Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-28

Az országgyűlés felsőházának 28. ülése 1940. évi szeptember hó 4-én, szerdán, gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai: Elnök ünnepélyes megemlékezése a keleti és erdélyi országrész visszatéréséről, (irói Teleki Pál miniszterelnök nyilatkozata. — Elnöki előterjesztések. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen varrnak : gróf Teleki Pál, vitéz Búrt lui Károly, gróf Csáky István, Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Reményi-Schnelter Lajos. (Az ülés kezdődik délután 5 óra ti perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvének vezetésére Pech y Manó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László urat kérem lel. T. Felsőház! M;i, midőn Erdély és a vele határos területek egy jelent ős részének az anyaországhoz való boldog visszatérését ünnepeljük, (Hosszantartó, élénk éljenzés és laps.) mindannyiunk lelkét a Gondviselés iránti bensőséges hálának» a mély meghatottságnak és az igaz örömnek egybeforradó érzelmei töltik el. (Uyy van! Ügy van!) Ebben az ünnepélyes hangulatban az elmúlt évtizedek sorscsapásainak, szenvedéseinek és megaláztatásainak minden fájó emléke elhalványul s csak egy felemelő tudat él bennünk: a magyar igazság Újabb féinyes győzelme. P]zt hirdetik világraszólóén a nekünk visszaítélt, nagy történelmi múltú városok, a visszanyert ritka természeti szépségekkel megáldott, kincses tájak, a magyar testvériségbe és sorsközösségbe a néplélek csodás változatosságával újra bekapcsolódó véreink. A második bécsi döntés épp ezért jobb jö

: vőnkbe vetett rendíthetetlen hitünk további beteljesedését jelenti. Boldogok vagyunk, mert ismét ősi magyar terül etek térnek vissza a Szent Korona uralma alá s kegyetlenül elszakított testvéreink közül ismét újabb milliók élvezhetik az erőben és tekintélyben egyaránt megnagyobbodott ország gondoskodását és szeretetét. A magyar igazság békés úton kivívott újabb győzelme felett érzett örömében az országgyűlés felsőháza az egész nemzettel együtt mélységes hálával és köszönettel adózik a baráti nemei és olasz birodalomnak s egészen kivételes nagyságú vezéreinek: Hitlernek es Mussolininak (Hosszantartó, elénk éljenzés es taps) azért a megbecsülhetetlen szolgalatért. M l.sollAZI NAPLÓ L melyet népeik élethalálharca kézé pet te ismét egy szörnyű trianoni igazságtalanság jóvátételével a magyar ügynek tettek. Nem szabad szem elöl tévesztenünk azonban, hogy a most elért eredmények egyúttal egy rég megkezdett öntudatos, Fáradhatatlan munka gyümölcseként jelentkeznek. Az országgyűlés felsőháza épp ezért ezekben az örömteljes napokban mindenekelőtt hódolatteljes tisztelettel és ragaszkodó szeretettel tekint vitéz nagybányai Horthy Miklós, (a Ház tagjai ('elállva éljeneznek és tapsolnak.) Magyarország kormányzója, nemzeti megújhodásunk és felemelkedésünk gondviselésszerű vezére felé, akinek két évtizedes bölcs, előrelátó és céltudatos kormányzata eredményeként nemzeti vágyaink közül immár annyi beteljesedett. Ugyanakkor mélyen érzett elismerését, háláját és köszönetét nyilvánítja a felelős magyar királyi kormánynak, (Hosszantartó éljenzés és taps. Felkiáltások: Éljen Teleki!) és elsősorban a miniszterelnök (Éljenzés és taps.) és a külügyminiszter uraknak (Éljenzés és taps.) azért a példásan hazafias, áldozatos és kitartó munkáért, amelynek eredményessége a lehető legszebb jutalom számukra. T. Felsőház! Erdély és a keletmagyarországi területek egy révszének visszatérésével a magyar élet arculata, erőforrásai és lehel, gei nagy mértékben változnak. De változnak ugyanakkor kötelességeink is. Minél inkább megvalósul a történelmi Magyarország, annál inkább kötelez közel ezeréves küldetésünk. Csak természetes, hogy ennek a valóban kultúr ,s egyben európai hivatásnak tökéletes betöltése mindannyiunktól a legteljesebb 'odaadást és szinte emberfeletti erőfeszítést követel. Legyünk méltók a mai idők nagy magyar feladatára. Ha sikeresen megoldjuk, úgy növekvő erőnk és tekintélyünk nemcsak hazánk jobb jövőjének, hanem a tőlünk még elválasztott véreink fennmaradásának és boldogulásának is legbiztosabb záloga lesz. (Hosszantartó éljenzés és taps.) 69