Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-27
392 Az országgyűlés felsőházának 27. ülése foglalkozva, kifejezésre juttatta azt, hogy a közegészségügyi kérdések fokozott államosítása a társadalom szempontjából sok tekintetben talán nem egészen előnyös. Kifejezésre juttatta azt, hogy a Stefánia anya- és csecsemővédelem, amely kétségtelenül nagyon szép és komoly múltra tekinthet vissza, valahogy mellőzésben részesül, s hogy a magyar Vöröskereszt, amelynek a nagy világháborúból kifolyólag tényleg nagy érdemei vannak, hogy úgy mondjam, talán bizonyos tekintetben hidegre volt téve. Hogy ez mennyire nem egészen helytálló s nem így van, azt bizonyítják azok a tények, hogy a belügyminiszter úr igenis még ma is fenntartja, «züksésresnek tartja és segélyezi a Stefánia Szövetséget, amelynek munkásságát magasra értékeli és hogy a magyar Vöröskereszt most bontogatia ú 'ból szárnyait, hiszen megindult ennek újjáfejleszté>.e, regenerálása i<*. Mélyen t. Felsőház! A közegészségügy államosításának kérdése végtelenül fontos probléma. A belügyminiszter úr politikájának gerince a magyar közegészségügy reformra és ha valaki — mint én is, aki 42 éve vagyok orvos — vissza tud tekinteni a mapyar közegészségügy múltjára, örömmel kell hosry megállapítsa azt, amit már külföldi szakemberek is mondanak, hogy a magyar közegészségügy fejlődik, halad és hatalmas, nagy eredményeket ért már el. Ennek az irányzatr-ik, amely a magyar közegészségügy államosításával kapcsolatban kialakult, sok mindent köszönhetünk. Köszönhetjük ezt az Országos Közegészségügyi Intézőt úb'án, amelynek megalkotóba Johan BéM államtitkár úr volt, a belügyminiszter úr hatalmas támogatóin és jobbkeze és azok a segítségére lévő egyének, akik a magyar közegészségügy érdekében már olyan sokát tettek. H« bárki is visszatekint a múltba, meg k^ll állapítania, hotrv amíg Magyarországon például a tífusz terén, «ajnos. vezetőterénél játszottunk és embereink, lakbsságunk ezrei hullottak el, addig ma a preventív védőoltások korában tulajdonképpen tifuszepidém'ákról nem is leihet szó. így van ez sok más kérdéssel kapcsolatban is, amelyek mind szerve* összefüggésben vannak a magyar közegészségüggyel. Méltóztassanak csak arra gondolni, hrgy amítr a nrnsryar királvi belügyminisztérium ennek az Országos Közegészségügyi Intézetnek keretén belül komoly formában met? nem indította ennek az országnak megfelelő ivóvízzel való ellátásit, addig u^vanesnk az emberek tízezrei hullottak el dizentériában. vérhasban, tífuszban, stb. betegségekben, mert nem voltak egészséges kutak. Ezen a téren még sok a tennivaló, de tessék elképzelni, honry itt is milyen óriási léné-ekkel haladtunk előre Nekem csak örömmel kell üdvözölnöm a. belügyi kormányzatnak azt az irányzatát, hogv a magyar közegészségügyet igazán állami feladatnak k°ll tekinteni. A nép és családvédelmi törvénnyel kapcsolatosan a közegészségügy el nem vitathatóan fontos szerepet játszó tényező. A felszólaló urak legtöbbje megemlékezett a magyar közegészségügy nagy Pontosságáról a nép- és családvédelmi törvénnyel kapcsolatosan. Meg kell itt emlékeznem, habár ezt mindenki,.tudja, arról, hogy az a zöldkeresztes aketó, amely ugyancsak a belügyminisztériumból indult ki. máris olyan áldásos munkásságot és tevékenységet fejt ki a magyar közegészségügy javítása tekintetében, am el vet nem lehet eléggé magasra értékelni. Johan államtitkár úr Orsós 1940. évi július hó 13-án, szombaton. professzorral és Csilléryvel kinn voltunk most Berlinben. Mind a hárman egy-egy előadást tartottak a maguk szakmájával kapcsolatban és a német birodalom vezérei megállapították, hogy a magyar közegészségügy olvan hatalmasan fejlődött, hogy minden dicséretet megérdemel. Ennél nagyobb elégtétel nem szükséges a magyar közegészséügy államosítása szempontjából. A közegészségügy terén a reformoknak egész sora valósult meg. Megvalósult töhbrk között hosszú esztendők álma, a venereás beteq\só<rek és a tuberkulózis elleni eredményes küzdelem, amely új irányt van hivatva belevinni a magyar néprétegekbe, hivatva van arra. hogy a magvar népet megmentse ettől a két nagy, veszedelmes népbetegségtől Mélyen t. Felsőház! A belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak a kisdedóvás in*.'7*né• nyei. Igazán nagyon bölcs dolog volt. amikor ez a belügyminiszter hatáskörébe került. Méltóztassanak elképzelni, mit jelent a belügyminiszter úrnak most menaient egy'k ren^e'ete, amely. az egész nyár folyamán fenntartia a kisdedovóintézményeket és ezeknek keretén belül tejakciókról is gondoskodik, sőt az étkeztetési, ebédeltetési akciót is tovább folytatja. Csak az tudja értékelni, hogy mit jelent ez a munkába menő anvák és gyerm^k^k szempontjából, hogy otlbont kapnak napközben, aki magát a tanyavilágot is ismeri. A tisztiorvosi intézmény megvalósítása is végtelenül nagyfontosságú, mert hi«zen a tisztiorvosok bizonyos hatáskört is kaptak és bár a közigazgatás körén belül működnek, nem tudok ma már olyan esetet, amikor a közigazgatás a tisztiorvosok kívánságait, óhajait vagy jelentéseit tudomásul véve, azonnal nem intézkedett volna. Ez olyan haladás a múlttal szemben, amelyet nem áll módomban elégére hangoz'atni. Mint orvosnak, aki ebben a miliőben élek mint egyik nagy vidéki kamarának az elnöke^ és mélyen bele tudok tekinteni a közegészségügyekbe, mer kell állnn u ano~\ bo^v ez olyan haladás, amelyet nem lehet elég magasra értékelni A te'akcióról is esett szó. arról, hogy ne vegyük ki ezt a karitatív tevékenységet a társadalom kezéből. Meggvőződésem, hogy a belü o, vmini«zter úr nem akarja ezt megtenni, sőt ellenkezőleg, anyagilag is támogatja a te ; akciót. A tejakció nagyon értékes a gyermek k jövője szempontjából, amit minden ember tud. Rendkívül nagy fontossága van annak a két deei tejnek, a m o] vet. minden arra rászoruló gyermek kap. Sőt újabban nagyon bölcsen tették azt is. hogy aki meg tudja fizetni, az is kanhat tejet, hosry ne kellien néznie, mí^r a másik a tejet issza, hanem ő is részesedjék abból. Ezt a tanyav'ilág szempontjából mi igen nagvra értékel'ük. Legyen szabad rámutatnom arra, mit jelent eza népnevelés szempontjából. A magyar nén Inílamos a tanulásra és az okulásra s ezért az iskolának ilyen irányú nevelési tendenciáját fokozni is kellene a népnevelés érdekében. Ezt igazolja az a tény is, amelvet elő akarok adni a hivatásszervezettel kapcsolatban. A hi\-nKisszervezet olyan akciója különösen a katolikus napoknak, ami igazán naerv megbecsülésre méltó. A hivatásszervezet sokezer olyan embert hódított vissza a mae-v-irsáírnak, a kereszténv gondolatnak, a családi életnek, aki a szociáldemokrácia kariaiban el Volt veszve a magvarság szeninontiából. Bátor vagyok röviden megemlékezni egy néhány nappal ezelőtt lezajlott zászlóavatás-