Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-45

226 Az országgyűlés felsőházának 45. ülé szükséges korlátozásokat. Viszont, mélyen t. Felsőház, gondunk lesz rá, hogy a magánéletet érintő korlátozások ne lépjék túl a legszük­ségesebb mértéket. (Helyeslés.) A nemzet gon­doljon arra, hogy a jól felszerelt honvédség nemcsak a hazát védi, hanem e mellett a ha­tárokon belül is nemzeterősítő munkát végez. A honvédség keretén belül továbbfolyik a népnevelési, felvilágosító munka. Ezeréves katonai erényeinket ez az intézmény tartja ébren, amivel nagymértékben hozzájárul a nemzet belső egységének megerősítéséhez. Sok panasz hangzott el arról, hogy köz­igazgatásunk szervezete és működése nem ki­elégítő, mert az ügyeket túlságosan közpon­tosítva intézik, a közigazgatás nem elég gyors (Ügy van!) és nincs elég közel az élethez. (Ű&y van!) Ezzel kapcsolatosak a bürokra­tizmus túltengésére vonatkozó mind haugo­sabb panaszok. (Ügy van!) Mindebiben sok igazság van és a kormánynak az a meggyőző­dése, hogy közigazgatási rendszerünket és ügyvitelünket a történelmi alapok figyelembe­vételével a fejlődő élet követelményeinek meg­felelően át kell alakítanunk. Elsősorban arra van szükség, hogy a mi­nisztériumok ügyintéző hatáskörét a lehetőség szerint megszüntessük és az alsóbb hatósá­gokra átruházzuk. (Helyeslés.) Éppen úgy, mint a bírói szervezetnél senkit illetékes bírája elől elvonni nem lehet, gondoskodni kell arról, hogy a közigazgatásban is csak az arra illeté­kes hatóság intézkedhessek s ne lehessen sen­kit elvonni az illetékes közigazgatási hatóság elől, fennmaradván a kormányhatóság ellen­őrzési és felügyeleti jogköre. Gondoskodni kell arról is, hogy a hatáskörök megállapítá­sával kapcsolatban az ügyek a minima non curat praetor elve alapján mérlegeitessenek s az egészen jelentéktelen ügyek elől elzár assék a sorozatos fellebbvitel lehetősége. (Helyeslés és taps.) Akármilyen nehézségek akadályozzák is a közigazgatás megfelelő ellátását, azt meg kell állapítani, hogy a magyar köztisztviselői kar felkészültségében, szorgalmában és kötelesség­tudásában nincsen hiány. A magyar köztiszt­viselő a mai nehéz időkben, nehéz körülmé­nyek között erejének és képességeinek teljes latba vetésé vei, legtöbbször a kötelező munka­időn jóval túl^ végzi a maga felelősségteljes munkáját, amiért a nemzet háláját minden­esetre megérdemli. (Ügy van!) Amennyire örömmel és szívesen ismerjük ezt el, éppen olyan elhatározott szándéka a kormánynak, hogy kérlelhetetlenül lesújt a netán mégis előforduló hivatali mulasztás vagy éppen visz­szaélés eseteiben. (Helyeslés.) Visszatérve a közigazgatás szervezeti problémáira, csak néhány szempontra szeret­nék rámutatni (Halljuk!) Szükségesnek tart­juk az önkormányzati és községi közigazgatási tisztviselők személyi és szolgálati viszonyai­nak rendezését, a tanyai közigazgatás régóta vajúdó kérdésének szabályozását. A szakszerű és gyors közigazgatás követelményeinek meg­felelően szabályozni kell^ a községi elöljáróság és a községi jegyző jogállását is. A belügyi kormányzatnak ezenkívül egyik legfontosabb feladata annak a szociális munkatervnek mi­nél gyorsabb végrehajtása, amelynek alapjait az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló 1940: XXII. te, fektette le. Továbbra is a pénzügyminiszter úr fel­adata — külön megbizatása alapján — a gaz­dasági élet, jelesen a termelés tervszerűsége­ié 1941. évi április hó 24-én, csütörtökön. nek kiépítése és a gazdasági minisztériumok működése Összhangjának biztosítása. Ez ter mészetesen nem jelent tervgazdálkodást olyan értelemben, mintha az államhatalom közvet­lenül maga kívánná kezébe venni a gazda­sági élet ügyeinek intézését, hanem azt je­lenti, hogy az egyéni munka és kezdeménye­zés érvényesülésének fenntartása mellett az államhatalom a közérdek szolgálatában irá­nyító befolyást gyakorol arra, hogy a gazda­sági élet minden vonalán, tehát mind a ter­melés, mind az értékesítés és fogyasztás te­rén a tervszerűség és a gazdasági élet erői között meg legyen az összhang. Az államhata­lom szerepe tehát subsidiarius jellegű. Csak tá­mogatja és kiegészíti a magángazdaság tevé­kenységét, a nélkül, hogy ezt átvállalni kí­vánná. A kormányzat pénzügyi célkitűzései válto­zatlanok és változatlanok azok az utak és esz­közök is, amelyeken haladva és amelyek igény­bevételével elérésüket biztosítani kívánjuk. Nagy súlyt helyezünk a költségvetés egy­ségességére és teljességére, nemcsak azért> hogy a költségvetésben és az annak rendszerét követő zárszámadásból az államháztartásról teljes és tiszta képet nyerhessünk és annak eredményei kellőképpen elbírálhatók legyenek, hanem azért is, hogy az államháztartás irányí­tásának egységességét biztosítsuk. Költségvetési politikánk alapja, hogy ko­moly takarékosságot kell érvényesítenünk az államháztartásban csakúgy, mint; más közház­tartásokban. Ugyanezt a takarékosságot köve­teljük meg a magánháztartásokban is. Bármilyen súlyos adóztatásra is van szük­ség, mindig gondolnunk kell arra, hogy az adóztatás útján el ne vonjuk azt az anyagi erőt, amely a gazdasági élet berendezéseinek fenntartása és fejlesztése érdekében szükséges. (Helyeslés.) Az adóztatás terén várható intézkedések ' /ül ki kell emelnem a hadmentességi adó be­vezetését, amellyel — ellentétben az 1920-ban megszüntetett hadmentességi díjjal — nemcsak az állami bevételeket kívánjuk fokozni, de egyben anyagi erejükhöz mért váltsággal kí­vánjuk megterhelni azokat, akik katonai szol­gálatot egyáltalán nem vagy csak részben tel­jesítettek. Különös súlyt helyezünk a mezőgazdasági hitelellátásra. Az ipar és a kereskedelem terén a hitelezési viszonyok nem voltak olyan nehe­zek, mint a mezőgazdaság terén. Ebben az irányban tehát csupán a rendkívül ;• jelentős kisiparos társadalom hitelszükségletének biz­tosítása érdekében van szükség külön intéz­kedésekre. A mezőgazdaság terén a legfontosabb teendő a termelés folytonosságának biztosítása. De ezzel nem szabad megelégednünk, hanem minden vonalon a termelés fokozására kell tö­rekednünk. Egyetemes érdekünk, ho"^ belső szükségleteinket kielégíthessük és a feleslege­ket értékesíthessük. A tavalyi kedvezőtlen idő­járás és a rendkívüli viszonyok miatt készle­teink alatta maradnak a normálisnak, a tava­szi áradások és belvizek hátrányosan befolyá­solják egyes vidékek termelését. Ezeket a ne­hézségeket azonban erélyesen le kell küzde­nünk. A termelés folytonosságának és a mezőgaz­dasági munkák elvégzésének biztosítása érde­kében a kormány lehetővé tette a hon védelmi munkakötelezettek kirendelését és a honvé­delmi dologi szolgáltatások igénybevételét.

Next

/
Thumbnails
Contents