Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-53

Az országgyűlés felsőházának 58. ülése gyasztási szövetkezeti élet újjászervezése út­ján, valamint, vetőmag-, tengerikiosztás, szarvasmarha- és egyéb juttatások útján oly kiegyensúlyozott állapotba hozta Kárpátalján a gazdasági helyzetet, hogy ma ott mindenki megélhet, aki csak dolgozni akar, és akinek kedve van a munkához. Természetes, hogy a mai helyzetben, amikor szinte gazdasági vi­lágválság közepén állunk, csökkentett igények­kel kell élnünk mindnyájunknak, a rutén nép azonban tudja, hogy amikor a drága magyar hazának erőfeszítéseket kell tennie, hogy cél­jait elérje, hogy győzedelmeskedjék az ellene fellépő ármány és a destrukció ellen, akkor neki is bele kell kapcsolódnia ebbe a mun­kába, neki is meg kell hoznia a maga áldoza­tát és a maga önmegtagadását a haza oltárán. Az iparról és a kereskedelemről emlékezve, ismét csak néhány adatot szeretnék felsorolni, amelyek világosan mutatják a m. kir. kor­mány és a kormányzói biztosság gondoskodá­sát Kárpátaljáról. , Külön gondot jelentett Kárpátalján az iparnak és a kereskedelemnek keresztény kezekbe való átállítása, mert itt sokkal nagyobb a zsidóság arányszáma, mint az ország bármely más területén, azonban ezen a gondon is minden zökkenő nélkül esett túl a kormányzói bizottság. A jelenlegi kárpát­aljai területen ugyanis a megszüntetett 3830 zsidó iparűző exisztencia helyén ez év augusz­tus 31 J éig 1475 keresztény iparos és kereskedő működött, akik közül 1796 kárpátaljai őslakos, míg az ország más területéiből 675 kereskedő és iparos telepedett le Kárpátalján. Az ipar­revízió során keletkezett új iparűzőknek tehát 72%-a kárpátaljai őslakos, míg 28%-a az or­szág egyéb területéről származik. 1941 szep­tember 30-áig Kárpátalján 405 iparüző része­sült önállósítási kölcsönben, akik részére az önállósítási tanács 1,824.000 pengős kölcsönt folyósított. T. Felsőház! Ezekben kívántam egészen röviden, vázlatosan előadni azt, hogy mit tett a m. kir. kormány rövid harmadfél év lefor­gása alatt kulturális, gazdasági és szociális téren Kárpátaljáért. A ruténség a szentistváni hazában itthon érzi magát. (Élénk éljenzés, he­lyeslés és taps.) A ruténség nem most vizsgá­zik a lojalitásból, hiszen a történelem során is minden esetben — így Rákóczi szabadságharca, a 48-as szabadságharc és a legutóbbi világ­háború idején is — együtt küzdött, sőt a mos­tani világháború idején is együtt küzd a ma­gyar honvéddel a ruszin honvéd. Őt is honvéd­nek nevezhetjük éppenúgy, mint a magyart, hiszen ugyanazért a hazáért, ugyanazzal az önfeláldozással és szeretettel áldozza fel életét és yérét. (Helyeslés.) Itthon érzi magát a rutén a szentistváni hazában, és itthon kell magukat érezniök véleményem szerint az ösz­szés többi nemzetiségeknek is. (Helyeslés.) A magyarságnak egy különös istenadta tulajdon­sága, azt hiszem, az, hogy meg tudja érteni a vele együtt élő többi népek lelkét és testvéri kézfogást tud nyújtani ezek felé a népek felé egy új dicsőséges magyar ezredévnek a meg­alapozására. Abban, hogy a ruszin itthon érzi magát a szentistváni hazában, a magyar királyi kor­mányon és az ; illetékes tényezőkön kívül külö­nösen nagy részük van a Kárpátalján eddig működött kormányzói biztosoknak. Első helyen éppen a most elnöklő báró Perényi Zsigmond ő excelleciáját kell megemlítenem (Éljenzés.), aki egész lelkét, egész szívét hozta Kárpát­iig/, évi december hó 16-án, kedden. 335 aljára. Az ő nehéz, úttörő munkájáról a rutén nép sohasem fog megfeledkezni, és örök emlé­ket állít magának a szívében arról a jóságos atyáról, aki mindenkor szívesen fogadott min­denkit, akinek nem voltak fogadónapjai,' ha­nem a nap bármely szakában akár az intelli­gens, akár a közrendű kárpátaljai ember min­dig szabadon megjelenhetett előtte és mindig meg 1 is kaota a megnyugtatást és vigasztalást. (Éljenzés.) Akik a t. Felsőház tagjai közül most nem­régen résztvettek az oly tragikusan elhunyt vitéz leveldi Kozma Miklós legutóbbi kor­mányzói biztos úr temetésén, azok láthatták, hogy a rutén nép a maga képviseletei által igyekezett megadni a nagy államférfiú emlé­kének azt a szeretet, azt a hálát, amelyet iránta érzett, és amelyről soha nem fog meg­feledkezni. Kozma Miklós, boldogemlékű kor­mányzói biztosunk olyan intézményeket létesí­tett Kárpátalján, amelyek az ő nevének fényét, az ő szervezőképességét, tehetsegét és intenzi­tását hosszú időn át — mondhatni, örök időn át — hirdetni fogják. Hisszük és reméljük, hogy a m. kir. kormány a kinevezendő kor­mányzói biztos személyében is olyan államfér­fiút fog Kárpátalja élére állítani, aki garan­tálni tudja az eddig elért eredménveket, aki továbbra is építeni tud, építeni akar abban a szellemben, amelyben az eddigi kormányzói biztosok építettek, és aki folytatni tudja azt a nagyszabású munkát, amelyet a kormányzói biztosok megkezdték, és amelv most folyta­tásra vár. Mélyen t. Felsőház! Méltóztassék megen­gedni, hogy még egy dologról megemlékezzem, mégpedig a benesi propagandáról. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak mindannyian jól em­lékezni arra, hogy a benesi szellem az átok szelleme. A benesi szellem átkot hozott a Nép­szövetségiek nevezett genfi institúcióra és át­kot hozott egész Európára is két évtizeden ke­resztül. Miért? Azért, mert jogtalanságon, igaz­ságtalanságon alapult. A jogtalanság és az igazságtalanság felett azonban pálcát törtek és győzelmet fognak aratni a tengelyhatalmak és a velük társult egyéb nemzetek. (Ügy van! Ügy van!) A jog és igazság korszakának kell elkövetkeznie egész Európára és ebben az új Európában az átkos benesi szellemnek el kell tűnnie a föld színéről. (Élénk helyeslés és taps.) A ruténséget közelről érdekli Benesék most kifejtett amerikai propagandája, inert hiszen a mi meghallgatásunk nélkül akar <>z a propaganda rólunk dönteni. Természetes, hogy az előkelő pozíciókat otthagyott Benesék­nek jólesnék ismét 35.000, vagy 40.000 szedett­vedett csehszlovák hivatalnokot Kárpátaljára hozni és kiuzsoráztatni velük ezt a szegény né­pet, amely éppen hogy felocsúdott abból az el­nyomásból, amelyet a csehszlovákok részéről el kellett szenvednie. Mit tesznek ezért Bene­sék? Az amerikai ruténség lelkéhez igyekeznek hozzáférni és dollárokért dolgozó agitátorok útján arra az oldalra akarják terelni az ame­rikai rutén közvéleményt, amely azt hirdeti, hogy a leendő békekötésnél Kárpátalja területe ismét kivágassák a szentistváni magyar haza testéből és az újonnan megalakulandó Cseh­szlovákiához csatoltassék. Ez ellen az elgon­dolás ellen már hallatta szavát Szerednyén a Kurtyák János Közművelődési Társaság és hallatta szavát az Ungváron elnökletem alatt működő Kárpátaljai Tanácsadó és Vélemé­nyező Bizottság is. Ezek a'testületek vissza­FEL8ÖHÁZI NAPLÓ II.

Next

/
Thumbnails
Contents