő kérdések intézése kivétetett és áttétetett a közellátási minisztérium hatáskörébe. A közellátási minisztérium felállítása után az első időkben a kizárólag földmívelésügyi szakkérdések, így íöleg" a termelést érdeklő kérdések, de általában a közélely mezósi kérdések intézése is a földmívelésügyi minisztériummal együtt történt, és a közellátási és földmívelésügyi minisztériumnak közös szervei voltaik errenézve, amelyek hivatalok és tisztviselők tekintetében sem voltak elkülönítve. Utóbb azonban a közellátási minisztérium nagyon is kiépült, a földmívelésügyi minisztériummal közös szervek jórészét bekebelezte és a földmívelésügyi minisztérium hatáskörének igen lényeges részét kisajátította. Ez a fejlődés szerintem nem egészen szerenesés. A közélelmezés kérdése a legszorosabban összefügg a mezőgazdasági termelés kérdésével. Maga a jelenlegi közellátási mi; niszter úr is azt mondotta, hogy a közellátási kérdések alapjában véve termelési problémák. A mezőgazdasági termelés ügye pedig valóban sehová máshova nem tartozhatik jogosan, mint egyedül és kizárólag csak a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe. Nem lehet előnyös, hogy ebben a nagyon is fontos kérdésben két oldalról intézkedjenek, mert így szükségképpen előáll az, hogy az intézkedések nem mindig szerencsések. Helyesebbnek tartottam volna tehát, ha maga az egész közélelmezési komplexus, amely teljesen elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló és azt biztosító mezőgazdasági termeléstől, a földmívelésügyi kormányzat hatáskörében maradt volna. Bz mindenesetre sokkal inkább biztosította volna ezeknek a kérdéseknek szakszerű intézését. A közellátás ipari vonatkozású része viszont egészen bátran maradhatott volna az iparügyi minisztérium hatáskörében. Lehetséges, hogy ez esetben nem is lett volna szükség közellátási minisztériumra. A hatalmas Német Birodalomban nem állítottak fel külön szervet a közellátási ügyek intézésére, hanem a közélelmezési ügy a háború alatt . is a földmívelésügyi minisztérium hatáskörében maradt. f A különböző termésrendeletek elkészítésére, amelyek a termés értékesítését is szabályozzák és amelyek természetszerűleg kell, hogy mélyen belenyúljanak a mezőgazdasági termelés kérdéseibe, szerintem csakis a földmívelésügyi minisztérium lehet illetékes és jogo; sült. Természetesen áll ez a mezőgazdasági termények és termékek árszabályozására is. Mezőgazdasági jellegű kérdések intézése sokkal bajosabb egy olyan minisztériumban, ahol a legkülönbözőbb, egymástól nagyon is eltérő, sőt gyakran a mezőgazdaságéval ellentétes érdekek találkoznak és ahol ilyenformán ezek könnyen a mezőgazdaság rovására érvényesülhetnek. Midőn e tiszteletteljes nézetemnek kifejezést adok, teljes loyalitással kell elismernem azt, hogy a jelenlegi közellátási miniszter űr a legteljesebb jóakarattal és minden erővel igyekszik a közellátás nagyon is nehéz és bonyolult kérdéseivel megbirkózni és nagy körültekintéssel iparkodik a felmerülő ellentéteket kiegyenlíteni. El kell ismernünk, hogy a mezőgazdaság iránt is megértéssel viseltetik és amellett, hogy minden lehetőt mes:tesz az összlakosság minél igazságosabb és kiegyenlítettebb ellátásának biztosítására, a mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartására is a legjobb akarattal törekszik. Ezért, amidőn a továbbiakban egyes közellátási intézkedé-