Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-45
22S At országgyűlés felsőházának ' f-5. illése igények kielégítésére folyami és folyam- . tengeri hajózásunk további fejlesztésére törekszünk. Gyors ütemben fejlődő légiforgalmiinkat továblb kívánjuk fejleszteni és ezért a ferihegyi új repülőtér munkálatainak befejezéséi is lehetőleg siettetjük. Iparügyi vonatkozásban a kormány három í'ontosabb törvényjavaslatot készít elő. Az első az országos ipari, kereskedelmi és bányászati munkáskamarákról szól. Az előkészület alatt álló második törvénytervezet annak a régi, nemzetközi viszonylatban is általános kívánságnak akar eleget tenni, amely szerint a munkaközvetítést állami feladattá kell nyilvánítani. (Helyeslés és taps.) A harmadik törvénytervezet alapgondolata a mérnöki kamarai rendszer kiterjesztése. Kisiparosságunk és munkásságunk ügyeit a kormány különösen szívén viseli. Gondoskodni akarunk arról, hogy kisiparosainkat a közmunkákba megfelelően bekapcsoljuk és hogy ez az érdemes társadalmi réteg a szükséges nyersanyagokhoz hozzájusson; hogy hiteligényeit kielégítsük és szakképzettségét emeljük. Munkásságunk érdekében arra törekszünk, hogy a szociális jellegű törvények becsületes, hiánytalan betartását és végrehajtását minden erővel biztosítsuk. Ugyancsak különös gonddal fordulunk Erdély ipari problémái felé. Azon vagyunk, hogy az erdélyi iparvállalatok hitelproblémáit rendezzük, Romániában maradt követeléseik lik-. vidálását szorgalmazzuk és hogy árucikkeik szállítási lehetőségeit megjavítsuk. Szólnom kell végül arról a sokrétegű feladatról is, amelyet egy szóval a közellátás nevén foglalhatunk össze. A közellátás feladata elsősorban a közélelmezési problémák megoldását jelenti. A közélelmezés zavartalan biztosítása Magyarországon normális körülmények között — figyelemmel államterületünk kifejezetten agrár jellegére — nem okozhat gondot, de az elmúlt év minden várakozásnál rosszabb terméseredménye az egyébként minden bizonyuyal kialakuló egyensúlyt e téren megbillentette. A kormány a kényszerrendszabályok egész sorát volt kénytelen kibocsátani, hogy meglévő készleteink felhasználását a lakosság egyetemének érdekében biztosíthassa. Ezek a kényszerintézkedések, amelyek a legutolsó időben úgynevezett beszerzőosztagok megszervezésére vezettek, hangsúlyozottan az ország egész lakossága, elsősorban az ellátatlanok érdekében történtek. (Helyeslés.) Remélnem kell, hogy ez intézkedések segítségével, — amelyek kiadásánál igyekszünk mindig a legmesszebbmenő megértést tanúsítani a termelő lakossággal szemben — úgy tudunk gazdálkodni, hogy az új termés betakarításáig, ha szűkösen és néha elkerülhetetlen zökkenőkkel is, de az ország lakosságának méltányos kívánságait ki tudjuk elégíteni. Az árpolitika tekintetében a kormánynak nem lehet és nines is más álláspontja, mint az, hogy a lehetőséghez képest tartsa az árszínvonalat. Természetes azonban, hogy az olyan relatíve kisebb gazdasági egység, mint Magyarország, amely sok tekintetben függ az export-, importpiacok velünk szemben jelentkező, árviszonyaitól, tökéletesen megmerevített árszínvonalra nem is törekedhetik. Ami az ipari árakat illeti», ezek bizonyos mérvű felülvizsgálatára is gondolnunk kell, főleg azért, nehogy túlságosan merev, rewreszszív árpolitikával iparunkat az annyira szükséges és jelentős beruházásoktól visszatartsuk. IpUí. évi április hé 2 ; rév, csiltörtökön, Kétségtelen, hogy ezeknek az árpolitikai intézkedéseknek kihatásuk van a megélhetési költségek alakulására. A munkabérrendezés tekintetében a. kormány ismeri és teljesíti is kötelességét. Megértést és türelmet kérünk a termelőktől csak úgy, mint a fogyasztóktól a nanonként felmerülő ellátása nehézségekkel szemben. mert a kormány minden rendelkezésére álló lehetőség kihasználásával igyekszik az eurÓDai viszonylatban ma is kedvezőnek mondható hazai közel! áfásunk elé tornyosuló kényszerű akadályokat elhárítani. E munkaterv részletei után szeretnék viszszatérni az általános szempontokhoz. Két ilyen irányadó szempontot látok magam előtt. Az egyik az, hogy a nemzet lelki és szellemi egységét minden erővel fenntartsuk (Helyeslés.) és ezt az egységet semilyen oldalról megbontani ne engedjük. (Élénk helyeslés és tavs.) A második az. hogy az ország erkölcsi és materiális erőit megóvjuk és erőtartalékainkkal mindenekfelett takrékoskodjunk. (Élénk helyeslés.) Ez a két követelmény politikánk kategorikus parancsa. Ha állást foglalunk nagy belső problémáinkhoz, ha megoldás módját keressük, sohasem lehet eltekintenünk attól, hogy ma háború van Európában, amelynek hatása és feszültsége Magyarországot sem kerüli el. Kettős értelemben kell ezt tekintetbe venni. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy a háború legfeljebb lassítja, de nem állítja meg a belső átalakulásnak azt a folyamatát, helyesebben az átalakulásnak azt a bensőséges vágyát, amely az egyén és a közösség viszonyában mindenütt kiütközik és érvényesülést keres. Erre a kikerülhetetlen átalakulásra lélekben tényleg fel kell készülnünk és nemcsak lélekben, hanem azzal is, hogy gondosan számba keli vennünk mindazokat az adatokat, módszereket és terveket, amelyek lehetővé teszik, hosry az átlakulás^majd összeütközések, zökkenések. tehát nemzeti erőink csorbítása nélkül történhessék meg. De viszont, amíg a háború tart és amíg feszültsége itt vibrál mindnyájunk ereiben, erkölcsi és anyagi javainkkal a legnagyobb gondossággal úgy kell sáfárkodnunk, hogy akármilyen elhamarkodott lépéssel kockázat vagy veszély ne érhesse az országot, nehogy olyan fordulat következhessek be, amelyben a helyzet követelményeinek csökkent erőink mellett esetleg nem tudnánk eleget tenni. (Élénk helyeslés.) Reméljük, mielőbb eljön az ideje annak, hogy tisztult légkörben, szenvedélyektől menten, megfelelően kiérlelt gondolatok és tervek szerint részleteiben is megvalósíthatjuk azt, ami állami és társadalmi intézményeinkben, de éppen úgy mindennapi életünkben is a magasabb nemzeti egység és szolidaritás, a nemzet egyetemével szemben megkívánt nagyobb felelősség és mindenekelőtt a szociális igazságosság minél teljesebb érvényesítéséhez szükséges. (Helyeslés.) E gondolatoktól áthatva kérem a mélyen t ; Felsőház bizalmát és jóindulatát. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra nem lévén jelentkező, a kormány programmja feletti tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. T. Felsőház! A képviselőháztól beérkeztek: a Német Birodalommal 1938. évi december hó 10. napján kötött adóügyi pótegyezmények becikkelyezéséről és
