Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-39

112 Az országgyűlés felsőházának 39. üli mert a hazai gyapjúipamak éppen ezekre van szüksége. En ezt teljes mértékben el ais ismerem, és ennek lebonyolítására és arra, hogy Erdélyben az ottlévő birkaállomány megmentessék és annak egy része ne hajtassék át a határon túl, egy intervenciós vásárlást is megindítottam és az egyes megyékben megfelelő összeget bocsátottam a közigazgatási hatóság rendelkezésére, hogy ezeket a birkákat vásárolják fel. Baskay ő méltósága imég a repülőtereknek birkával való legeltetésére hívta fel figyelmemet. Erre vonatkozólag nekem gyakorlati tapasztalatom nincs, de ha azt méltóztatott mondani, hogy külföldön ez megfelel és bevált, talán a budaörsi repülőtér területét, amely úgyis annyira süppedékes, ezzel a legeltetéssel bizonyos mértékben le lehet tapostatni. À kérdést tanulmányozás tárgyává fogom tenni, (vitéz Baskay Gyula: Katonai gyakorlóterek!) Még egy másik kérdést ig szeretnék itt megemlíteni. Baskay igen t. felsőházi tag úr említette, hogy mintegy száz vagy talán százhúsz olyan idős gazdatiszt van, akiket a gazdatiszti nyugdíjtörvény alapján már nem lehetett biztosítani, minthogy a 65 éves életkort már akkor túlhaladták, és azt kérte, hogy én az pmbi. munkavállalói öregségi biztosítási ágának terhére segélyezzem őket. Részint a gazdatiszti nyugdíjtörvény, részint az öregségi biztosítási törvény megállapítja, hogy én ezeket az összegeket mire fordíthatom. Törvényes lehetőség itt nincsen az említett segélyezésre. Addig is azonban, amíg a költségvetésben erre esetleg megfelelő összeget tudok felvenni, —amennyiben az Ombi. munkavállalói baleseti biztosítási ágában feleslegek mutatkoznak — a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete részére esetről-esetre, úgy, hogy ez nem preiudikál a jövőre, segélyt fogok tudni adni. Azt hiszem, ebben az évben mintegy 10.000 pengőt — sajnos, nem annyit, amennyit az igen t. felsőházi tag úr kért — rendelkezésére fogok tudni bocsátani. Rá kell mutatnom arra, — és ezt az igen t. felsőházi tag úr is említette beszédében — hogy az őszi vetések az esőzések és az árvíz következtében nagymértékben csökkentek, gondoskodni kell tehát arról, hogy kenyérellátásunk pro futuro, a jövő esztendőben is biztosítva legyen. Erre alkalmasnak látszik elsősorban a meglévő búza- és rozs vetélek péti sóval való beszúrása. Az iparügyi miniszter úr figyelmét felhívom erre. Most úory sincsen lehetőség a péti só exoortjára. amellett most elsősorban a belső ellátás, a belsői termelés fokozása a fontos, felhívtam tehát a miniszter úr figyelmét arra, hofrv teljes kapacitással dolgozzék a péti gyár. Körülbelül 1800 vágón néti só áll rendelkezésre és a tél folyamán körülbelül ugyanennyi mennyiséget lehet majd gyártani. Az én elgondolásom az, hogy valamely akció keretében a búzavetés megjavítására olcsóbban» megfelelő áron juttatunk majd péti sót. hogy az elmaradt vetésterületet a termséhozam fokozásával tudjuk bizonyos mértékben egalizálni. (Helyeslés.) Egy másik kérdés is kapcsolatos ezzel. A befutott jelentések szerint mintegv húsz százalék az a terület, amely az idei búzavetésből az elemi csapások, az árvíz, az időjárás és a mostani korai fagy következtében . . . (Felkiáltások; Több! Sokkal több!) Eervelőre a befutott jelentések szerint ennyi. Lehet, ho,<?v több lesz. (Farkasfalvi farkas Géza: A felső meszekben sokkal több!) Még uera futott be e 19 W. évi december hó 17-én, kedden. minden megyéből a jelentéi. Sajnos, lehet, hog^ több lesz, akkor annál rosszabb a helyzet és annál nagyobb gondot kell fordítanunk a kérdés megoldására. (Ügy va! Ügy van!) Gondoskodnunk kell tehát erről is. Ha másképpen nem megy, mint az igen t. felsőházi tag úr U mondotta, januárban megvan a lehetőség fagyasztott búzát vetni, azzal az orosz eljárással, amelyet Oroszországban próbáltak ki és amely itt igen jól bevált; de ha ez nem megy, akkor annak ellenére, hogy a magyar gazda azt mondja, »tavaszbúza ravasz búza«, a tavaszbúzának bizonyos mértékű premizálásával lehet a tavaszbúza-termelést fejleszteni és fokozni. Bizonyos mennyiségű ilyen vetőmag rendelkezésre áll a belföldön is, de gondoskodni kívánok arról, hogyha ez a terv megvalósulhat, külföldről is hozzunk be tavaszbúzát. Nem igényes tavaszbúzát, tehát nem lehet a német tavaszbúzára gondolni, amelynek az igényessége sokkal nagyobb, mint amit a magyar föld elbír, hanem esetleg Galíciából behozott tavaszbúzát lehetne használni, ahol a föld termőereje körülbelül ugyanolyan, mint a magyar földe; ennek behozatalával lehetne a helyzeten segíteni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Az a baj, hogy nincs őszi szántás!) Sajnos, ezt tudom, de ez a bekövetkezett fagy vis major, ezen segíteni nem lehet. Most olyan remedienseket, olyan eszközöket kell keresni és találni, amelyekkel ezeken az elemi csapásokon, ezeken a katasztrófákon át tudjuk vezetni az országot és ezzel magát a gazdatársadalmat is. Szluha Aladár igen t. felsőházi tag úr meg arra is felhívta a figyelmemet, hogy a kukoricamoly-kártétel már az idei évben igen nagy volt. Gondoskodtam arról, hogy a jövőévben a pusztítások csökkenjenek: részint a gazdasági felügyelőkkel, részint a körzeti növényegészségügyi felügyelőkkel fogom ellenőriztetni, hogy május l-e vagy április l-e után a kukoricaszárkészletek de facto elhasználtassanak vagy földeitessenek be. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy különösen Erdélyre kell etekintetben nagy gondot fordítanunk, mert ott a kártétel már az idén igen nagy volt. Erdélyben egyes vidékeken az a szokás, hogy a kukoricát nem a tövénél vágják el, hanem sokkal magasabban, tehát a kukoricamoly petéje bennmarad a szárban. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kukoricamoly irtását Erdélyben is nagyobb mértékben keresztülvigyék. . Báró Fiáth, gróf Apponyi és Örffy^ felsőházi tag urak a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére hívták fel figyelmemet, mondván, hogy ez már régen is kormányprogram volt és hogy ennek a megvalósítása már ige sürgős. Tudom, hogy 1938-ban a tervek már elkészültek, de körülbelül 3,8DO.O0O pengőbe került volna e csatorna első részletének építési költsége. Sajnos, az idei költségvetésbe ezt nem lehetett felvenni, mert sokkal nagyobb jelentőséggel bír a Duna gönyűi szakaszának a kiméi yítése, mert például a tavalyelőtti évben, amidőn a nyári hónapokban meglehetősen száraz időjárás következett be, nagyobb uszályok már nem tudtak közlekedni, nem tudták nyugat felé a magyar áruforgalmat lebonyolítani. De ha most nem is vettük fel ezt a tételt, ez nem jelenti azt, hogy a Sió-csatorna hajózhatóvá tétele nem fog megoldódni, azonban elsőbbséggel bír a dunai hajózási kérdések megoldása. A Siócsatorna ügyét is — amint a képviselőházban adott válaszomban is mondottam ~ felszínen * tartom é? a megoldás részlete? kimunjkálása