Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-54
Az országgyűlés felsőházának 54. ülése 1941. évi december hó 17-én, szerdán, gróf Széchenyi Bertalan, báró Perényi Zsigmond és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Gróf Pálffy Géza interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a magyar történetnek a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen való tanítása tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza cs gróf Pálffy Géza viszonválasza. — Az 1942. évi állami költségvetésről az 1941. évi április hó 10.-e előtti államterületre szóló törvényjavaslat. —Hozzászóltak: gróf Bethlen Pál, JókayIhász Miklós, báró Vay László, Pap József, vitéz Baskay Gyula, vitéz Purgly Emil, vitéz Meskó Zoltán. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen vannak : Bárdossy László, báró Bán ff y Dániel, vitéz Bari ha Károly, Hóman Bálint, Győrffy-Bengyel Sándor, Radocsay László. (Az ülés délelőtt 10 óra í perckor kezdődik.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Pécthy Manó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László jegyző urat kérem fel. T. Felsőház! A tegnapi ülésen tett be jelen téSemnek megfelelően napirend előtt gróf Pálffy Géza felsőházi tag úr intéz interpella ciót a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a magyar történetnek a kolozsvári Ferenc Jó zsef Tudományegyetemen való tanítása tárgyá'biain> Gróf Pálffy Géza ő méltóságát illeti a szó: Gróf Pálffy Géza: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Mingy árt elöljáróban elnézést kérek azért, hogy a felsőház költségvetési vitáját megszakítom, illetőleg meg tarkítom egy általam a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz bejegyzett interpelláció elmondásával. Teszem ezt azonban abban a tudatban, hogy a költségvetési vita idejéből mit sem vonok el, mert hiszen, ha akár az általános költségvetési tárgyalásnál, akár pedig a kultusztárcánál szólaltam volna fel, fel kellett volna hoznom ugyanezt, amit interpellációmban elmondandó leszek ós valószínű, hogy részletesebben is ki kellett volna térnem e tárgyra. lïy elnézést kérek azért is, hogy mintegy távirati rövidséggel fogom előadni mindazt, amit az interpelláció szövegében eléggé bőven jegyeztem be, bőven jegyeztem be pedig azért, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak is alkalma lehessen látni, hogy tulajdonképpen miről van itt szó, alkalma legyen ä, miniszter úrnak megnyugtatod a nyugtalanFELSŐHÁZI NAPLÖ II. ko dó közvéleményt s alkalma legyen egyben közölni és tudatni o, felsőházzal azt is, hogy ezzel az esettel kapcsolatban milyen intézkedések foganatosítására számíthatunk a magyar királyi kormány részéről. Mélyen t. Felsőház! Azzal az^ egyedülálló és páratlan, mondhatnám kultúrbotránnyal kívánok foglalkozni, amely azáltal állott elő, hogy a visszakerült csonka Erdély egyetlen egyetemének magyar történeti tanszékén olyan professzor tanítja a magyar történelmet, akinek történelemtudása,. ha más nem, legalább is nem konstans, vacilláló és ez a professzor, aki a maga véleményét és nézeteit az egyes történelmi korokról rövid hónapok leforgásán belül homlokegyenest ellentétesen meg tudja változtatni, ez a professzor azonfelül — úgylátszik — összetévesztette az egyetemi katedra méltóságát a politikai hordóval (ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és jónak látja az egyetemi ifjúságot megfertőzni a maga vacilláló korszemléleti szellemével. Mindezekre csak egy-két rövid bizonyítékot fogok felhozni és szükségtelennek tartom, hogy e kérdéssel bővebben foglalkozzam. Mélyen t. Felsőház! Bejárta a sajtót, foglalkozott vele a közvélemény, de szóvátétetett a képviselőház költségvetési vitája alkalmával is ez a botrányos eset, amelyet az előbb röviden vázolni bátor voltam. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kolozsvári egyetem a visszatért Csonka-Erdélynek egyetlen egyeteme és éppen ezen az egyetemen fokozott figyelemmel kell kísérni mindazokat a jelenségeket, amelyek az ifjúság oktatásával és nevelésével kapcsolatban állanak. Hiszen maga az egyetem a közoktatás csúcsintézménye és mint ilyen, legelsősorban is hivatott arra. 56
