Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-53

334 Az országgyűlés felsőházának 53. illése ségfae, kétségtelen azonban az is, hogy ezek a peremvárosok évszázadokon keresztül közvetítették a kultúrérintkezést az idősebb testvér, a magyar kultúra és az ifjabb testvér, a rután kultúra között. Megvan tehát szabva Ungvár és Munkács hivatása Kárpátalja iránt, és ezt a hivatást az illető városok vezetősége igen jól tudja, éspedig igen jól tudja boldogemlékű jó miniszterelnökünk, gróf Teleki Pál intelmei nyomán, aki 1940 május 26-án Ungváron tett megtisztelő látogatása alkkalmával Ungvár figyelmét felhívta erre a kultúrhivatásra. Ungvár és Munkács vezetői azóta is boldogok, ha eleget tehetnek a megboldogult miniszterelnök figyelmeztetésének. Amikor Kárpátalja kultuszügyeiről akarnék néhány szót szólani, akkor előre kell bocsátanom, hogy Kárpátalja kultuszügyének igen súlyos keresztje volt a cseh-szlovák rezsim alatt a felekezeti iskolák, illetőleg a görögkatolikus iskolák államosítása. Az ateista cseh-szlovák rezsim természetesen arra törekedett, hogy kihúzza a talajt a felekezeti iskolák működése' alól és ezért olyan magasra szabta az iskolafenntartáshoz a hitközségek hozzá járulását, hogy a szegény hitközségek ezt a hozzájárulást teljesíteni nem tudták. Ennek következtében előállt az, hogy a munkácsi görög szertartású katholikus egyházmegye összes iskoláit elvesztette, amelyek így állami felügyelet alá kerültek. Ezeket az iskolákat most, az örvendetes visszacsatolás után, az egyházak nem tudták visszavenni, mert hiszen az egyházak olyan szegény állapotban vannak, hogy abszolúte képtelenek hozzájárulni a legcsekélyebb költséggel is az iskolák fenntartásához. Hálás köszönet illeti a magyar királyi kultuszkormányt azért, hogy Kárpátalján most már az államivá lett összes iskolák fenntartásáról nagylelkűen és nerneslelkűséggel gondoskodik, sot ezeknek az iskoláknak a feresztését is állandóan szem előtt tartja. Hiszen elegendő annyit megemlíteni, hogy míg a cseh-szlovákok húsz hosszú év leforgása alatt talán egy-két ruszin állami iskolán kívül többet nem építettek, addig a magyar királyi ikultuszkormány a most lefolyt harmadfél év alatt körülbelül t félmilliónyi költséggel járult hozzá a kárpátaljai állami iskolák fejlesztéséhez és harmadfél év alatt sokkal tchb, tízszer annyi ruszin állami iskolát állított fenn Kárpátalján, mint az antant-pénzekből annakidején r könnyen gazdálkodó cseh-szlovák rezsim két évtized folyamán. Ha közelebbről akarom megvilágítani a kárpátaljai iskolaügyet, akkor méltóztassanak megengedni, igen t. Felsőház, hogy néhány adatot soroljak fel, mert hiszen ezeket az adatokat memóriámban nem tarthatom és csak felolvasásból adhatom elő. A rendelkezésre álló legújabb adatok szerint Kárpátalján a népiskolai oktatás a most folyó iskolai évben 2175 népiskolai osztályban és 1371 tanteremben történt, A beírt tankötelesek száma 119.420, anyanyelv szerint 97.074 ruszin, 12.165 zsidó. 4.415 szlovák, 3.007 magyar és^ 1.759 német. Az oktatást 2124 népiskolai tanító és 75 nevelőnő látja el. A ruszin gyermekek természetesen ruszin tanítási nyelvű iskolákat látogatnak, és magyar osztályokat a m, kir. tanügyi kormányzat csak ott állít fel, ahol ezt a szülők kifejezetten és határozottan kívánják. Van ezenkívül Kárpátaljának három ruszin gimnáziuma, Ungváron, Munkácson és Hnszton, 1943 tanulóval, 80 tanerővel és 50 osztállyal. A munkácsi gimnáziumban a folyó 19 Ul- évi december hó 16-án, kedden. tanévben 51 tanulóval az első leáiiyosztály is megnyílt már, és ezt a tagozatot a tanügyi igazgatás — megszüntetendő a cseh-szlovák koedukációs csöke-vényt — tovább szándékozik fejleszteni. Van továbbá a ruszinoknak egy tanító ós egy tanítónőképzőjük Ungvárpn, és egy tanítóképzőjük Munkácson, Ez utóbbi állami intézet, összesen 12 osztállyal és 360 növendékkel. Ezenkívül van a ruszinságnak 12 polgári iskolája 1800 növendékkel és 95 tanerővel, nem is szólva a többi gazdasági, kereskedelmi, ipari stb. szakiskolákról, amelyekről pillanatnyilag nincsenek kéznél pontos adataim. T. Felsőház! A ruszin szellemi élet helyes és politikamentes fejlesztése érdekében a megboldogult Kozma Miklós kormányzói biztos kezdeményezésére megalakult Kárpátaliun a Kárpátaljai Tudományos Társaság. A Társaság három szakosztályra oszlik: irodalmi és nyelvészeti, művészeti és tudományos szakosztályra. A Tudományos Társaságnak különösen az irodalmi és nyelvészeti szakosztálya igen rövid idő alatt tekintélyes munkát végzett. Első ténykedése az volt, hogy megjelentette n hozzáértő filológus által szerkesztett rutén nyelvtant, amely a kárpátaljai rutén nyelv alapjaira épült, távol áll mind a nagyorosz, mind az ukrán nyelv tendenciájától és így egyedül felel meg, a legjobban felel meg mind a rutén nép, mind pedig a magyar állameszme követelményeinek. A Tudományos Társaság irodalmi és nyelvészeti szakosztályának kiadásában tógy liwii nívós tudományos folyóirat is indult mag és » folyóiratnak eddig már két száma jelent meg'. Azután megjelennek időnként, körülbelül kéthetenként népfelvilágosító füzetkék, amelyeket a kárpátab'ai ruszin nép nagy szeretettel kapkod szét. Látszik ebből, hogy a Tudományos Társaság helyes alapokra van állítva. A Tudományos Társaság szakított a nyelvi irányzat tekintetében mind a nagyorosz, inin.t az ukrán irányzattal és a hazai rutén nyelv alapjaira helyezkedett. Hiszen e?y népet nem is lehet a nyelvétől soha megfosztani, jöbétnek bármiféle experimentácipk, jöhet nagyorosz és ukrán emigráció és kifejtheti a maga működését bármilyen fondorlatos irányzattal, a céljait el nem éri, mert hiszen a népnek mindig legdrágább kincse az anyanyelve. A rutén nép ezt az anyanyelvét sohasem fogja megtagadni és amint a, múltban nem orientálódott nyelve útján Galícia, Volhinia vagy Ooszorszá.o- felé, úgy a ínvőben sem fog arrafelé orientálódni. T. Felsőház! Néhány szóval a kárpátaljai gazdasági és szociális helyzetet is érinteni akarnám. (Halljunk! Halljuk!) Nem akarok itt emlékezni azokról az iuren tekintélyes és nagyösszegű szeretetadományokról, amelyeket azonnal a visszacsatolás után részint a m. kir. kormány, részint pedig a magyar társadalom oly kiváló nagylelkűséggel ajánlott fel az insége,s ruszinok felsegélyezésére, nem akarom említeni a »Magyar a Magyarért« akciónak »Magyar a Buszinért« való vonatkozását, — hiszen ez az akció is rendívül nagyban felemelte Kárpátalján az arra szorultakat. — a testvérváros-akcióról sem szólok bővebben, csak r azt akarom t megemlíteni, t. Felsőház, felállításával, azután a hitelszövetkezeti és fohogy a m. kir. kormány és a kárpátaljai kormányzói bizottság^ a kárpátaljai bank szanálásával, a kárpátaljai mezőgazdasági kamara