Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-47

244 Az országgyűlés felsőházának 47. ülése 19^1. évi július hó h-én, -pénteken. biztosítva látják az exisztenciájukat. (Egy hang a középen: Ez így van!) Ennélfogva az életszínvonaluk nem emelkedik, de emelkedik a gazda rezsije és az eldegalt napok száma. Mélyen t. Felsőház! Amikor a munkabérmegállapításról szóló javaslatot itt ebben a Házban tárgyaltuk, én magam is bátor voltam felszólalni és a következőket mondtam (olvassa): »Ha a munkabér nem lesz arányban a mezőgazdaság teherviselő képességével, akkor ezzel a törvényjavaslattal nem jót, hanem rosszat cselekszünk, mert nem teszünk egyebet, mint törvényes alapon ugyan, de elvonjuk a gazdától azt a kevés vagyont is, amelyet az elmúlt közgazdasági krízis még meghagyott. A legnagyobb baj azonban az lesz, hogy ezzel a vagyonelvonással nem fogjuk olyan magas szintre emelni a mezőgazdasági munkásság helyzetét, mint amilyen mélyre fogjuk lerántani a nemzet egyik nagyon értékes, nélkülözhetetlen rétegét, a magyar gazdát.« Sajnos, úgy látszik, mélyen t. Felsőház, hogy ez a jóslásom bekövetkezett, a vagyonelvonás a gazdáktól megindult, anélkül, hogy ebből kifolyólag- a munkásság életszínvonala emelkedett volna. A hiba természetesen ott kezdődött és ott van ma is, hogy amikor a munkabéreket megállapítják, nem vették és nem veszik tekintetbe azt, hogy a mezőgazdasági cikkek árai rögzítve vannak, ennélfogva az egyoldalú munkabérmegállapítás valahbl kell, hogy kedvezőtlenül kiütközzék. Leginkább a szerződé «es termelésnél ütközik ki, amit a kormányzat azzal igyekszik eliminálni, például most a cukorrépánál, hogy a régi termelők minden mázsa beszállított cukorrépa után 46 fillér prémiumot kapnak. Ezt várjuk mi a gyapjúnál is. Amint'én tudom, az illetékesek előtt két javaslat is fekszik. Az első javaslatot az Országos Mezőgazdasági Kamara adta, amely azt javasolta, hJogy a gazdák kárainak eliminálására minden juh után kapjon a gazda 4 pengő prémiumot. A másik az OMGE javaslata, amely viszont xígy szól, hogy minden kilogramm beszállított, közcélokra beadott gyapjú után kapjon a gazda 1 pengő prémiumot. Ez a rendelet, sajnos, még mindig nem látott napvilágot, ezért mély tisztelettel arra kérem a közellátási miniszter úr ő excelienciáját, hogy ilyen irányban intézkedni méltóztassék, mert a gazdák ennek a rendeletnek minél előbb való megjelenését várják. Mélyen t. Felsőház! Ezenkívül a szociális intézkedésekből én csak azt a konzekvenciát vonom le, hogy ha szociálpolitikát csinálunk, nem szabad a szemünket levenni a termelésről, mert ha a sziociálpolitikát nem helyezzük erős fundamentumra, akkor nemcsak a termelést zavarjuk meg, hanem a termeltetőket is rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozzuk. Egészséges szociálpolitikát csak a termelés fokozására lehet felépíteni, amint azt Németországban látjuk, nem pedig hatalmi szóra, amint azt Magyarországon látjuk. Ha olyan szociálpolitikát folytatunk, amely nem néz a termeles lehetőségére, hanem csak azokat a hangosokat akarja kielégíteni, akiknek szájában állandóan benne van a szociálpolitika nzó, de annak terhét mindig csak mással akarják viseltetni, sőt maguk is harácsolni alkarnak belőle, akkor sokkal rosszabbat csinálunk, mintha semmit sem csináltunk volna. Mélyen t. Felsőház! Ezzel felszólalásomnak végére értem. Amikor ismétlem, hogy az előbb előadott érveim alapján a javaslatot elfogadom, mély tisztelettel kérem a kormányzatot, hogy észrevételeimet figyelemre méltatni kegyeskedjék. (Élénk éljenzés és taps. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Ghyczy Elemér ö méltósága. Ghyczy Elemér: Nagyméltóságú Elnök Űr! T. Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §-ának 1. pontja olyan szokatlan és aggodalmat keltő intézkedéseket tartalmaz, hogy ha a kormány részéről ezirányban megnyugtató nyilatkozatot nem kaphatunk, irészemről kénytelen leszek általánosságban a javaslat ellen szavazni, jóllehet belátom, hogy ilyen irányú törvényre a mai viszonyok között szükség lehet és szükség van. Az 1, §. 1. pontja vétségeket állapít meg a magyar gazdaközönség olyan ténykedéseire, amelyek ellentétben állnak olyan törvény, vagy esetleg miniszteri rendelet paragrafusaival, amely törvényt, vagy rendeletet ma még nem ismerünk. Nem tudom megérteni, miért nem terjesztette be a kormány a javaslattal kapcsolatban, vagy ez előtt azt a törvényjavaslatot. amely megállapítja, hogy mely cselekmények ezek a büntetendő vétségek. Elvégre agrár állam volnánk és a magyar gazdaközönség megérdemelte volna szerintem, hogy mielőtt ilyen drákói szigorúságú törvényt megszavazunk, amelynek büntetése vagyonilag, szabadság tekintetében és becsületében érheti, esetleg Önhibáján kívül is, legalább megtudhatta volna előbb, hogy mi az a vétség, amelyért büntetés jár, hogy tisztában lehessen a helyzettel. Ugyanennek a pontnak az utolsó pár szava azt mondja, hogy »ahogy azt törvény vagy minisztériumi rendelet rendeli«. Ez azt is jelentheti, hogy törvény egyáltalában nem is lesz. hanem majd csak miniszteri rendelet lógja megállapítani azokat a paragrafusokat, amelyek ellen való cselekedet vétség és akkor a gazdaközönség kezéből még az a kis f egy ver is kivétetik, hogy legalább hozzászólhasson és védekezhessen ezek ellen a paragrafusok ellen, ezeknek a megszövegezése idején. Két kérdést vagyok bátor a mélyen t. 'kormányhoz intézni. Először: szándékozik-e a kormány mielőbb a parlament elé terjeszteni azt a törvényjavaslatot, amely részletesen megállapítja azokat a deliktumokat, amelyekről az előttünk lévő törvényjavaslat 1. §-ának 1. pontja beszél. Másodszor: szándékozik-e a kormány ennek a törvénynek a megszövegezése előtt gazdasági szakértők tudását igénybevenni, mégpedig nemcsak úgy, hogy meghallgatja a véleményüket, hanem

% hogy ez a vélemény legyen irányadó a törvény megszövegezésénél. T. Felsőház! Ez a felszólalásom egyáltalában nem a kormány elleni bizalmatlanságból ered. Ha ennek a törvényjavaslatnak csak egy pontja" volna, amely azt mondaná, hogy e törvény ereje, érvényessége addig tart, ameddig az a kormány vezeti az ügyeket, amely ezt a törvényjavaslatot beterjesztette, akkor talán nem is szólaltam volna fel. De a kormányok nem örökéletűek. Ez a törvényjavaslat és a rendeletek politikai visszaélésekre adhatnak alkalmat, a mai időkben pedig nincs kizárva az a lehetőség, hogy egy olyan kormány is jöhet, amely ezekkel élni akar. Ha ebben az irányban nem kaphatok megnyugtató választ, akkor kénytelen leszek a javaslat ellen szavazni. (Éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik vitéz Purgíy Emil ő nagyméltósága.