Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-16

Az országgyűlés felsőházának 16. ülése 1939. évi december hó i5-én, pénteken, 183 rendtartás teljes revízióját. Elengedhetetlen ez főként azon okból is, mert ezen legújabb törvény folytán a jogegyeség teljesen fel lett dúlva a büntető per jogban. Még a legsúlyosabb politikai perekben a modern követelések teljesen érvényesülnek, más ügyekben. így például az egyszerű testi sértési, vagy lopási ügyekben is a büntetőper rendtartás idejét mull nehézke sebb és formalisztiknsahb rendszere áll fenn. ami a bíróságok körében meglehetős zavart és ingadozásokat teremt, amelyek némelyikéi még kúria döntvénnyel sem lehel elintézni. Legyen szabad erre nézve csupán egyetlen példára hivatkoznom. Az 1996 :XVI. te. politi kai perekben eltörli az úgynevezett reformatio in peins tilalmát, vagyis a királyi Kúriának jogot ad arra, hogy a vádlott büntetését erre irányuló in peius perorvoslat nélkül is szigoríthassa, vagy az elsőfokon felmentett vádlottat, elítélhesse. Más ügyekben azonban az említett súlyosbítási tilalom szigorúan fennáll, vagyis a| vádlott büntetése csak a vádlónak a vád lőtt terhére bejelentett perorvoslata alapján súlvosbítható. Az 1928 : TT. büntetőnovella Ugyan módot nynjl a királyi főügyésznek és a koronaügyésznek arra, hogy ha az elsőfokú királyi ügyész elmulasztotta a vádlott terhére a perorvoslat bejelentését, ezt pótolhassák oly módon, hogy a vádlott, vagy a védő perorvoslatához csatlakozást jelentsenek be. Ezt a főügyész és a koronaügyész gyakran meg is teszik, ha arra kellő alapot látnak, s így sikerül olykor a reformatio in peius tilalmát megkerülnünk s az elsőfokú bíróság enyhe ítéletét szigorítanunk. Van azonban a dolognak egy hibája. A csatlakozási perorvoslatot szabályozó sziKas/. szövegébe ngyanis — a képviselőházban indítványozott módosítás folytán — belekerült az a tétel is, hogy ha az ellenfél — a vádlott, vagy védő — visszavonja a maga perorvoslalát, a csatlakozás hatályát veszti. Ez a tétel azután igen gyakran azt eredményezi, hogy a külön hon a Kúria által is alaposnak vélt csatlakozásunk kútba esik. A Kúria, habár az előadó talán úgy hozza be a darabot, hogy a csatlakozásnak helyt ad és a büntetést felemeli, lia a vádlóit vagy a védő a tárgyaláson visszavonja a semmisegi panaszát, kénytelen tárgytalannak nyilvánítani a csatlakozást. A védők nagyon jól ismerik a csatlakozási szakasznak ezt a bibéjét, s mihelyt látják, hogy a csaílakozás eredménnyel járhat, sietnek a maguk panaszát visszavonni s így megmenteni a vádlottat a szigorúbb büntetéstől. Hogy ez nem felel meg az igazságnak és a jogeuységnek. az nyilvánvaló. Mindezek a visszásságok es

< a büntetőperrendtartás eredeti rendszerének számos más. ideiét muH tétele vagy rendelkezése és különösen az a szempont, hogy a kir. Kúriát nem szabad az ítélkezési szabadságban formalisztikus «s aprólékos béklyókkal korlátozni, teljesen jogosulttá teszik azt a kívánságot, hogy Felette kívánatos az egész büntető per rendtartás gyökeres revíziója, teljes átdolgozása, és pedig az egyszerűsítés és gyorsítás jegyében, amice az líl.'IS : XVT. te meg is mulatta a helyes utat. Végül legyen szabad még az igazságügy« miniszter urat egy kisszerűnek látszó, de gyakorlati szempontból elég fontos kérdéssel ter helnem. A miniszter úrnak már három elődje kilátásba helyezte, hogy teljesíti az Országos Rírói és ÍTíryészi Egyesületnek azt a többizben előterjesztett kérelmét, hogy rendelje el, miszerint a bíróságok tagjai a nyilvános ] bírói tárgyalásokon ünnepélyes formaruhában : jelenjenek meg. Ezt a kérést pár évvel ezelőtt j már a felsőházban is előadtam, és az akkori j igazságügyminiszter úr ígérte is, hogy foglalkozni fog a kérdéssel. Kér.mi a miniszter urat, hogy az 1912 : XLTV. te. 104. $-ának mind1 máig papíron maradt rendelkezéseit legyen kegyes megszívlelni és elrendelni a bírói formaruha viselését a nyilvános tárgyalások alkalmával. Azt hiszem, mindenki megütköznék azon, hu a pap a szószéken olyan ruhában jelennék meg, ahogy neki tetszik, vagy a ka| tonák a díszkivonuláson — békeidőről beszélve ! —- bármilyen összevisszaruhában jelennének meg. Ma az a helyzet, hogy a bíró, amilyen ruhában tetszik. Olyanban jön be, tehát »így Öt tagból álló tanács ötféle ruhában jelenhetik meg, ami semmi esetre sem szolgál a bírói tárgyalás ünnepélyességének és komolyságának | előnyére. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy az 1912: UV. te. 104. §-a értelmében, amely erre felhatalmazza, rendelje el a bírói formaruha bevezetését. Eziránt most van az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek egy előterjesztése, s azt hiszem, igen üdvös és kívánatos dolog lenne, hogy ez végrevnlahára testet öltsön. Szállóigévé lett egyik kiváló bírótársnnk nak az a szép mondása, hogy amikor a bíró 1 ság ítélkezik, akkor az ország lábujjhegyen | járjon. Ezt az áhítatos megtiszteltetést kérem ; a bíróság részére, meri hiszen a bűnügyi termet, de általában a tárgyalótermei valósággal templomnak kell tekinteni, amit kétségtelenül elősegítene az, ha a bírák és az ügyé szék és természetesen az ügyvédek is megfelelően, nem az angolokai utánozva, nagy parókában és veres tallárral, hanem zsinóros magyar fekete atillában jelennének meg a tárgyalási teremben és ágy ítélkeznének a bírák a magyar Szent Korona nevében. A költségvetést elfogadom. (Élénk lielyeslés.) Kluök: Szólásra következik Horváth GyÖZŐ ö méltósága. Horváth Győző: Nagyméltóságú Elnök í'r! Mélyen t. Felsőház! A közteihervisclés megosztása teiki nlelében sehol sincsenek olyan nagy aránytalanságok, mint az elemi iskoláztatás terén és ezért már a mezőgazdasági kamarák is foglalkoznak ezzel a bántó kér déssel és érzik annak szociálpolitikai jelentő ségét. is. tgy például a Tiszajobbparti Mező gazdasági Kamara a ninlt napokban tartót I ülésére előkészítő jegyzői jelentésében az agráregység megteremtése és egyúttal a hit. felekezeti iskolák biztonsága érdekében élénken felpanaszolja ezekéi a nagy aránytalanságokat és hangsúlyozza, hogy ezek az aránytalanságok az emberek és dolgok természeténél fogva alkalmasak arra, hogy egyes közséI gek agrárlakosságát egymással szembeállítva. , az agrártársadalom egymásratalálását legalább ! is megnehezítisélk. Ha már a. Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarának ezzel a nobilis magyar felfogása val egy pillantani, foglalkoztam és idéztein ennek a jegyzői jelentésnek és igy közgyühVi állásfoglalásnak azt a momenturnát, hogy az elemi iskoláztatás terén aránytalanság mutatkozik, és ez szociális hajókat is támaszt, akkor legyenSZatwd most közbevetőleg ennek a mező gazdasági kaimarának a jelentéséből még egypár ; szót idéznem alakloins/rníen. fjgy vagyok ugyanis értesülve, hogy a mai bizonyos kelle • metlem irányzatú — lapokban olyan értelmű