Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-36
Áz országgyűlés felsőházának -16. ülése 19^0. .évt december h-6 11-én, szerdán. 25 szempontjából tökéletessé kell tennünk. Bármily vagyoni áldozatokba kerül is ez, meg kell tennünk, mert ez elsőrangú kötelességünk. Minden magyar ember szíve örömtől duzzadt, amikor láttuk, hogyan vonult be Erdélybe a magyar honvédség. Ezért mindenben osztozom a mézetekkel, amelyeket a Fenséges Királyi Herceg Ür kifejtett a honvédséggel és a honvédség fejlesztésével kapcsolatban. Az egység fenntartásához elsősorban szükséges, hogy Magyarország egész területén legyen egy jogegység. Ma a magyar magánjog uralma alatt lévsö területek és az ország politikai határai nem fedik egymást. Tudjuk, hogy Erdélyben az 1853. évi május 29-i nyilt paranccsal életbeléptették az osztrák polgári törvénykönyvet, qua eodexet, vagyis az egységes polgári törvénykönyvet. Az 18ő8:XLIII. te, amely az unió kimondása után hozatott, világosan azt mondja, hogy azok a törveuyek, amelyek a magyar és az erdélyi országgyűlés egyesülése előtt hozattak a magyar külön törvényhozás által, a szügséghez képest ki fognak terjesztetni Erdélyre, egyúttal azonban azt is mondja, hogy továbbra is fenntartatnak e csonka parlamentnek, országgyűlésnek 1867. évi március hó 8-án és 11-én kelt határozatai, amelyek utasították a kormányt igazságügyi intézkedések megtételére. Minthogy a magyar országgyűlés e tekintetben eddigelé semmit semmit sem tett, az osztrák polgári törvénykönyv, qua codex, Erdélyben ma is élő jog. Az osztrák polgári törvénykönyvet 1852. évi november hó 29-én nyiltparanccsal Magyarországra is kiterjesztettek. Magyarországon azonban ez csak az Országbírói Értekezletek megtartásáig volt érveny : ben, mert azok visszaállították az 1848 előtti magánjogot azokkal a módosításokkal, amelyeket a közhitel, a jogfolytonosság és a változott viszonyok megköveteltek. Magyarorsza : gon tehát nincs érvényben az osztrák polgári törvénykönyv, csak annak egyes intézkedései, amelyek a telekkönyvi rendelettel kapcsolatosak, s amelyek dologi jogok szerzésere es megváltoztatására vonatkoznak. A telekkönyvi rendelet, az 1853. évi december hó 15-en kelt rendelet idegen jog, osztrák törvény, amelyet nálunk paranccsal hoztak be. A magyar törvényhozás már sokszor foglalkozott telekkönyvi kérdésekkel, amióta az úgynevezett betétszerkesztési eljárásra tért at. Az 1886:XXIX. te. és az azt követő módosító és kiegészítő törvények folytán a telekkönyvi ügyek sokszor voltak megvitatás tárgyai. Sok rendeletünk van, amelyek a telekkönyvi hetetekre vonatkoznak, és sok rendeletünk, ame : lyek hatályon kívül helyezik a telekkönyvi rendtartás egyes intézkedéseit, maisokat pedig újakkal pótolnak és helyettesítenek. Mondom azonban, magyar telekkönyvi rendtartásunk nincs Felmerül tehát az a kérdés, nem lenne-e célszerű a telekkönyvi jogot egy egységes kódexbe foglalni, és nincs-e már itt ennek az ideje? Nézetem szerint az idő itt van. De eltekintve az osztrák törvénykönyvtől és telekkönyvi rendtartástól, az ország bizonyos területén életben vannak még a jász-kun statútumok is. Életben van nevezetesen az V. statútum, amely a hitvestársi, az özvegyi öröklésre és az özvegyi jogra vonatkozik, életben van a VI. statútum, amely a redempcioból eredő magánjogi viszonyokra és haszonélvezetekre vonatkozik Teljesen indokoltnak tartom tehát azt a felfogást hogy Erdélybe a magyar jogot kell behozni az osztrák polgári törvénykönyv he lyett. Most csak az a kérdés merül fel, hogy tartsuk-e fenn a mai provizórikus állapotot addig, amjg polgári törvénykönyvünk lesz, avagy pedig már ma intézkedjünk a magyar magánjogok behozatala iránt. A magyar polgári törvénykönyv megalkotása szükséges dolog. Siettetni is kell ezt a munkálatot, amely különben már évtizedek óta folyik, ami azonban az életbeléptetést illeti, az én nézetem szerint ez ma csak elméleti jelentőségű lehet, mert a magyar magánjog kiterjed sok területre, amely még mindig idegen uralom alatt van. Ez a magyar magánjog pedig egy erős összekötő kapcsot képez a megszállott területek és az anyaország között. Felfogásom szerint a polgári törvénykönyvet csak akkor kellene életbeléptetni, ha Trianonnak összes 'bilincsei már leestek. A magyar polgári törvény könyv tervezete kitűnő jogi munka. Mindamellett, hogy nem törvény, mégis nagy szolgálatokat tesz az igazságszolgáltatásnak, hiszen bíróságaink ítéleteik indokolásában sokszor hivatkoznak erre az előmunkálatra. Igaz hogy bár sok intézkedését elfogadták, sok intézkedésével nem értenek egyet és azt visszautasítják. A magyar magánjog legnagyobb része szokásjogon alapul. Ez azt teszi, hogy a jog fejlődik, hogy simuló, hogy számol a változott viszonyokkal és körülményekkel. Ez azt teszi, hogy fejlődésben a magyar jogi szellemhez és a jogi öntudathoz csatlakozik. Alkotmányunk úgynevezett történelmi alkotmány, amely szintén a fejlődés törvényeinek van alávetve. Megállapíthatom tehát, hogy Magyarországon úgy a magánjog terén, mint pedig a, közjogi, alkotmányjogi térem nagy szerepe van a szokásjognak. Szokásjogunk fejlődése a magánjogban nagyrészt a bíróságnak kezeiben van, azonban nemcsak a bíróságoknak felfogása döntő e tekintetben, hanem a nagyközönségnek jogi öntudata, jogi érzete is, a magyar küzvéleméiiy és a magyar jogalkotó géniusz. A magyar ügyvédek össze vannak forrva a társadalomnak minden osztályával és rétegével. Ismerik a hitelviszonyokat, ismerik a népnek kívánságait. Minden olyan jogfejlődési és kezdeményezési törekvés, amely a perekben az ügyvédek részéről megnyilvánul, olybá veendő, hogy ez visszhangja, vissztükre a magyar nép gondolkodásának, óhajainak és törekvéseinek. Sokáig, nagyon sokáig voltak bezárva a Kúriának a kapui igen sok új igazságszolgáltatási proibléma előtt, míg végre ezek a kapuk megnyíltak éppen az ügyvédek e tekintetbeni jogfejlesztő tevékenysége folytán. Hogy mást ne említsek, felemlítem pl. a gazdasági lehetetlenülést. Megemlítem azt, hogy EL r Kúriának teljesülési döntvényei között szintén találunk olyanokat, amelyek hatályom kívül lettek helyezve vagy meg lettek változtatva. Mindez azt mutatja, hogy a magyar magánjog fejlődik, ha kódexet csinálunk, lerögzítjük a jogszabályokat évtizedekre, sőt még hosszabb időre megkötjük az ügyletet kötő feleknek és a bíróságoknak kezét, a kódexek megváltoztatása nem olyan egyszerű, ellenben ha mai magánjogunkat helyeznék át Erdélybe, akkor ott magyar magánjog lesz az uralkodó jog és fejlődőképes lesz, illetve marad. Az utóbbi időben sok szó esett az alkotmányreformról. Teljesen igazat adok a mélyen tisztelt miniszterelnök úr ő nagyméltótságának. amidőn több beszédében hangoztatta: ne beszéljünk alkotmányreformról, legfeljebb alkot-