Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-16

Az országgyűlés felsőházának 16. ülése első tizedéiben szemünk láttára végbement óriási fejlődés, a társadalmi élet hatalmas változásai, a kriminalitás újabb ós újabb alakulásai megőrölték a mai kitűnő büutetőkódexünket is. Hiszen alig 8 évvel a büntetőtörvénykönyv életbelépte után Fabiuyi Teofil akkori igaz ságügyminiszter felszólította a kir. Kúriát és 8 kir. ítélőtáblákat, adjanak véleményt arra nézve, bogy milyen hiányokat tapasztaltak a btintetőtörvénykönyvben és miképp««!) óhajtják ezeket a hiányokat pótolni. Néhány év múlva, 1892-ben Szilágyi Dezső egy aagy, részletes 110vellát dolgoztatott ki. amelyben igen sok fontos reform*'szme és más jelentékeny újítások foglaltattak, rle ebből sem lett törvény. Csak Ki évi tervezgetés után. 1908-ban született meg az első büntetőímvellánk Balogh donő tollából, amely novella ma ifi a legfontosabb kriminalpolitikai törvényünk, amely behozta a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztését, a fiatalkorúak modern szellemű büntetőjogi kezelésé', viszont szigorú büntetés alá helyezte a kerítést és megszigorította a csalás és a lopás büntetési tételéit. Újabb 20 év i iiilva a közbejött világháború tanulságainak levonásával újabb novellát kellett hoznunk, az úgynevezett II. büntetőfoovelIát, amelv szintén számos hiányát pótolja a btintetŐtörvénykönyvnek és részben a büntető perrendtartásnak; a büntetési rendszerben per 1 iti' azt a radikális reformot hozta be, hogy a bíróság a megrögzött gonosztevőket meghatározatlan időre, tehát elvileg hosszú élethoszsziglanra szigorított dologházba utalhatja és a pénzbüntetés terén is új rendszert hozott be. Ezeken a nagyobb novellákon kívül azonban egy se.reg, háromszáz kisebb új törvényt hoztunk 1878 óta. amelyek büntetőtörvénykönyvünk egyik-másik hiányát, hézagát pótolták, sőt némelyik a büntetotörvénylkönyv egész fejezeteit átdolgozta és részben újjal pótolta. Az 1928-ban alkotolt második büntetőm» vella életbelépése Óta megint több mint egy évtized telt el: ezalatt ismét új koreszmék je geeosedtek ki, amelyekkel a magyar törvényhozásnak is számolnia kell. A liberális életszemlélet, amely 60—

TO év előtt uralkodott a magyar közéletben és a magyar társadalomban, csakugyan alaposan elhalványodott és helyet adott a közösségi, a faivédelmi és a mélyebben vallásos erkölcs] felfogásnak. Ezt az új koreszmét mi is kötelesek vagyaink minden téren értékesíteni, így tehát a jogrendszer zárókövét képező büntető jog terén is. Nagy örömmel olvastatni az új miniszter úr beköszöntő beszédélben, hogy ő éppen ezeknek a koreszméknek a híve és ilyen irányban óhajtja vezetni az igazságügyminisy.tériuni munkáját. Nagyon kérem ezért a miniszter úr ö nagyméltóságát, vegye programmjába az új bűn tetőtör vénykönyv megalkotásának, illetőleg a mai büntetötörvénykönyv teljes átdolgozásának nagy és fontos feladatát, hiszen nem teljesen új kódex alkotásáról van szó. A legfőbb alapelvek, a megtorlás gondolata, tehát az elkövetett bűncselekmény súlya és a tettes veszélyessége, kriminális lelki alkata szerint való büntetés, az igazságos szigor és a. humanitás bizonyára az új büntetőtörvénj könyvhen is vezérelvek lesznek. fsak a 60 éves hírói gyakorlatban kiderült sok-sok hibát, szögletességet kell kijavítanunk es az újabban és/lelt hiányokat pótolnunk; Erre nézve pedig a szakirodalom, az elméleti és a gya'korlatj szakemberek munkálatai jóíd$9. évi december hó t5-ên, pénteken: Isi részt készen állnak a miniszter úr és a kodit'i káló osztály rendelkezésére. Arra kérem .ezért a miniszter urat, hogy ne temetkezzék bele az ankétezés kényelmes, de hosszadalmas és kevés eredménnyel bíztató ni ód szeréhe,, hanem bízzon meg. amint annak idején Balogh Jenő telte, egy-két arra hivatottnak látszó szajkóm bért a szükséges tervezet elkészítésével ós ezt bocsássa azután széleskörű bírálat alá. Különösen kérem, hogy a hírói, ügyészi és ügyvédi kar jeleseinek bírálatát! és óhajait vegye fontolóra, hiszen ők ismerik legjobban a gyakor lati életet, a kriminalitás alakulatait és'ü tör vények hibáit és hiányait. 1 részletkérdésekkel természetesén ildcm talanság lenne foglalkoznom, die "két kérdést mégsem mellőzhetek hallgatással, mert rend kívül fontosnak tartom esteknek esetleg külön törvényben való megoldását is. Az egyik a büntetési és büntetéskiszabási rendszer tökéletlenségeinek kiküszöbölése, így a mai ötféle szabadságvesztésbüntetés egyszerűsítése és ezzel kapcsolatban a bírói bi'mte teskiszabási Jogkör kiszélesítése. Kúriai tanácselnök koromban alig volt hét, amikor ne békétlenkedtünk volna egyszer a büntetési te tel szigorúsága, másszor annak enyhesége miatt. Â.Z 1848. évi híres javaslat megengedte a szabadságvesztésbüntetésjiek 24 évi idötar tamfoan való kiszabását is, az új olasz büntetőtörvénykönyv periig éppen ágy. mint a régi is .'{fi évi szabadságbüntetés kiszabásat is megen gedi visszaesés esetén. A mi büntetőtörvény könyvünk ezzel szemben megelégszik Iá évvel. — eltekintve az életfogytiglani fegyház ritka eseteitől — akkor is, ha több igen sok súlyos bűntettet követett is el a vádlott és remik ívül súlyosbító körülményeket állapítottunk is meg. Ezzel szemben a fennfbrgó igen nyoma tékos enyhítő körülményeknek, az annyira ina «asztalt 92. § alkalmazásával sem szállíthatjuk lejjebb a büntetést (5 havi börtönnél, jóllehet elégnek tartanánk egy-két havi fogház kiszabását is. Ezen a szögletességen okvetlenül segíteni kell még a revízió elkészülte (dőlt, mert a bírót kézzelfoghatóan gátolja az igazságos büntetés kiszabásában. Az 1849. évi javaslat az enyhítésben egyáltalán nem kötötte meg a bíró kezét közbenső minimumokkal, és a Fegtöbb újabb külföldi törvény követi ebben ;i Deák Ferenc bölcseségét, csak a ni büntető1 törvénykönyvünk rak ilyen béklyót a bíró ke zére. Pedig: az orvoslás igen egyszerit lenne: a (I 92. .-on mindössze annyi módosítást kellene tenni, hogy a bírói a Fegyházról nemcsak börtönre, hanem Fogházra is leszállhat. Phinek egy rövid novelláiban való törvénybeiktatását már ' több igazságügyminiszter úrtól kértük, nem csak magam, hanem a kir. Kúria elnöki tané esa is. sajnos, még mindig eredménytelenül. Éppen olyan kívánatos lenne különben a szigorítás, a mai tizenötévi végső határ Feléméi hetese iránt is megfelelő rendelkezés. A másik, nagyon a szivembe/, nőtt kérdés a rehabilitáció mielőbbi törvén y bei ktntása. ET iránt már bárom évvel ezelőtt voltam bátor szót emelni a mélyen t. Felsőház előtt. Az igazsáíi'ügvminiszter úrnak már bárom elődje ígérte . meg nekem személyes kérésemre és lellerjesz léseimre a Balogh Jenő által 1914. évi julin* 22-én, tehát "iá évvel ezelőtt, a képviselőházban benyújtott ilyen tárgya kitűnően kidolgozott 4 törvényjavaslat átdolgoztntását és újbóli hii nyujását.