Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-45

Az országgyűlés felsőházának 45. ülése Ezenkívül arra törekszünk, hogy lehetőség szerint maga a honvédség is a földmívelők segítségére legyen a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Az utóbbi két év tapasztalatai alapján a földmívelésügyi tárca keretében fontos feladatnak tekintjük vízügyeink gyökeres rendezését. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben összefogó, egységes megoldásra van szükség, mert az árvizek és belvizek elleni védekezés összefügg az öntözés, a csatornázás, hajózás és a vízierők kihasználásának kérdéseivel, valamint a talajjavításokkal, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztéséről hozandó törvény keretében a kormány nagyobb arányban kíván elvégeztetni. A mezőgazdaság fejlesztése á szakismeretek széleskörű terjesztése nélkül nem lehetséges. Nagy súlyt kívánok helyezni különösen a kisgazda-közönség szakoktatására és megfelelő felvilágosítására. Általában meg kell gyorsítanunk, egyszerűbbé, gyakorlatiasadba kell tennünk a földmívelésügyi igazgatást, meg kell valósítanunk annak decentralizációját, hogy jobban tekintetbe vehessük a helyi viszonyokat és a tényleges szükségleteknek megfelelően közvetle nebbül intézkedhessünk. A vallás- és közoktatásügyi tárca keretén belül gyors ütemben folyik a visszacsatolt országrészek iskolahálózatának és művelődési intézményeinek bekapcsolása az országos szervezetbe. Most kerül sor a helyi körülmények alapos mérlegelésével az iskolák — állami, községi, felekezeti — jellegének és a középfokú iskolatípusok arányos megoszlásának végleges megállapítására. E szervező munka során nehéz feladat hárult a vallásügy terén is a kormányzatra. A visszacsatolt teriileteken a keresztény egyházak, különösen a teljesen elszegényedett magyar egyházközségek fokozott mértékben szorulnak az állam támogatására, hogy pásztor ális és nemzetnevelő munkájukat zavartalanul elláthassák. Kendeznünk kell a szerb és román nemzetiségű hívőkkel szemben önálló egyházi hatósággal nem rendelkező és így megfelelő lelki gondozás nélkül álló görögkeleti magyarok és rutének egyházi viszonyait. Ennek a törvényes rendezésnek előkészítéseképpen a Kormányzó Ür Ö Pőméltósága a görögkeleti magyar és rutén egyházrészek gondozására, és egyházi szervezésére adminisztrátort nevezett ki. A nemmagyar anyanyelvű iskolakötelezettek oktatása, az úgynevezett kisebbségi iskolák szervezése, illetőleg átszervezése folyamatban van. Ezekben az iskolákban megszűnik a vegyes tannyelvű oktatás, de kötelező tantárgy marad a magyar államnyelv. Másfelől gondoskodunk arról is, hogy a nemzetiségi lakosság körében élő magyar szórványok gyermekei már a jövő tanévtől mindenütt magyarnyelvű népiskolai oktatásban részesüljenek. (Helyeslés és taps.) Ezt új iskolateramek építésével, a meglévő iskolákban magyar ágazatok létesítésével, internátusok alapításával és a vándortanítói rendszer fejlesztésével fogjuk elérni. A német népcsoporthoz tartozó állampolgárok kulturális szabadságát biztosító egyezmény szellőmében folyamatban, van a német tannyelvű középfokú^ iskolák és népművelési intézmények szervezése. Hasonló iskolák működnek szlovák és román viszonylatban is. Az 1938: XIII. te. által életrehívott ervakorlati irányú mezőgazdasági és ipari középiskolák tanterve még ebben a tanévben kibocsátásra kerül. A kultuszminisztériumban előké194-1. évi április hó 24-én,~csütörtökön. 227 . születben van és remélhetőleg még ez év ősze előtt megvalósulhat a jogi és bölcsészettudományi kari oktatás, valamint a tanárképzés reformja. Még ez évben a törvényhozás elé kerül az iskolánkívüli népművelés ügye, az állami irányítás és felügyelet szempontjainak figyelembevételével rendező törvén vi avaslat és az új testnevelési törvény tervezete. A kultuszminiszter úr a képvsielőház egyik legközelebbi ülésén nyújtja be a magyar-bolgár kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényj avaslatot. Áttérve a kormány igazságügyi programmjának ismertetésére, rögtön elöljáróan ki kell jelentenem, hogy az igazságügy miniszter úrnak »a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről« szóló törvényjavaslatát az új kormány is teljes mértékben magáévá teszi. Az igazságügyminiszter úr ezenkívül még egy másik igen fontos törvényjavaslatot is, kidolgozott és ez »a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos büntettek előkészítésének büntetéséről« szóló torvényjavaslat. (Helyeslés.) Ami pedig az igazságügyi kormányzat álj tel tervezett nagyobbszabású, elvi kihatású és I átfogójelentőségű kodifikációs programmot ! illeti, elsősorban a rész vényjog reformjára I vonatkozó törvényjavaslatot kell megemlíteI nem, amelynek munkálatai már annyira előrei haladtak, hogy a további előkészítés alapjául | szolgáló tervezet rendelkezésre áll. I Àz igazságügyminiszter úr lehetőleg még ez évben tető alá szeretné hozni az új magyar ! váltótörvényt ÍB. Hasonló elvi jelentőségű és a mai viszonyok között elsőrendű szociális közérdeket szolgál az a törvényjavaslat, amelyet az igazságügyminiszter úr az ipari munka békéjének intézményes biztosítás érdekében dolgozott ki. Az igazságügyminiszter úr — mint ezt töblb nyilatkozatában említette is — állandóan és rendszeresen dolgozik az új büntetőjogi kódex előkészítésén. Az anyagi büntetőjog készülő átalakítása természetesen a bűnvádi eljárás szabályait sem hagyhatja érintetlenül. A háború kitörése óta kereskedelmi politikánk irányító szempontja az, hogy a belföldi fogyasztás és termelés részéről nélkülözhető cikkeink kivitelével elsősorban belföldi termelésünk nyersanyagszükségletét, másodsorban a közfogyasztás szempontjából kívánatos cikkek behozatalát minél nagyobb mértékben biztosítsuk. Külkereskedelmünk elsősorban a baráti Németország és Olaszország felé irányul. Tovább folytatjuk az ipari nyersanyagellátásunk szempontjából fontos magyar-szovjetorosz kereskedelmi összeköttetések kibővítését. Gondot fordítunk a nyersanyagbeszerzés szempontjából jelentős kereskedelmi forgalom fenntartására Szlovákiával és Törökországgal. Igyekszünk fennálló külkereskedelmi kapcsolatainkat fokozni Svájccal és Svédországgal, figyelembe véve e kapcsolatok devízaszerzési jelentőségét. Közlekedési politikánk keretében fokozatosan folytatjuk azoknak a feladatoknak megvalósítását, amelyeket már az előző kormány maga elé tűzött. Komoly elhatározásunk, hogy az ország vasúti hálózatát és vasúti berendezéseit tovább bővítjük. A nyersanya ghelyzet megadta, lehetőségek, valamint, az üzemek teljesítőképességének keretében, ezek maximális kihasználásával, a kormány elsősorban a mozdony- és kocsipark fejlesztésére törekszik. (Helyeslés.) K mindinkább növekvő forgalmi