Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-15
Az országgyűlés felsőházának /•>. ülése vánok Meskó igen t. felsőházi tag úr ő méltóságának mai beszédére, amelyben azt mondta, hogy a magyar vitézi telkeknek szaporítása a végeken és az országban, mindenütt rendkívüli jelentőséggel és fontossággal bír. Tudom azonban, mint gyakorlati gazda és mint a statisztikai adatokkal tisztában lévő ember, hogy Magyarországon annyi föld, amennyire szükség volna, nem áll rendelkezésre. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie. És elsősorban le kell szegezni azt: vegye tudomásul mindenki, hogy ingyenföld ebben az országban nincs! (Helyeslés.) Annyi föld nem áll rendelkezésre, hogy mindenkinek föld jusson, tehát ezt a szociális elégedetlenséget házhelyakcióval kell bizonyos mértékben kiegyenlíteni és levezetui. Gondoskodni kell arról, hogy akiknek föld nem jut, legalább házat szerezhessenek és részükre megfelelő munkaalkalmakat biztosítsunk. Ebbe a törvényjavaslatba több olyan szakaszt vettem bele, amelyek ösztönzően fognak hatni a birtokosokra, hogy több munkást foglalkoztassan;nk és lí'bb munkalehetőséget, több kenyerei biztosíthassanak a magyar munkásnak. Mélyen t. Felsőház! Ezzel a tör vény ja vaslattal tulajdonképpen a telepítési törvény célkitűzését kívánjuk fejleszteni és fokozni, azzal a különbséggel azonban, hogy az államháztartás mai helyzetére való tekintettel nem tisztán a tulajdonba juttatás alakjában kívánjuk a földet a kisemberek kezére juttatni, hanem átmenetileg •— és itt a hangsúly az »átmenetileg« szón van — kishaszonbérletek alakjában. Ennek a rendszernek a segítségével sóik olyan ember is földhöz tud jutni, akinek megfelelő gazdasági felszerelése van, de pénze a föld megvásárlásához nincs. Itt teljes mértékben osztozom Albrecht királyi herceg ő fenségének abban a felfogásában, hogy a kishaszonbérlet mintegy előisk'ola a tulajdoni juttatáshoz. Előiskola azonban csak akikor lesz, ha ezeknek a kishaszonbérlőknek gazdálkodását ellenőrizzük, megfelelően vezetjük. Teljes mértékben igaza van Serédi hercegprímás ő eminenciájának, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy a kisbirtokosok gazdálkodását vezetni és ellenőrizni kell. Mint eddig is tettük, ezentúl is, sőt még fokozottabb mértékben kívánom az okleveles gazdák telepfelügyelő szolgálatát e tekintetben igénybe venni. Grofftis igen t. felsőházi tag úr felszólalására megnyugtatásképpen kijelentem, hogy a munkájukat, kenyerükéi vesztő gazdatiszteket feltétlenül be kívánom ebbe a munkába kapcsolni, mert a mezőgazdaság intelligencia nélkül, szaktudás nélkül nem maradhat. Mindnyáian tudjuk jól, hogy a kisbirtokos kevesebbet termel, mint a nagybirtok; ezt a differenciát csakis a szaktudás fejlesztésével és helyes irányítással lehet megoldani. Igaza Van tegnap felszólalt Koos Zoltán igen t. felsőházi tag úr ő méltóságának, hogy ma az irányított gazdagság korszakában élünk; ha az árakat irányítjuk, akkor, szerény véleményem szerint, elsőrangú kötelessége a kormánynak, hogy ne csak az áralakulás pulzusán tartsa a kezét, hanem egyúttal arról is gondoskodjék, hogy ezeknek a kisembereknek a gazdálkodása is a kornak megfelelő színvonalon tartassék. Mélyen t. Felsőház, — es itt Groffits ő méltóságának kívánok e tekintetben válaszolni ahol telepes községeket létesítettünk, eddig is egy-egy intelligens, tanult gazdát alkalmaztunk telepfelügyelőiként es .'51' —40 katasztrális holdat bocsátottunk a rendel!!)->!>. éri den mix-r hó lU-én, csütörtökön. 165 | kezesére, hogy mintegy mintagazdálkodást bei vezetve, igyekezzék a körülötte lévő kisemberek | gazdálkodását nemcsak szóval, hanem gyakorlattal, tettel is irányítani. A magyar ember j igen tanulékony, a téli gazdasági iskolák mu i tatják, hogy a magyar gazda — a fiataltól az | őszfejű magyar gazdáig mindegyik — szorgal j masan tanul, de mégis a magyar gazda a Feg; többet akkor tanul, ha jó példa vau előtte; a | példát utánozza elsősorban a gazda (Ügy van! J Ügy van!) és éppen ezért a telepes községek, vagy a telepes tanyák létesítésénél a telep felügyelői intézményt a jövőben is az elmondottak szerint ffcgom tovább fejleszteni. Nagyon jól tudom, mélyen t. Felsőház, : hogy a földbirtoikpolitika legjobb módja az I átteleoítés, azonban ez a mód egyúttal a leg| dragsbb is, ezért ennek kereteit elsősorban az I államháztartás helyzete szabja meg. Amint már említettem, ennek a törvény j javaslatnak célkitűzése elsősorban az, hogy minél több önálló magyar kisgazda-exisztenciát teremtsen, de ugyanilyen fontosságú eéli kitűzésnek tartom én azt, hogy az ősi magyar középbirtokot minden körülmények között 1 megvédjük. (Helyeslés.) Aki falun él, aki falu| si ember, aki a néppel szoros összeköttetésben I van, az tudja a legjobban, hogy a falusi vezető [ intelligencia, a falusi birtokos, aki ott él a faj lun, tudja vezetni, tudja irányítani a községét i és ha az irányítja, akkor semmfele demagógia ! nem tudja a kisgazdatársadalmat, a munkás! társadalmat félrevezetni. Éppen ezért van szükség, szerény véleményem szerint és a kormány véleménye szerint is, a középbirtok foI kozottabb védelmére. (Helyeslés. — Eg H hang a középen: A nagybirtokéra is!) Ezt a fokozottabb védelmet a felsőház együttes bizottságának javaslatára én magam is még további mértékben kiterjesztettem és igyekeztem a lehetőség keretein belül minél nagyobb mértékben megvédeni az ősi magyar középbirtokot. (Élénk helyeslés.) Mélyen t. Felsőház! Méltóztatnak tudni, hogy ezen a javaslaton, amely most itt a felső ház plénuma előtt tárgyalás alatt áll, bizonyos változtatások eszközöltettek és ezek a változtatások elsősorban az ősi magyar közéubirtok védelmében hozattak meg. E kérdéssel kapcso latosan rá kívánok mutatni arra, hogy az 500-tól 1500 holdig terjedő (birtokkategóriában a módosítás szerint a legelőterület kivétetett az igénybevétel alól. ami birtokonként átlag 184 katasztrális holdat jelent és rámutatok arra is, hogy itt tulajdonképpen 703 keresztény magyar állampolgár tulajdonában álló birtokról van szó. mert az 500—1500 kat. hold közötti s a javaslat által érintett középbirtokok száma ugyan 913, de ezek k^züi csak 703 van keresztény magyar állampolgár kez^u, inig a többi jogi sz«'inélyek tulajdona. A zsidóbirtokok a második zsidótörvény értelmében elsősorban és százszáz"lékig vétetnek ieénvbe. Ezekből láthatja a mélyen tisztelt felsőház, hogy itt az ősi középbirtok védelme mesrfplelően honoráltatott. De mé« e<>v másik módon j is védeni kívántam a közénhiHokot, neve.:"<esen, ha minden más vonatkozásban a családvédelmet hirdetjük, akkor szerény véleményem szerint szükséges a kftzéwnirtokos-társadnlom érdekében is a családvédelmet hirdetni és a ! sokgyermekáldást honorálni. (Úgy van! Üfii) ran!) Méltóztatnak látni, hogy :i invaslat változtatott szövegében fokozott mértékben honoráltunk a középbirtokos-társadalomnak ez h jogos kívánsága és ezen keresztül a kozéphir-