Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-9

48 Az országgyűlés felsőházának 9. ülése elvi álláspontok összefoglalását és egy nemzetközi kódexbe való iktatását a nemzetközi kamara felette célszerűnek és üdvösnek tartaná. Az 1936. évi német és 1937. évi angol védjegytörvények ennek a fiatal magyar judik.itúrának nem egy tételét vették át és a mi kereskedelmi és iparkamaráink ezirányú r tevékenységét, gyors és szakszerű működését a külföldi államok is példaképpen állították az egész közvélemény elé a Prágáiban, Wienben, Brü-zsze'ben, majd legutóbb Párizsban tartott nemzetközi kongresszusokon. Az üzleti tisztesség védelmét szolgáló egyik nagy amerikai szaklap egyik számában a magyar kamarai választottb rósá^okról a következőket mondja (olvassa): »Merem állítani, hogy a budapesti kamarai eljárásnak gyorsaságával és eredményeinek alaposságával valóban rekordot teremtett a külföldön történő jogsértések elintézésében. Egy amerikai ügy alig három hónapon belül nyert elintézést. Ha az egyes államokban is ilyen gyakorlati irányban, közvetlen eszközökkel keresnék az egészséges, főleg azonban a tisztességtelen versenyügyek természetének megfelelő gyors megoldásokat, akkor a gyakorlati élet emberei a jogász segítségével leküzdenek az időt és távolságot.« Mélyen tisztelt Felsőház! Ennek a már ismerteit rendszernek további kiépítését célozzák azok a kamarai törekvések, amelyek a kamarai fegyelmi bíróságok felállítását szorgalmazzák a kari tisztesség és a becsület fokozottabb és intézményes alátámasztására, amely kamarai fegyelmi bíróságok nevelő hatásuknál fogva hivatva volnának csökkenteni a felmerülő kilengések számát, megelőzvén ezeknek elkövetését. A kamarák, valamint a kereskedelmi és ipari szabad érdekképviseletek feladatuknak tartják a tisztesség követelményeinek érvényesítését az üzleti életben, s a hivatali tisztesség intézményes ápolását az előbb említett rendszerek bevezetésével, hogy ezzel megóvassék az ipar és a kereskedelem erkölcsi színvonala és a kereskedők és iparosok között kialakuljon egy olyan egységes szellem, amely ezeknek a társadalmi ágaknak a nemzeti célkitűzés egyetemébe való harmonikus bekapcsolódását biztosítja. Ennyit tartottam szükségesnek megjegyezni a magyar kereskedő becsület- és tisztességérzetéről és bátor vagyok újból ismételni, hogy nem a kereskedelem védelmében tettem ezt, hanem annak igazolására, hogy ahol az egyénekben ennyire ki van fe.ilődve az üzleti tisztesség érzéke és helyes értelmezése, ahol a testületi szellem összeforr a kari tisztesség megvédésével, ott buszken tekinthetünk a magyar kereskedőre. (Az elnöki széket gr. Széchenyi Bertalan foglalja el.) A magyar kereskedelem jóhírneve csorbítatlanul áll ország-világ előtt. A magyar kereskedővel szívesen dolgozik a világ bármelyik országának kereskedője és a magyar kereskedelem nemcsak nemes valutákkal és devizákkal támasztja alá ma is a csonka ország közgazdaságát, hanem emellett elismerést, megbecsülést és dicsőséget is szerez a polgári, a kereskedői munkán keresztül az egész magyarságnak. Mélyen t. Felsőház! A mi kereskedőnk a mai nehéz viszonyok között tevékenységében gúzsbakötve, anyagilag leromolva dolgozik kitartással és szorgalommal nem a mának és a 1939. évi augtiszíus hó 11-én, pénteken. holnapnak, hanem a magyar jövőnek, nem magának és nem egy országnak, hanem a hazájájának, amelynek a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságával való megcsonkjtottságát napról-napra újból érzi és saját bőrén is érzi azt az átkot, amelyet véreink elszakítása jelent. Ez a magyar kereskedő tudja, hogy a mai állapotok csak akkor javulhatnak lényegesen, ha e'szakított véreinkkel együtt visszaszerezzük az elrabolt területeket is. Ezért dolgozik a ma kereskedője, s küzd a magyar jövőért, a magyar feltámadásért és mindannak védelméért és biztosításáért, ami magyar. A magyar kereskedőnek ezzel a lelkületévé] fogadom el a törvényjavaslatot. (Elénk él'wnzés és taps.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni. (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Tasnádi Nagv András ignzságügymimsrter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Fflsőház! Őszintén megvallva, dilemmában vagyok, mert az együttes bizottság, amely ezt a javas

1 atot tárgyalta, egyhangúlag mondotta ki, hogy helyesli a törvényjavaslat célját, valamint annak üdvös rendelkezéseit, amelyek a gazdaságilag gyengébb, részletre vásárló vevőközönség^ jogos erdekeit hivatottak a magánjog általános szabályain túlmenően megvédelmezni. A mai plenáris tárgyalás során sem hangzott el a javaslattal szemben egyetlen hang sem. Ezek a tenyek azt tanácsolnák nekem, hogy egyáltalán ne szólaljanak fel, mert h/szen úgy látszik, a javaslat a rnélyen t. Felsőház előtt védelemre nem szorul. (Ügy van! Ügy van!) Viszont azonban éppen az a tény, hogy ilyen kedvező fogadtatásban részesült a javaslat és az itt elhangzott két igen terjedelmes, hatalmas és mélyreható felszólalás mégis arra kötelez engem, hogy néhány szót szóljak és mindenekelőtt köszönetet mondjak a mélyen t. Felsőháznak azért a megértésért, amelyet a javaslattal és a javaslatban kifejezésre juttatott céljainkkal szemben tanúsított. Mélyen t. Felsőház! A javaslattal az volt a célunk, hogy a részletügylet terén megszüntessük a visszaéléseket, de ne úgy, hogy ezzel lehetetlenné tegyük magát a részletügyletet, amely a szegényebb, igen széles néprétegek részére valóságos életszükségletet jelent. Nem kívánom most elsorolni ezeket az intézkedéseket, —- hiszen a törvényjavaslatban méltóztattak olvasni és fölöslegesen rabolnám el a mélyen t. Felsőház ide

;

ét — s kizárólag csak arra a skrupulusra kívánok válaszolni, amelyet Pap József őméltósága vetett fel. Nevezetesen nem tartja egészen helyesnek azt, hogy a nagyobb mezőgazdasági gépek vásárlásánál, tehát a nagyohb összegű ügyleteknél, — olyan ügyleteknél, amelyeket a gazdaságilag jobban szituáltak kötnek, — érvényesülhetnek a javaslatnak azok az intenciói, amelyek pedig inkább a széles népréteget hivatottak megvédeni. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy egy igen lényeges pontban nem fognak ezek érvényesülni, nevezetesen a nagyobb összegű ügyleteknél, a váltóvételi tilalomnál nem érvényesülnek, mert hiszen a váltóvételi tilalom csak az 500 pengőnél kisebb értékű ügyleteknél fog fennállani, a többinél ez a váltóvételi tilalom nem fog érvényesülni. De e mellett rá kell mutatnom arra is, hogy ezeketa nagyobb összegű 'ügyleteket sokszor gazdaságilag igen gyönge tényezők kötik. Sokszor állnak össze kisemberek azért, hogy