Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-36

Az országgyűlés felsőházának 36. ülése gyároknak is a tehetségeit kutatnák, mert tehetségekre nagy szükségünk van és -csak az a nemzet legyőzhetetlen, amelynek erőtartalékai vannak. Egy nagy bai van Erdélyben, az, hogy olyan szegények, hogy a fiaikat sem tudják felsőiskolában taníttatni. Itt a kultuszminiszter segítségét kérem, mert Erdély felől oly erők sugároznak irodalomban, erkölcsben felénk, amely erőkre a mi megújhodásunkban is szükség van és az erdélyi lélek, ez a huszonkétéves lélek erősít meg minket, huszonkét év szenvedésében keresztelődött újra és erősödött meg ebben a szellemben a magyar sors. Ez a Duna—Kárpát-medence egyesítésének a gondolata és a székelyeknek a gazdasági életben és egyéb vonalon való nagy szerepe. Melletlünk. Őrtálló nép és harcoló nép volt ez a székely, tehát megérdemli, hogy ez a jutalmat kanja. Nagy hiba nálunk és tragédia az, — mindiír abban volt a hiba — hogy a nemzet problémáit, jogos törekvéseit és az igazságért folytatott küzdelmeit sohasem értették meg külföldön. Ezért négyszáz év félreértése is. Céltudatos gyűlölködési hadjáratot indítottak minden ellen, ami magyar volt és a külföldön fnlvtatott magyarellenes szervezkedésnek 1918ban volt a legszomorúbb gyümölcse, ez volt a szétdarabolásnak. az ismeretlenségnek a trajré diája. Ezek az erők — legyünk nyilt szemmel — ma is dolgoznak. Beuesék ós egyéb kisértetek alakjában. De egy a vigasztaló: államfő kétszer egy emberből nem lett. Szegény Kossuth Lajosnak is az volt a tragédiája, amikor elment, hogy csak ünnepelték őt, mint érdekességet, de másodszor államfő nem lehetett. Nvuu'odtak lehetünk. Benesből sem lesz az, az ember másodszor államfő nem lesz. De mégis vigyáznunk kell és itt kérem a kormányt arra, hogy minden eszközzel legyen azon. hogy ez a propaganda egészségesen ellensúlyoztassék. Éppen Erdélyben lehet ezt a propagandát ellenpropasandával ellensúlyozni. Ahogyan mi Erdélyben fogunk dolgozni és működni, úgy fognak elgyengülni ezek a támadó hangok. Egy erdélyi albumot adott ki a kormány, ez kitűnő, de nem elegendő. Itt más nyelveken kell beszélni, a külföld nyelvén, így fogják csak megérteni a külföldön ezt a kérdést, ha akarják. Nagyon érdekes beszéd hangzott el a képviselőházban is és Kolozsárott is, ahol azt mondották: teremtsünk minél több ösztöndíjas helyet a gazdasági főiskolákon az erdélyi magyar ifjúságnak. Ezt én nem részletezem, ezt a programmot ki kell dolgozni és meg kell valósítani. Pál képviselő úr mondotta ezt a beszédet és csak üdvözlöm ez alkalommal. Beszélt a türelemről, a megértésről és arról, hogy nincs bosszúállás. Ez programm és ez egységesíti majdan Szent Istvánnak a birodalmát is. Áttérek egy kisebb kérdésre, de az is fontos és azután befejezem beszédemet. A Balatonról van szó. Az idei áradás tanított minket arra, hogy ki kell építeni a Sió-csatornát, és pedig hajózhatóvá, (Helyeslés,) be kell kapcsolni a dunai és a nemzetközi forgalomba. Kérném majd a kormánynak egy javaslatai: ezt illetően. Ebben a kérdésben természetesen vigyázni kell, mert a Balaton néha igen megduzzad, azután vannak évek, hogy igen megapad, szóval nem lehet suttyomban és titkon kezelni azt a zsilipet, azt állami ellenőrzés alá kell majd helyezni; de a nemzetközi vizi utakba be kell kapcsolni a Balatont, 19%0. évi december hó 11-én, szerdán. 17 Azután nincs megszervezve a Balaton körül a gyümölcstermelés, az ellátás, pedig a legeszményibb gyümölcstermő vidék. A mi kis tihanyi földünkön annyi barack termett az idén, hogy alig tudtuk, mit kezdjünk vele. Ez mutatja, hogy micsoda áldott föld ez a Balatonvidék, tehát lehetne ott bolgár kertészeteket és mindenféle gyümölcsösöket létrehozni, hiszen a magyar gyümölcs vetekszik az amerikaival, a kaliforniaival, az csak fel van fújva, mint a filmreklámok és sok a víz benne, ebben meg magyar tartalom van, erő és zamat. Szóval meg kell oldani a Balatonvidék élelmezését. Azután pedig meg kell tanítani a balatoniakat arra, hogy ne uzsorázzák ki a vendégeiket, mint ritka madarakat, hanem becsületes árakat képezzenek ki. A balatoni körűi fit is jobban ki kell építeni autóútnak, akkor lesz igazán forgalom. Azután egységes, olcsó vasúti tarifa is kell, mint a külföldi fürdőköm Itt bizony 75%-os engedményre is szükség lesz, de már most előre kell itt is a békére dolgozmink, ami nagyon fontos. Kellemetlen kérdés a balatoni intézőbizottság kérdése. Ez a bizottság akármilyen jóindulattal dolgozott, valahogy nem tudta a hivatását teljesíteni, mert kevés az, amit neki költségvetésileg adtak. Itt is valami segítség kell és eer olyan ember kellene oda, mint Bonczos Miklós, aki^ igazán remek dolgokat művelt most az árvízzel kapcsolatban, rengeteg új lakást építtetett, tehát a balatoni intézőbizottság vezetésében is sok mindent létrehozhatna ő vagy egy más megfelelő ember. A Balaton partvidéke világviszonylatban egyike a legszebb vidékeknek. Ezért hangsúlyozom, hogy meg kellene menteni a Badacsony hegyet. Ezt mindig jobban kikezdik, a végén majd autózni fogunk a Badacsony helyén, de majd lapos utakon, nem lesz hegy és akkor fogunk erre ráeszmélni. Vannak lehetőségek; ezt a gazdag Eszterházy-bányát — azt hiszem, az övé — át lehetne tenni jóval a Badacsony mögött levő ugyanolyan bazalt alakulatokra, amelyek lapos hegyek, vagy pedig mint ahogy az odvas fogakat a fogorvosok kivájják, szedjék ki a belsejét és hagyják meg a hegy koronáját. Esetleg így is megoldható ez a kérdés. Kérem azonban a segítséget. A legnagyobb^ aggodalommal nézem a fejleményeket, majd akkor sírunk, amikor már nem lesz a hegyből semmi. Ennyit voltam bátor elmondani a Balaton kérdéséről. Egy fogalmat szeretnék most idehozni a i. Felsőház elé: a vezérnép fogalmát, Ez is hon védelmi fogalom. Vezérnépnek nevezzünk azt a népet, amely kulturális és egyéb fölénye következtében kisebb népeket vezet, azokért vérzett évszázadókon át és kultúráikat vezeti. Mi ezer éven át türelmes és becsületes akarásban a Duna-medence vezérnépe voltunk. Akárki akármit mond, ebből az állásunkból magunkat nem hagyjuk kinyomni. A magyar fajta legyőzhetetlen. Ha a nemzetépítés vonalán betart egy irányt a magyar faj, akkor velünk lesznek a kisebb nemzetiségek i^, amelyeket szeretünk, becsülünk, nyelvükben és egyéb szokásaikban, érzékenységükben neon fogunk gátolni és megtámadni. Ez Szent István gondolata, ez van Szent Imréhez szóló intelmeiben, amikor azt mondja, hogy a soknyelvű nemzet nem gyengeség-e egy nagy népnek, hanem ereje. Ha így cselekszünk, elérjük a nemzetközi megbecsülést is. A nemzet pedig álljon ki férfiasan á saját