Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-32

Az országgyűlés felsőházának 32. ülése imo. évi október hó 16-án, szerdán. 125 rem ö nagyméltóságát, a kultuszminiszter I urat, akinek egyéni jóakaratát, megértését, kímélő finomságát sokszor tapasztaltuk, hogy ' ennek a törvénynek végrehajtása során legyen tekintettel arra, hogy a mai állapotban az evaugélikus egyháznak az egyetlen lő iskolája az Eperjesről Miskolcra telepített <és így megmentett főiskola é, annak fenntartása az 1791:XXVL te 5. §-a szerint feltétlen és örök ; joga az evangélikus egyháznak. Tudom, hogy erre azt mondja ő nagymél tósága: én a jogot nem veszem el és nem csorbítom, mert hiszen a jogakadémia megmarad, csak kétéves tanfolyammá válik. De ez a lefokozás és megcsonkítás nagyon kevéssé különbözik a gyakorlati jelentősig szempontjából a megszüntetéstől, éppen azért tisztelettel kérném, hogy méltóztassék etekintetben uekünk megnyugtató kijelentést tenni. Általánosságban a törvényjavaslatot, tekintettel | arra, hogy a. kolozsvári egyetem ősi helyére visszatér és egy új egyetem, a szegedi egye tem születik meg eltávozásakor, örömmel l'ogadom el. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik Fischer Béla ! ö méltósága. Fischer Béla: Nagyméltóságú Elnök Cr! Mélyen t. Felsőház! Felszólalásomat a legna- i gyobb magyarnak, Széchenyi István grófnak I szavaival kezdem, akinek minden gondolai a, \ minden szava minden időben aktuális a magyarság életében, azért, mert mindig az örökké | aktuális igazat mondta» Széchenyi István szerint »a közintelligencia az egyedüli valóság** : erő, annál nagyobb hatalom nincs, a lakosság több vagy kevesebb értelmi súlya határozza ; meg mindig az országok erejét.« Ezeknek a szavaknak szellemében kívánok a szőnyegen levő javaslathoz hozzászólni. Nagy Lajos királyunkat, amikor 1367-ben az első magyar egyetemet Pécsett megalapította, ugyanaz az elgondolás, a szellemi erőbe vetett ugyanaz a hit vezette, mini amit késő századok multán Széchenyi István hirdetett Ugyanaz a meggyőződés, amely röviddel előtte IV. Károlyt,a prágai, Nagy Kázmért a krakkói és IV. Kudolíot a bécsi egyetem megalapítására indította. Nagy Lajos is függetleníteni ! akarta az országot kulturális tekintetben a külföldtol. emelni kívánta országa belső kulturális fejlődését, emelni a maga halaimat, erejét es erősíteni családjának uralmát országai felett. A magasabb, a fejlettebb műveltség mindent átfogó erejének tudata vitte Pázmány Pétert arra az elhatározásra, hogv Nagyszombaton egyetemet alapítson akkor. amikor az ország szét volt darabolva, nagyrésze török uralom alatt, a meglévő országrész pedig" pártokra szakadva, vitákba és viszályba süllyedt. Ugyanez a hit éged Klebelsherg Kuno lelkében is, aki a Pázmány korához hasonló szerencsétlen viszonyok közt a kezünkből kicsavart acélfegyverek helyett a kultúra fegyverét ragadta kézéibe. Belopta lelkünkbe az ő hitét é- lelkesedését abban az időben, amikor a trianoni^ békekötés után a húszas évek elején úgy álltunk Európa közepén a nemzetek társadalmából kitaszítva; magún 1 hagyva, mint minden idők és minden népes legszánandóbh koldusa. Szegénységünkben a pénzt a föld alól is előkaparva, az Alföldön és a Dunántúlon ezerszámra építettük az iskolákat. Uj közgazdasági egyetemet alapítottunk. A debreceni egyetemet továbbfejlesztettük, részére pompás palotákat építettünk, hon FELSŐHÁZI NAPtÓ U talanná vált egyetemeinknek új otthont kerestünk. A kolozsvárit Szegeden, a pozsonyit Pécsett helyeztük el olyan keretekbon, olyan felszereléssel és olyan professzorokkal, hogy azok csak dicsőséget szerezhettek a magyar tudományos életnek. (Ügy ran Üy.ij van!) Végül nemrégiben, a harmincas évek elején a nagy pénzügyi összeomlás fejvesztettsége közben, amikor a végsőkig leszegényedett magyarság elvesztette hitét az ország jövőjében s vegetatív életre akart berendezkedni, amikor a szellemi pályákon való boldogulás csődje látszott előállni, a magyar kultúra intenzív fejesztésének nagy nemzeti sorsdöntő hivatásába vetett ugyanolyan rendíthetetlen hittel védte meg Klebelsherg nagy alkotásait, az egyetemeket a miniszteri széfcben utóda. Hóman Bálint. Es az események az egyetemalapítóknak és az egyeteinfenntartóknak adtak igazat. A kultúra céltudatos, nagyszabású fejlesztése keltette fel ugyanis már a húszas évek derekán a külföld figyelmet velünk széniben. A gyűlölet, amely bennünket körülvett, lassan oszladozni kezdett. Európa nagy nemzeteinek kiválóságai mind sűrűbben kerestek fel bennünket, mind tömegesebben voltak vendégei különösen egyetemeinknek, ahol meglepett érdeklődéssel és tisztelettel tekintettek arra a magasszintű tudományos munkára, amelyet tudósaink kifejtettek és amiknek értékeit ifjúságunk ezrei mint közkincset vittek ma gukkal szerteszét az országba. Tekintélyünk, ezen a réven nőttön-nőtt. kultűrfölényünk mint torony magasodott ki a bennünket körülvevő új államok szellemi életének parvenü berendezkedései fölé. Mindennek jelentős nagy része volf abban, hogy Magyarország a nagy nemzetek közt barátokra talált s a rajta Tria nrtnban elkövetett szörnyű igazságtalanság jóvátételének szüksé^esséíre az európai köztudatba ment át. E külpolitikai hatások mellett az egyetemek fenntartása és fejlesztése érdekében mindenkor vallott felfogásunkat igazolták a legutóbbi évek eseményei is, amikor az fíristen megérnünk engedte a párizskörnyéki diktátummal elvett országrészek rendre való visszatérését, amely területek kormányzásának kifogástalan ellátásához szükséges diplomás fiatalságunk kevésnek bizonyult. Az c^y meink csorbítatlan fenntartásának szükségességét igazoló ezen csattané bizonyíték ellenére is most. amikor Erdéív egy részének visszatérését, mint sokat próbált életünk egyik legnagyobb boldo^sae-át ünneneltük, bennünk, dunántúliakban, ebben az örömünnepünkben keserű érzéseket váltott ki a magyar királyi kormanvnak az az első pillanatban hinetetlennek látszó, előttem ma is teljességgel mtermagyarázhatmMnn elhatározása hocry a. vilá«r háború után hontalanná vált és Szegedre telepíteti kolozsvári egyetemnek Kolozsvárra való visszavitele folytán Szegeden felállítandó új egyetemre viszi ál ;i pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti karát. Szíves elnézést kérek a t. Felsőháztól azért, hoírv dunántúli létemre ;i kormánynak ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatban lefektetett elhatározását bizonyos vonatkozásokban dunántúli szemmel nézem és hogv a három vidéki egyetem megcsonkításával veszélyeztetett országos egyetemes érdekek mellett elsősorban a pécsi egyetem tervezett elsorvasztásának kihatásaira igyekszem rámutatni. (Hallhtk! ffaJliuTr!) Mi, pécsiek, baranyaiak, mi. dunántúliak. 74